u/Melytorokszentmiklos

Ezúton szeretném megkérni Németh Balázst, hogy eszébe ne jusson visszavenni a tempóból! Menczer Tamás óta jó eséllyel nem volt fideszes politikus, aki ilyen következetesen és ilyen látványosan dolgozott volna azért, hogy a Fidesz-maffia minél előbb összeomoljon, a rendszerváltás pedig biztosan sínen maradjon!

Azért néhány nap alatt eljutni onnan, hogy Bede Zsolttal és Toroczkai Lászlóval együtt vergődjön egy "pártpolitikától mentes" "migrációellenes" tüntetésen, káromkodó, obszcén módon a nemi szervüket fogdosó félőrültek társaságában, odáig, hogy a magyar Országgyűlésben egy Micimackóból származó utalás miatt kérje számon a Tisza-kormányon a "leesett farkakat" - nos, ez kétségkívül egészen kivételes politikai tehetségre vall.

Nem tudom, melyik része megalázóbb: hogy egy állítólagos "tiszás influenszer" mondatát kéri számon a Tiszán, miközben sem az influenszer, sem az idéző portál nem tiszás; vagy hogy a tudományos és technológiai miniszter végül kénytelen alapfokú gyermekirodalmi gyorstalpalót tartani neki az Országgyűlésben.

De semmi baj, Balázs. Ne hagyd, hogy a rosszindulatú emberek elbizonytalanítsanak!

Pontosan erre a kérlelhetetlen politikai éleslátásra, erre a kivételes arányérzékre és erre a minden megszólalással önmagát megsemmisítő kommunikációs teljesítményre van most szüksége a Fidesznek.

Maradj rajta, Balázs! Csak így tovább! A rendszerváltás nevében is köszönjük a munkádat.

Tegnap munkaidő után a Kossuth téren volt dolgom, amikor megakadt a szemem Dr. Hegedűs Zsolt miniszter úron. Az egyik kávézó teraszán ült, kezében egy üdítővel, elmélyedve a telefonjában.

Kellett néhány másodperc, mire tudatosult bennem, hogy tényleg egy hivatalban lévő minisztert látok. Tizenhat év alatt annyira elszoktunk attól, hogy egy kormánytag mindenféle mesterséges távolságtartás nélkül legyen jelen az emberek között, hogy elsőre rácsodálkoztam arra, aminek egy normális demokráciában a világ legtermészetesebb dolgának kellene lennie. Sehol egy testőr, semmi látványos felhajtás: Hegedűs Zsolt egyszerűen csak ott ült, közvetlenül, bárki számára megszólíthatóan.

Oda is léptem hát hozzá egy "szervusz, miniszter úr" kíséretében. Gondoltam, közelebbről is megismerem azt az embert, akire egy hónapja még a táncmozdulatai miatt figyelt az ország, ma viszont már sokkal inkább azért, mert az egyik legnehezebb és legfontosabb kormányzati feladatot vállalta magára: az egészségügy rendbetételét.

Elmondtam neki, hogy sokan hatalmas reményeket fűzünk a munkájához. Én személy szerint azért is, mert a húgom Londonban dolgozik aneszteziológusként, és abban bízom, hogy egyszer ő és a hozzá hasonlóan külföldre távozott magyar egészségügyi dolgozók is úgy érezhetik majd: érdemes hazatérniük, mert itthon megbecsülés, kiszámítható jövő és méltó munkakörülmények várják őket.

A miniszter úr arra biztatott, hogy bátran mondjuk el a véleményünket, és a konstruktív kritikát se tartsuk magunkban. Az őszinte visszajelzésekből tudnak ugyanis a legtöbbet tanulni, és ezek segíthetik őket abban, hogy egyre jobb döntéseket hozzanak.

Búcsúzóul azt is elmondtam neki, hogy a tegnapi parlamenti ülésnap csak még inkább megerősített a meggyőződésemben: 2030-ra a hazugságokra, konteókra és folyamatos hergelésre építő Fidesz-Mi Hazánk-nagykoalíciót egy hiteles, konstruktív és párbeszédképes ellenzéknek kell felváltania.

Mi sokan pontosan ezen fogunk dolgozni. Hegedűs Zsoltnak és minisztertársainak pedig nagyon drukkolunk ahhoz, hogy sikerrel vigyék véghez az előttük álló történelmi feladatot!

Javaslom Toroczkai Lászlónak, hogy ahelyett, hogy éjszakai határtúrákra invitálja Péter Magyart, látogasson el inkább egy magyar gyermekotthonba, és töltsön ott egy teljes napot. Beszéljen az ott élő gyerekekkel, a nevelőkkel és azokkal a szakemberekkel, akik nap mint nap próbálják működésben tartani a hosszú éveken át magára hagyott rendszert.

Talán akkor egy kis időre képes lesz a gyermekvédelem ügyét az annak megfelelő komolysággal kezelni. És amikor a miniszterelnök az Országgyűlésben a gyermekotthonok állapotáról, a nevelőszülők hiányáról, az elégtelen pszichiátriai ellátásról és a rendszerből kisodródó gyerekekről beszél, nem kezdi el néhány perc után a "migrációs paktumról" szóló hazugságaira terelni a figyelmet.

Ugyanezt tudom javasolni a Fidesz és a KDNP képviselőinek is. Magyar Péter több gyermekvédelmi intézkedést is bejelentett, majd napirend előtt beszélt az ország egyik legsúlyosabb társadalmi válságáról. A fideszesek és a mi hazánkosok előtt ott állt a lehetőség, hogy végre megmutassák: képesek a pártpolitikai érdekeiken felülemelkedve, valóban a magyar gyerekek érdekében megszólalni. Hogy ne csak mindenáron támadási felületet keressenek, hanem politikai haszonszerzés helyett arra összpontosítsanak, milyen konkrét lépésekkel lehetne biztonságosabbá és emberségesebbé tenni a gyermekvédelmi rendszert.

Ehelyett hol tartottunk rövid időn belül? Ahol mindig: migráció, Pride, Brüsszel, összeesküvés-elméletek és félelemkeltés.

Toroczkai ugyan elmondta, hogy támogat minden olyan lépést, amely javítja a gyerekek helyzetét, néhány perccel később azonban már azt kifogásolta, hogy a miniszterelnök egyetlen szót sem szólt a "migrációs paktumról", majd ismét előadta az ezzel kapcsolatos hazugságait.

Gondolná az ember, hogy a múlt pénteki, kínos kudarcba fulladt "migrációellenes" tüntetés után legalább egy kis időre visszavesznek a mesterséges hisztériakeltésből. Ehhez képest rögtön az első ülésen ott folytatják, ahol abbahagyták. Mintha a gyermekotthonok állapota, a szakemberhiány, valamint a rendszerből megszökő és bűnözői körök kezébe kerülő gyerekek sorsa csak egy kötelezően letudandó kör volna két propagandahazugság között.

Nehéz ennél látványosabban megmutatni, mi a baj a Fidesz és a Mi Hazánk politikájával, és miért van szükség mielőbbi ellenzékváltásra. Egy felelős ellenzék feladata nem az, hogy minden ügyből öncélú politikai pontszerzést generáljon, és akkor is a saját rögeszméire terelje a szót, amikor végre az ország valós problémáiról folyhatna vita. Hanem az, hogy ellenőrizze a kormányt, számon kérje az ígéreteit, rámutasson a hiányosságokra, és valóban építő javaslatokat tegyen.

Szóval rajta, László: egy nap egy gyermekotthonban. Hátha egy ilyen látogatás után egy picit magadba szállsz, és kevésbé fogsz azon kattogni, hogy a Meta nem ad elég teret neked, és többet dolgozol majd azon, hogy végre elég figyelem jusson azoknak a gyerekeknek, akikről ma néhány perc után szégyenletes módon elterelted a szót!

[removed]