Folytatnátok így a jogász szakot?
Családi nyomásra elkezdtem a jogász szakot, 2 félévet csúsztam is, most vagyok negyedéves. Az első évtől azt érzem, hogy az egész egy szenvedés, nem nekem való, nem érdekel. Azok a tanárok, akikkel közelebbi, közvetlenebb a kapcsolatom, ők is kérdezték már, hogy én mit keresek itt, annyira nem illek ide (ezt minden rossz szándék nélkül mondták).
Én is ezt érzem, pl. most szakdolgozat témaválasztásnál egy olyan területet nem tudok mondani, amire azt mondom, hogy igen, ez érdekel, legyen a kutatási témám.
A legegyszerűbb vizsgára is tanulni kínszenvedés, mert nem érdekel, amit olvasok, amiről szó van.
Dolgozom is az egyetem mellett, de folyton azt hallgatom, hogy itt vagyok majdnem 30 évesen (24 leszek), de egy jóízűt még nem dolgoztam soha. De, dolgozom, ráadásul ügyfélszolgálatosként, ami borzasztóan stresszes és hiába nem életeket mentek, 1-1 8-10 órás nap után teljesen kifacsarva érzem magam.
Már első év végén ott akartam hagyni a szakot, nem tettem, mert az volt bennem, hogy ha jobban/többet tanulok, majd jobb lesz, de nem lett az. Jövőre kezdeném a zv-ket, de már most pánikolok, ha ez az eszembe jut, azt szokták mondani, hogy ha az összes tárgyad megvan, zv-n átrugdosnak, hát nálunk sajnos nem szóltak erről az oktatóknak… Többeket ismerek, akiknek a zv időszak adott még hozzá plusz féléveket az egyetemi léthez, pedig nálam sokkal okosabbak, szorgalmasabbak voltak.
Nem akarok ezen a pályán elhelyezkedni, semmi nem érdekel, ami a joggal, jogász világgal kapcsolatos. Anyukám már ott tart, hogy végezzem el, aztán üljek be közigazgatásba papírokat tologatni… De azért szenvedjek tovább, hogy aktatologató legyek, nevetséges fizetésért? Meg ez a “végezzem el” sem olyan, hogy szánok rá 1-2 hetet és letudom. És tényleg az a legrosszabb, hogy vizsgák mellett is dolgozom, próbálom összeszervezni a tanulást, vizsgákat és a beosztásomat, de megkapom, hogy semmit nem csinálok és egy jóízűt még nem dolgoztam. Biztos van nálam szorgalmasabb, én is ismerek olyat, aki diákmunka mellett még egyetemi gyakornoki programban is részt vesz. De én nem ilyen vagyok… Nehezen bírom a stresszt, az utóbbi években több egészségügyi gondom is lett, köztük pánikbetegség, PCOS, amik teljesen tönkreteszi a napjaimat.
Ha ennyi ellenérzés van bennem, mások szerint sem nekem való, szerintetek van értelme folytatni?
Van más, ami érdekel, már akkor is érdekelt, mikor ide felvételiztem, csak naivan a szüleimre hallgattam, mert hogy a jogász szakma mennyire jó…