
"Zokni-szandál a lelkem..."
Vendégposzt a vintedes subredditről kölcsönvéve, a jóízlés jegyében.

Vendégposzt a vintedes subredditről kölcsönvéve, a jóízlés jegyében.
Most jött szembe a közösségi médiában ez az oldal: gyalogos körtúra Budapest körül, a londoni Capital Ring mintájára. Azt gondolom, 5-6 hétvége alatt szeretném az ősszel végigjárni - nem rohanvást, sokkal inkább az útvonal menti látnivalókra is hangsúlyt fektetve.
Őket ismerte valaki közületek? Élőben is baromi jól tolták.
Ez a refrén epic.
Ezt a TV-felvételt valaki nem tudná ennél jobb minőségben levadászni valahonnan? Hatalmas kincs mind a hét dal. (szerk.)
Egy alternatív valóságsíkban az Első Emelet nem vész össze Cser Gyurival (alapító, vagy legalábbis első énekes) az első nagylemez előtt, s őket emeljük most piedesztálra, mint a magyar alter/új hullám korai zászlóshajóját. (A demóikból, korai dalaikból simán ez következne...) Na de hát a sors másképp rendelkezett, s megkaptuk Kikit az énekesükként.
Egy alternatív valóságsíkban nem tesznek folyton keresztbe a világszínvonalú Európa Kiadónak, s kiérlelt anyagaik már a nyolcvanas évek első felében, vagyis elkészültükkor megjelenhetnek, százezres példányszámban elkelve.
Egy alternatív alternatív valóságsíkban Erdősék nem sértődnek meg a Kontroll Csoport Anna Frank- (valójában Spions-)emlékműsorán, s nem veszik le a napirendről a készülő Kontroll-nagylemez ügyét.
Egy alternatív valóságsíkban nem késleltetik a lemezgyárban hosszú hónapokig (kb egy évig) az első Kft-lemez elkészültét, így rákerülhetnek azok a dalok, amik az első műsoruk törzsanyagát jelentették (Kocsmadal, Az ősemberek mi vagyunk, stb, plusz a kislemezdalok), s akkor most őrájuk is egészen másképp tekintünk, mint ahogyan.
Egy alternatív valóságsíkban nem történhetne az meg, hogy a Neurotic Budapesti látnok c. nagylemeze saccperkábé negyven év után is kiadatlan, s csak kalózfelvételként terjed.
Egy alternatív valóságsíkban a Satöbbi zenekar meglepően jó időzítéssel felvett első nagylemezét nem törlik a megjelentetendő anyagok listájáról, így ma ők sem csak egy furcsa izé lennének a magyar könnyűzene történetében, hanem masszív alter-pop sztárokká váltak volna a nyolcvanas évek közepén.
Ezt végtelenségig lehetne még folytatni, bárkinek ha van kedve, beszállhat a felsorolásba.
Peace!
"Manyikám, álljál mán rá, amíg lefotózom, hogy ne vigye el a szél!"