Tabudöntögető kutatás készült el az Alföldről: 1 millió hektárnyi földet kellene kivonni mezőgazdasági művelés alól, és helyreállítani rajtuk az egykori vizes élőhelyeket.
Az összesen tizenöt kutató közreműködésével készült tanulmány messze nem csak problémagyűjtemény; kijelöli az egyik legfontosabb alkalmazkodási módszert is: a tájhasználatváltást. Más szóval a klímaadaptív földhasználati rendszert.
A szerzők három vízgazdálkodási forgatókönyvet hasonlítottak össze egy, a Tisza mentén található mintaterületen. Megnézték, mi történik,
- ha minden marad a jelenlegi állapotban (a belvizek gyors elvezetése csatornákon keresztül),
- ha passzív vízvisszatartással élünk (vagyis megszüntetjük a belvízelvezetést)
- és ha aktív vízpótlást alkalmazunk (belvíz-visszatartás mellett a Tisza árvizeinek irányított kivezetése).
Ezután modellezték a talajvíz változását, a kukorica terméshozamát, valamint egy természetes tölgyerdő vízellátását.
Talán nem annyira meglepő tanulság, hogy a vízvisszatartás jelentősen növeli a talajvízkészletet, de az már igen, hogy Pinke Zsolték szerint ennek hatásterülete ártéri, tehát nagy részben agyagos talajon közel kétszer akkora, mint maga a vízzel borított felszín. Ez az úgynevezett „wetland edge effect”, vagyis a vizes élőhely peremhatása: annak szomszédságában fekvő átmeneti zónákban a mezőgazdasági terméshozam is jobb, akár 20–28 százalékkal növekedhet, és a természetes erdők túlélésére is nagyobb az esély, hiszen a rendkívüli aszályok a gyökérzóna alá nyomták a felszín alatti víz szintjét.
Vagyis nagyon megéri nemcsak a passzív vízvisszatartás, hanem az aktív -pótlás is.
Már csak az a kérdés, hogyan csináljuk. A kutatók sok szempontból tabudöntő, kendőzetlen válasza, hogy összesen csaknem egymillió hektárnyi földet kellene kivonni mezőgazdasági művelés alól, és helyreállítani rajtuk az egykori vizes élőhelyeket.
Ilyen kiterjedésű tájhasználatváltás már érdemben javíthatná az Alföld vízháztartását és mérsékelhetné az aszálykárokat.
Összevetésként: ma a KSH-adatai szerint valamivel több mint 4 millió hektár a hazai mezőgazdaságilag művelt terület össznagysága. Vagyis az ország teljes területének majdnem fele.