u/Good_Hyena_2373

​

Egyre élesebb és feszültebb a háború az új miniszterelnök, Magyar Péter és a Sándor-palotában gubbasztó Sulyok Tamás között. Bár a fideszes ex-alkotmánybíró foggal-körömmel kapaszkodik a székébe – azt hazudva, hogy neki nincs politikai felelőssége –, Róna Péter közgazdász-jogász professzor elárulta a zseniális harmadik utat: Sulyokot alaptörvény-módosítás nélkül, azonnali hatállyal vissza lehet hívni!

Róna Péter kőkeményen darabokra szedte Sulyok Tamás védekezését, és felvázolta a menetrendet:

A fideszes alaptörvény saját fegyvere fordul Sulyok ellen: Az alaptörvény kimondja, hogy az államfőnek a nemzet egységét kell megtestesítenie. Róna szerint, mivel Sulyok Tamás nem a nemzetet, hanem szinte kizárólag a bukott Orbán-rendszer pártpolitikai érdekeit szolgálta ki bábként, az Országgyűlésnek joga van kimondani, hogy nem felelt meg az alkotmányos követelményeknek, és egyszerűen vissza lehet hívni a pozíciójából, megkerülve az időhúzó törvénymódosításokat!

Ez nem kormányváltás, ez rendszerváltás: A professzor rámutatott, hogy az áprilisi választás egyértelmű rendszerváltó akaratot hozott. Sulyok egy megbukott, elnyomó rezsimet szolgált ki feltétel nélkül, így a maradása teljesen ellehetetleníti a pozícióját. „Rendes, tisztességes és becsületes dolog az lenne, ha Sulyok Tamás lemondana” – tette hozzá.

Ki jön Sulyok után? Róna Péter elárulta, hogy a kora miatt (nemrég töltötte be a 84-et) ő maga már nem vállalná az elnökséget, de megnevezte a tökéletes utódot: Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét, akit a Fidesz 2011-ben bosszúból, törvénytelenül takarított el a helyéről (amit később a Strasbourgi Bíróság is kimondott). Baka lenne a legalkalmasabb arra, hogy pártfüggetlen, elismert jogászként levezényelje az ország teljes új alkotmányozási folyamatát és a nemzetgyűlést.

Magyar Péter korábban már kijelentette: Sulyok Tamás az emberi, jogi és politikai alkalmassági vizsgán is totálisan megbukott, és május 31-ig adott neki ultimátumot a távozásra. Róna Péter javaslatával most egy olyan fegyver került a Tisza-kormány kezébe, amellyel végleg pontot tehetnek az Orbán-báb dicstelen és illegitim karrierjére.

Ti mit gondoltok? Alkalmazza a Tisza-kormány Róna Péter zseniális jogi trükkjét, és rúgják ki Sulyok Tamást alaptörvény-módosítás nélkül, vagy meg kell várni az ultimátum lejártát? Mit szólnátok Baka Andráshoz mint új köztársasági elnökhöz?

Nagy Attila Tibor szerint Sulyok Tamásnak szűk mozgástere van, az új hatalom és a támogatói szemében a megbukott Orbán-rendszer meghosszabbított karja, ezért a személye körüli konfliktus a következő időszak egyik meghatározó politikai ügye lesz. Az első kormány-sajtótájékoztatók alapján az látszik, hogy Magyar Péter egyelőre személyesen akarja kézben tartani a kommunikációt, miközben a kabinet még keresi a saját működési ritmusát. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.

Egy komment MP oldaláról:

"Na kedveseim ezt OSSZÁTOK MEG - nyomoztam egy kicsit az éjjel - és nézzétek mire jutottam.

Ugye az megvan hogy a leköszönő magyar miniszterek nem azért ajánlották fel a végkielégítésüket mert megszállta őket a szentlélek?

A fordulat azután jött, hogy Magyar Péter világossá tette: nem támogatná a többmilliós miniszteri végkielégítések kifizetését. És láss csodát — hirtelen megszületett a „nemes gesztus”: a pénzt felajánlják a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonnak, de kik is ők?

Első hallásra persze minden nagyon szép. Gyerekek. Kárpátalja. Megható történet. Könnyes szemű Facebook-posztok.

Csakhogy van egy “apró” probléma.

A gyermekotthon hosszú évek óta ugyanannak a politikai támogatási rendszernek a része, amelyet a leköszönő hatalom épített fel és működtetett.

A nagydobronyi gyermekotthon működését korábban a Bethlen Gábor Alap támogatásai biztosították. Igen, az a Bethlen Gábor Alap, amely 2011 óta egy gigantikus politikai pénzelosztó rendszerré nőtt.

Számokban?

2011: kb. 1,9 milliárd Ft

2012: kb. 8–10 milliárd Ft

2013: kb. 12 milliárd Ft

2014: kb. 15 milliárd Ft

2015: kb. 20 milliárd Ft

2016: kb. 59 milliárd Ft

2017: kb. 70 milliárd Ft

2018: kb. 90 milliárd Ft

2019: kb. 100 milliárd Ft

2020: kb. 140 milliárd Ft

2021: kb. 120 milliárd Ft

2022: kb. 100 milliárd Ft

2023: kb. 95 milliárd Ft

2024: kb. 90 milliárd Ft

2025: kb. 91 milliárd Ft

Összesen? Több mint 1000 milliárd forint.

Ezermilliárd.

És kik felügyelték ezt a rendszert?

- Orbán Viktor

- Semjén Zsolt

- Gulyás Gergely

- a Miniszterelnökség

- és a Bethlen Gábor Alapkezelő apparátusa

Most pedig ugyanennek a rendszernek a vezetői „jótékonykodnak” ugyanennek a rendszernek az egyik intézményével.

Hát milyen megható.

Ez nem kívülre adott pénz.

Ez rendszeren belüli ellenőrizhetetlen pénzmozgás.

A probléma természetesen nem a gyerekekkel van. A gyerekeket támogatni kell.

A kérdés az, hogy:

miért pont ezt az intézményt választották?

Miért nem egy teljesen független gyermekvédelmi szervezetet az EU-ban?

Miért nem egy átlátható alapot?

Miért nem több gyermekotthont egyszerre?

Talán mert itt minden szál ugyanoda vezet.

És pontosan ezért kellene végre teljes körűen átvilágítani:

- a Bethlen Gábor Alap pénzmozgásait,

- a határon túli támogatási rendszert,

- az egyházi közvetítő hálózatokat,

- és a nagydobronyi gyermekotthon elmúlt 15 évének támogatásait is.

Nem azért, mert bizonyított a korrupció. (egyelőre)

Hanem mert egy több mint ezermilliárd forintos politikai pénzrendszer esetében az átláthatóság minimum lenne.

Te mit gondolsz?

Normális, hogy ugyanannak a politikai rendszernek adják vissza a pénzt, amit 15 évig ők maguk irányítottak? "

Forrás

Másolt FB poszt

A kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-dijas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést” – jelentette be közösségi oldalán Magyar Péter. A miniszterelnök hozzátette: „Professzor urat a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalására kérjük.

A Fidesz–KDNP idei kampányában Czinkné Sztán Anikó szerint megfélemlítéssel próbálta mozgósítani az egzisztenciálisan kiszolgáltatott "önkénteseit", miközben a heteken át terepen dolgozó aktivisták munkáját mindössze tartós élelmiszerekből összeállított csomagokkal honorálták. A Telex-nek nyilatkozó miskolci önkormányzati képviselő – aki közvetlenül a választás után hagyta el a Fideszt – úgy látja: a kampány célja elsősorban egy nem létező politikai erő demonstrálása volt. Azt állítja, a kampánystáb különböző szintjei, tartva a valós helyzettel való szembesüléstől, kölcsönösen félrevezették egymást.

Az Orbán-kormány teljes titokban vett fel gigahitelt Kínától, amiről alig árultak el valamit.

Az olyan legfontosabb információkat is minden erővel titkolták, mint a kamat nagysága, az egyéb költségek, a visszafizetés ütemezése.

Számos adatigénylést kapott az Államadósság Kezelő Központ a témában, a kormánytagok pedig számos újságírói kérdést és megkeresést.

Hiába mondta ki a bíróság, hogy közérdekű adatokról van szó és ki kell adni a szerződést, nem történt semmi.

Egészen a kormányváltásig, amikor is más kormányközeli szereplők váratlan közlékenységére alapozva közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az adósságkezelőhöz.

Ami eddig titkolt volt, hirtelen már kiadható adat lett.

A leköszönő magyar kormány még 2024 tavaszán vett fel teljesen titokban egy igen jelentős összegű, 1 milliárd eurós, vagyis akkori árfolyamon közel 400 milliárd forintos hitelt Kínától. Bár Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón azt mondta, hogy a sajtóban ugyan gigahitelnek nevezik a kínai kölcsönt, de ez túlzás. Pedig nem véletlenül kapta a „giga” jelzőt a hitel, hiszen az akkori adósságállomány devizarészét több mint 10 százalékkal növelte meg.

Ráadásul néhány év alatt olyan mértékben növelte anyagi függőségét Kína felé az Orbán-kormány, hogy ezzel a hitellel már 1000 milliárd forint fölé ugrott a tartozásállomány.

A kínai hitelt a 6 havi EURIBOR referencia kamathoz (ez a jelenlegi kamatperiódusban 2,416 százalék) kötött változó kamat plusz 1,5 százalékpontos kamatfelár mellett vette fel a magyar állam, vagyis a jelenlegi kamatperiódusban összesen 3,916 százalékon évente – árulta el az adatigénylésünk nyomán az ÁKK.

A hitel mellett ebben az esetben is felmerültek egyéb költségek, a teljes kötelezettségvállalás összegére vetítve az egyszeri szerződéskötési díj 0,4 százalék volt, egy egyszeri szervezési díjat is felszámoltak, aminek mértéke szintén 0,4 százalék. Vagyis az 1 milliárd euróra vetítve összesen 8 millió euró, ami valamivel több mint 3 milliárd forintot jelent.

Törleszteni pedig majd egy összegben, a végső lejárat napján, vagyis 2027. április 19-én kell a magyar államnak. Az egyébként, hogy „a lejáratkor egy összegben törlesztik a hiteleket, az államadósság finanszírozása terén nemzetközi standard gyakorlat, a magyar állam által kibocsátott devizakötvények és a felvett hitelek túlnyomó többsége tekintetében egyaránt”, írta az ÁKK.