
2026. május 22. - Áthúzta, lepecsételte, aláírta
Frissítve: 2026. május 22. 22:30 CEST
1. Sándor-palota közzétette a kegyelmi iratokat - Novák egyenes vonallal húzta át az elutasító határozatot, Magyar Péter színvallásra szólítja Novákot
Telex | 444 | HVG | 24.hu · kegyelmi ügy harmadik napja
A Telex (Weiler Vilmos) megírta, hogy a Sándor-palota jogi csapata a szokásos eljárástól eltérve párhuzamosan pozitív és negatív változatban is felterjesztette Novák Katalinnak a K. Endre kegyelmi kérvényének elbírálásáról szóló határozatot - Novák az elutasító határozatot egy közel egyenes, alulról felfelé irányuló mozdulattal áthúzta, a kegyelmet megadó változatot pedig lepecsételte és aláírta. A 2023. áprilisi pápalátogatásra időzített 101 kegyelmi kérelemből az Igazgatóság 22 ügyben javasolt kegyelmet, 79 esetben elutasítást javasolt, és csakis ebben az egy ügyben készítettek párhuzamosan kétféle iratot, "Elnök Asszony döntése függvényében". A dokumentumok között szerepel egy olyan is, amelyben a Sándor-palota jogi csapata részletesen érvelt Novák ellen: K. Endre házi őrizetben volt és közelített a nyugdíjkorhatárhoz, így a kegyelemre igazából nem is volt szüksége - Novák azonban a részletes érvelés ellenére adott kegyelmet, döntését pedig semmivel nem indokolta.
A 444 (Rovó Attila vélemény) szerint a sorok között olvasva már akkor érzékelték a Sándor-palotán, hogy "Novák ámokfutásra készül"; a köztársasági elnöki döntéseket előkészítő Alkotmányossági és Jogi Igazgatóság közvetlenül Novák kabinetfőnöke alá tartozott, és előre közölte Novákkal: az Igazságügyi Minisztériummal egyetértésben a bűncselekmény jellege miatt nem javasolják a kegyelmet. Magyar Péter délután Facebookon szólította fel Novákot színvallásra: "A ma nyilvánosságra került információk után felszólítom Novák Katalint, hogy 3 év késéssel valljon színt, hogy az Orbán család utasítására/kérésére adott-e kegyelmet Kónya Endrének" (egyéb forrás: HVG - Magyar felszólította Novák Katalint).
>Ellenzéki reakció: A Magyar Nemzet a Sándor-palota irat-nyilvánosságra hozását kényszerű kompromisszumként keretezi, és Novák Katalin lemondásának régóta lezárt-szerű ügyét újfent felmelegítő politikai bosszúkampánynak nevezi. A Mandiner az áthúzott elutasító határozatot úgy értelmezi, hogy az csak egy lehetséges változat volt, és a tényleges döntéshez nincs köze. Az Origo kizárólag azt emelte ki, hogy Magyar Péter Lévai Anikó esetleges szerepét "a városi legenda kategóriába tartoznak" megfogalmazással utasította el.
2. Egy ember meghalt a tiszaújvárosi MOL-robbanásban, Kapitány István és Hernádi Zsolt szerint üzemi baleset történt
444 | HVG | 24.hu · ipari katasztrófa, kormányzati válságkezelés
Péntek reggel hatalmas robbanás történt a MOL Petrolkémia tiszaújvárosi üzemében; egy ember életét vesztette, többen megsérültek. A 444 helyszíni riportja szerint az üzem területén dolgozók kemény perceket éltek át: "Olyan erős hangja volt a robbanásnak, mintha a közvetlen közeledben felrobbant volna egy tartály" - mondta egy 150 méteres távolságban dolgozó férfi, akinek a légnyomás betörte a bukóablakot; mások szerint a robbanás megemelte a 2-3 tonnás konténert. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Hernádi Zsolttal, a MOL elnök-vezérigazgatójával együtt sietett a helyszínre, és a délutáni közös sajtótájékoztatón így fogalmazott: "Üzemi baleset történt, semmilyen külső beavatkozásnak nincs nyoma" (egyéb forrás: 444 - Hernádi Zsolt a robbanásról). Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter este közölte: a sérültek közül kettőt hazaengedtek a kórházból, hárman stabil állapotban megfigyelés alatt állnak. Az új Tisza-kormány első jelentős ipari katasztrófájában gyors helyszíni reagálással bizonyította a válságkezelési készségét.
>Ellenzéki reakció: A Magyar Nemzet és az Origo a robbanást tisztán technikai-üzemi szempontból mutatja be, az új kormány gyors helyszíni jelenlétét nem méltatja. A Mandiner Kapitány István és Hernádi Zsolt szakmai együttműködését hangsúlyozza, és a vegyipari biztonság egészének felülvizsgálatát sürgeti.
3. A Tisza-frakció kedden hozza létre az öt parlamenti vizsgálóbizottságot, köztük a kegyelmi botrányt feltárót is
HVG | Telex · jogállam-helyreállítás
A HVG közölte, hogy az Országgyűlés kedden napirendre veszi a Tisza-frakció által szerdán benyújtott öt vizsgálóbizottság (kegyelmi, MNB-botrány, végrehajtás, gyermekvédelem, közvagyon) felállításáról szóló határozatokat. A Tisza-frakció már beadta a vizsgálóbizottságok munkáját szigorító törvénymódosítást is: a beidézettek számára kötelezővé teszik a részvételt, először 100 ezer forintos, később milliós bírsággal, majd rendőri elővezetéssel kényszeríthetik a meg nem jelenőket - akár a volt államfőt vagy az Orbán család valamely tagját is - a testület elé. Aki szándékosan akadályozza az eljárást vagy valótlan nyilatkozatot tesz, két év szabadságvesztéssel sújtható (egyéb forrás: Telex - politikai show-műsor lehet a vizsgálóbizottságokból).
>Ellenzéki reakció: A Mandiner az új vizsgálóbizottság-szabályokat aránytalan szankcióknak nevezi, és Menczer Tamás Magyar Nemzeti cikkének nyomán a véleményszabadság elleni eszközként keretezi. A Magyar Nemzet a kegyelmi vizsgálóbizottság gyors indítását visszamenőleges politikai bosszúhadjáratként mutatja be. Az Origo a TASZ alkotmányos aggályait sem közölte.
4. A Tisza visszavonja Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból, Orbán Anita exkluzív nagyinterjúban a NATO-pozícióról és Lavrov-találkozóról
Válasz Online · külpolitikai pivot folytatása
A Magyar-kormány csütörtökön visszavonta Magyarország kilépési szándékát a Nemzetközi Büntetőbíróságból - ezt Orbán Viktor 2025-ben jelentette be, az izraeli miniszterelnök elleni elfogatóparancs nyomán. A lépés illeszkedik az új külpolitikai irányba: Magyar Péter varsói-bécsi turnéja és a magyar-ukrán szakértői egyeztetések megindítása mellett az ICC-kérdés is jelzi a visszakanyarodást az európai jogállami szövetséghez.
A Válasz Online exkluzív nagyinterjút közölt Orbán Anita új külügyminiszterrel a NATO-pozícióról, Ukrajna-Szlovákia-rendezésről és arról, mit mondott pontosan az első munkanapján bekéretett orosz nagykövetnek; az interjú érinti a 2015-ös külügyi távozás utáni, Orbán áldásával történt NATO-jelölést, a magyar-ukrán technikai szintű egyeztetések eredményeit, Trump EU-támadásainak fogadtatását és azt, lesz-e Orbán-Lavrov-találkozó. Az új miniszter szerint a Tisza-kormány nem rendel be tisztogatást: "nincs olyan szabály, hogy »ki az összes futsalossal«" - utalva a leköszönt diplomáciai kar nagy részét érintő futsal-szálakra (egyéb forrás: HVG - Orbán Anita nem tisztogat).
>Ellenzéki reakció: A Magyar Nemzet az ICC-kilépés visszavonását az izraeli szövetség feladásának keretezi, és a magyar-izraeli kapcsolatok megromlását vetíti előre. Az Origo Orbán Anita Válasz Online-interjúját nem közölte. A Mandiner a futsal-utalást gúnyolódásnak nevezi, és politikai sznobizmussal vádolja a Tiszát az Orbán-kormány által kinevezett, sportolói karrierjük után diplomáciai pozícióba kerülő tisztviselők kigúnyolásáért.
5. A Krausz-alapítvánnyal már tárgyal a kormány: drasztikusan kevesebb pénzből működhet, Szalay Zoltán Mandiner-főszerkesztő a felügyelőbizottságban
444 | Magyar Hang · NER-tudománypolitika kompromisszuma
A 444 a Magyar Hang értesülését szemlézve megírta, hogy a Tisza-kormány már tárgyal Krausz Ferenccel az Élvonal Alapítvány jövőjéről - a felmondással fenyegetett 261 milliárdos megaprojekt helyett drasztikusan kevesebb pénzből működhet az alapítvány, de valamilyen formában fennmaradhat. A Magyar Hang exkluzív értesülése szerint Krausz Ferenc az alapítvány felügyelőbizottságának tagjává Szalay Zoltánt, az MCC-t igazgató Mandiner-főszerkesztőt kérte fel - akit sokkal inkább a fideszes ideológiai-propaganda-üzemben játszott szerepéről, nem pedig tudományos munkásságáról ismernek. A kormány-Krausz tárgyalás váltása azzal magyarázható, hogy a finanszírozási szerződés elméletben csak mindkét fél együttes egyetértésével bontható fel. Mivel az Élvonal KEKVA-típusú alapítvány, a Tisza alaptörvény-módosítását követően a kormány alapítói jogokat szerez fölötte, és akár meg is szüntetheti.
>Ellenzéki reakció: A Mandiner Krausz Ferenc Nobel-díjas tudományos pályafutásának méltatásával fordít az ügyön: szerintük a csökkentett finanszírozás a magyar csúcskutatás megfojtása. A Magyar Nemzet Szalay Zoltán felügyelőbizottsági felkérését nem kommentálta. Az Origo Krausz-ügyben nem közölt cikket.
6. NER-vagyon visszafordítása: 16 év után visszakerül az Alcsúti Arborétum, Bayerné lemondott a Vérellátó Szolgálat éléről
Telex | 444 | 24.hu · NER-luxus szétporlása
Alcsúti Arborétum. A Telex és a 444 megírta: a Duna-Ipoly Nemzeti Park áprilisban szerződést bontott a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvánnyal, amely 2010 óta üzemeltette az Alcsúti Arborétumot; az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt alapítvány a felmondást maga kezdeményezte. A nemzeti park korábban többször jelezte, hogy nem ért egyet a Mészáros-Várkonyi-féle Vál-völgyi Zsúr-rendezvény időpontjával (tavaszi költési időszak) és méretével - és az arborétumban tartották 2021-ben Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea esküvőjét is (egyéb forrás: 444 - Mészáros-féle Puskás Akadémia lepasszolta).
Bayerné Matusovits Andrea lemondott a Vérellátó Szolgálatról. A Telex és a 24.hu közölte: Bayer Zsolt felesége, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója lemondott, és Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter elfogadta a lemondást; a miniszter szerint az új vezető egyik legfontosabb feladata az intézmény teljes átvilágítása és a vérplazma-felhasználással kapcsolatos visszaélések feltárása. Bayernéről 2021-ben derült ki, hogy versenyeztetés nélkül, áron alul adott el vérplazmát magáncégeknek; a DK-t és a Válasz Online-t is beperelte rágalmazás miatt, mindkét pert elvesztette (egyéb forrás: 24.hu - Bayer Zsolt felesége lemondott).
>Ellenzéki reakció: A Magyar Nemzet az Alcsúti Arborétum-átadást úgy keretezi, hogy a nemzeti park nem képes önállóan ellátni a feladatot, és a NER-évek alatti gondoskodás után fenntarthatatlan lesz a működés. A Mandiner Bayerné lemondását politikai-bosszúhadjáratnak nevezi, és a 2021-es vérplazma-ügyet rég lezárt témaként mutatja be. Az Origo egyik ügyet sem közölte.
7. Lannert Judit Katz Sándort nevezte ki felsőoktatási államtitkárnak, és vizsgálatot indít a KELLO 45 milliárdos szerződése ügyében
444 | 24.hu | Telex · oktatás-átvilágítás
A 444 hírül adta: Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Katz Sándor részecskefizikust, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének igazgatóját kérte fel felsőoktatási államtitkárnak; a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 25 éves kutatói tapasztalattal, sokáig Németországban dolgozott. A bejelentésben Katz is megszólalt, autonóm és nemzetközileg nyitott felsőoktatást ígérve. Lannert így már harmadik államtitkárát mutatta be Kereki Judit (kora gyermekkori jóllét) és Naderi Zsuzsanna (szakképzés) után.
Lannert ugyanezen a napon vizsgálatot rendelt el a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) 45 milliárd forintos, 48 hónapra szóló nyomdai keretmegállapodása ügyében; a szerződést a választás előtt két nappal írta alá a KELLO az Alföldi Nyomda Zrt.-vel, gyorsított eljárásban, egyetlen ajánlat alapján. A miniszter Facebookon jelezte: "a közpénzek felhasználásával kapcsolatban nincs helye automatizmusoknak és nincs helye megválaszolatlan kérdéseknek sem"; a minisztérium bekérte a teljes közbeszerzési és döntéselőkészítő dokumentációt.
>Ellenzéki reakció: A Magyar Nemzet a KELLO-vizsgálatot a tankönyvellátás biztonságát fenyegető politikai-bosszúhadjáratnak nevezi. A Mandiner Katz Sándor államtitkári kinevezését kommentálta - méltatva ugyan a tudományos teljesítményt, de aggodalmasnak tartja a másfél hónappal a választás után még csak harmadik államtitkárig eljutó kormányalakítást. Az Origo a kinevezést nem közölte.
8. Gulyás Gergely 300 milliós támogatást adott a választás előtt a Mesterséges Intelligencia Kutatóközpontnak - ugyanannak, amely hamisnak nevezte a Tisza október 23-i felvételét
Telex · NER-propaganda-finanszírozás feltárása
A Telex (Pál Tamás) az RTL Híradó értesüléséből: két hónappal az április 12-i választás előtt kapott 300 millió forint állami támogatást a Mesterséges Intelligencia Kutatóközpont, a támogatási döntést Gulyás Gergely akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter hagyta jóvá február 9-én. A kutatóközpont cégét 2024 decemberében jegyezték be, tavaly februárban kapott egy első 300 milliós támogatást a Bethlen Gábor Alapkezelőtől, nem nyílt pályázaton, hanem egyedi döntéssel - az ajánlást Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár tette. Ugyanez a szervezet állította 2025 októberében, hogy a Tisza Párt október 23-i rendezvényéről készült légi felvétel hamis volt, mire a fideszes sajtó minden csatornán terjesztette a kép-hamisítás vádját. A központnak csak 2031, illetve 2032 év végéig kell elszámolnia a kétszer 300 milliós támogatással, és egy budatétényi társasházba van bejegyezve, ahol az egyik ott lakó még csak nem is hallott a kutatóközpontról.
>Ellenzéki reakció: A Magyar Nemzet a 300 milliós támogatást tudományos-kutatási forrásként mutatja be, és a Tanács Zoltán-féle DIMOP-átvilágítás kategóriájába utalja. Az Origo a Tisza október 23-i kép-hamisítás-vádját nem vonta vissza, csupán a Mesterséges Intelligencia Kutatóközpont szervezeti jellemzőire hivatkozik. A Mandiner az ügyet nem dolgozta fel.
9. Korrupció rovat: 4 hónap alatt az éves költségvetési hiány 91 százaléka elköltve, megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal
444 · NER-pénzügyi roncs öröksége
Pénzügyi roncs: 4 hónap alatt elköltve a hiány 91 százaléka. A 444 (Székely Sarolta) részletes elemzésben mutatta be a Pénzügyminisztérium új mérlegét: a leköszönő kormány április végére az egész évre tervezett költségvetési hiány 91 százalékát hozta össze, vagyis 3849 milliárd forintos mínuszt. A bevételi oldalon nincs probléma (a választási osztogatás ellenére 1500 milliárddal több folyt be, mint egy évvel ezelőtt), a kiadási oldalon viszont 2200 milliárddal többet költöttek - leginkább a "költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok" soron (52,1 százalék négy hónap alatt) és az állami beruházásokon (65 százalék, főleg közútfejlesztés - 261,9 milliárd). Ez a szerdai Telex-leleplezés folytatása, ahol a Lázár-minisztériumi belső dokumentum 286 milliárdos autópálya-vasút-iparvágány-lyukat tárt fel az idei költségvetésben.
Megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A 444 (Windisch Judit) megírta: a kormány szerda este benyújtotta az alaptörvény-módosítást, amely lehetővé teszi a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, a parlament jövő kedden tárgyalja a javaslatot. A 2023 végén létrehozott Hivatalt Lánczi Tamás vezette, a kapcsolódó Szuverenitásvédelmi Kutatóintézetet pedig a volt III/III-as Horváth József; együttesen évente 6 milliárd forintot költöttek kormánykritikus szereplők megbélyegzésére. A Nemzeti Információs Központ (a titkosszolgálati csúcsszerv) a Hivatal számára szolgáltatott információkat. A megszűnés 6 milliárdos megtakarítást hoz.
>Ellenzéki reakció: A Magyar Nemzet a költségvetési hiány-emelkedést a választási év természetes velejárójának nevezi, és a leköszönt kormány nem hibáztatható a kifizetésekért. A Mandiner a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését a magyar szuverenitás védelmének feladásaként mutatja be, és Lánczi Tamás munkáját méltatja. Az Origo a 4 hónapos 91 százalékos hiány-tételt nem közölte.
10. Karácsony Gergely az Átlátszónak: követés, megfigyelés, lehallgatás, kreált kamuügyek voltak a kormánypropaganda elleni eszközei
Átlátszó · titkosszolgálati-lejáratógépezet leleplezése
Az Átlátszó (Bodoky Tamás) körkérdést küldött a propagandista Forgács Ágnes (volt Ripost-újságíró) interjújában nevesített célpontoknak; Karácsony Gergely főpolgármester részletes válaszában a 16 éves lejáratókampány-tapasztalatait foglalja össze: "Volt ebben minden: autós követés, megfigyelés, titkosszolgálati eszközök használata, lehallgatás, vegzálás, nettó hazugságok terjesztése, orosz módszertan szerinti kreált kamuügyek, kollégáim és családtagjaim szekálása, Megafontól M1-en keresztül a Riposton át a Metropolig". A főpolgármester külön kiemelte, hogy a propaganda lejárató akcióinak hitelesítése céljából a nyomozó hatóságokat is felhasználták - házkutatást tartottak a Városházán és helyettese magánlakásában is, egy ordítóan kamu Városháza-eladási narratíva nyomán. Karácsony valós időben szembesült a megfigyelésekkel: az autós követőknek odaköszöntött, és csak Forgács interjújából tudta meg, hogy nem srácok, hanem hölgyek végezték a megfigyelést.
>Ellenzéki reakció: A Magyar Nemzet a Karácsony-interjút üldözési mániának nevezi, és a 16 éves NER-időszakot természetes politikai-sajtó-konfrontációként mutatja be. A Mandiner az autós-követés-vádat bizonyíthatatlan állításnak keretezi. Az Origo a propagandista-interjút eddig nem közölte.
11. NER-vergődés rovat: Kocsis Máté Védvonal-akciót alapít, Kósa Lajos visszalépett a korcsolyaszövetségből
444 · belső paranoia és pozícióvesztés
*Kocsis Máté Védvonal-akciója: "gyilkos terror árad".* A 444 megírta, hogy Kocsis Máté Facebook-posztban jelentette be a Védvonal nevű új akciót, amely szerinte a fideszesek elleni "tiszás erőszakhullám" áldozatait védené; konkrét vádként említi, hogy "a békés falvakban zaklatják a támogatóinkat, felírják a kapujukra, hogy hagyják el az otthonukat, vagy matricákkal jelölik meg a »bűnös« házakat". Kocsis szerint a választás éjszakáján véresre verték a munkatársát a villamoson. A poszthoz Orbán Viktor is csatlakozott: "Árad a gyűlölet és az erőszak. Ezért megalakítjuk a Védvonalat. Számíthattok ránk!" (egyéb forrás: Magyar Hang - Védvonalat épít a Fidesz).
Kósa Lajos visszalépett a korcsolyaszövetségből. A 444 hírül adta: 15 év után Kósa Lajos nem lesz a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnöke, a pénteki tisztújító közgyűlésen a szavazás előtt visszalépett. Az új elnök Telegdi Attila lett (19 szavazat), Török Zoltán pedig 17 voksot kapott. Kósa a választások után a parlamenti mandátumát sem vette fel. A csütörtöki Magyar Sí Szövetség Kőrössy Krisztián-újraválasztása után ez a második sport-vezetői megmérettetés ezen a héten, ezúttal a Fidesz-káder kapott egyértelmű kosarat.
> Ellenzéki reakció: A Magyar Nemzet Kocsis Máté Védvonal-akcióját helyesnek és időszerűnek mutatja be, a tiszás-erőszakot mindennaposnak nevezve. A Mandiner Kósa visszalépését a NER-káderek folytatódó kiszorításaként keretezi. Az Origo egyik ügyet sem kommentálta.
12. Nemzetközi sajtóvisszhang: a német külügyminiszter szerint Orbán bukása megakadályozta a katasztrófát
444 · Globsec konferencia Prágában
A 444 (Takács Lili) tudósította a prágai Globsec konferenciát, ahol Johann Wadephul német és Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter közös panelbeszélgetésén szóba került Orbán bukása; Wadephul szerint "ha mégis Orbán nyert volna, akkor nagyon közel kerültünk volna a katasztrófához". A két külügyminiszter beszélgetése az új magyar kormánnyal való együttműködést helyezte a középpontba, és kiemelte Magyarország visszailleszkedését az európai szövetségi rendszerbe. Sikorski a panelen arra utalt, hogy Putyin a háromnapos különleges katonai műveletének ötödik évében még mindig a Donbaszban harcol, ami az európai elrettentő képesség mértékéről is árulkodik.
> Ellenzéki reakció: A Magyar Nemzet és az Origo a német-Wadephul-féle Orbán-katasztrófa-mondatot nem közölte, csupán az amerikai-csapatok európai átcsoportosításáról szóló részt emelte ki. A Mandiner Wadephul kijelentését külföldi belügyminiszteri-szintű provokációnak nevezi, és a német-magyar kapcsolatok mélypontjához érkezését vetíti előre.
13. r/hungary rovat
reddit.com/r/hungary · közösségi visszhang
A pénteki r/hungary napot egy tragédia uralta: a tiszaújvárosi MOL-robbanás "Sajnos egy ember életét vesztette" című bejegyzése (2137 upvote, 333 hozzászólás) lett a legtöbb upvote-os poszt. Második helyen egy budapesti rolleres balesetről szóló részvét-bejegyzés áll (1866 upvote, 698 hozzászólás), amely a nap legnagyobb beszélgetését generálta - a kommentszekció a városi rollerszabályozást vitatja. Harmadik az "Itt lehetne egy propagandaplakát is. De így jobb" című 1866 upvote-os poszt (34 hozzászólás): egy üres-vagy-lerombolható szürke fal képe, amelyet a hozzászólók derűsen alternatív felhasználási ötletekkel láttak el (ovis napocska-festészet, méhlegelő-tematikus oktatóplakát, MKKP-stílusú humor) a fideszes propaganda-plakát-világ helyett.