„Ezt kifűteni, lehűteni kb. egy kisváros energiaköltsége lehet.” - mondja a szakértő.

Kemény kritikával illette a Fővárosi Állat- és Növénykert érdekeltségébe tartozó Biodóm működtetését egy hazai energetikai szakember, Keresztes Attila. A tekintélyes követőtáborral rendelkező szakértő szerint erősen kétséges, hogy a hosszú évek csúszása és politikai csatározásai után valóban van-e értelme megnyitni és üzemeltetni ezt a budapesti városi műoázist. Keresztes szerint akár egy igazi pénznyelő is lehet a gesztusból, még akkor is, ha jóval szerényebben áll hozzá a Magyar Péter vezette kormány, mint a korábbi rezsim eredeti elképzelése.

Keresztes Attila szakértői szemmel (is) próbálta értékelni a Biodómot, és fanyar humorral jelezte, hogy alighanem világrekordot jelent a komplexum. Szerinte ez a "világ legdrágább fóliasátra", szóba hozta ugyanis, hogy csak a megépítése 60 milliárd forintba került az Orbán-kormány idején. Keresztes továbbá gagyinak is nevezte a Biodómot a műanyag, bólogató dinoszauruszok miatt. Facebook-posztjában pedig megszólította a fentebb említett két minisztert is:

>"Ezt kifűteni, lehűteni kb. egy kisváros energiaköltsége lehet. Ha javasolhatom Kapitány István és Gajdos László részére, az energiatakarékosságot ennek a lekapcsolásával lehetne kezdeni!"

ezzel a címmel mutatta meg az ábrát az új Közlekedési és beruházási miniszter, Vitézy Dávid, amin az európai vasúti személyszállító flották években kifejezett átlagéletkora látható.

A sor Luxemburg vezeti 10-el, és Magyarország zárja 42 évvel. Láthatóan nem csak a sor legvégén vagyunk, hanem még az utolsó előtti Romániától is egy hatalmas ugrásra. Ez a szám még Romániában is 32 év, és eggyel előttük Lengyelország pedig 25 év.

A lázári vasútrombolás, az éveken át leállított vasúti járműbeszerzések eredménye: Magyarországon a legmagasabb a vasúti járművek átlagos életkora egész Európában.

A GKI számaira nézve bárki számára azonnal világos lesz, hogy mi a mélyebb probléma vasúti közlekedés mindennapi valósága mögött: nem egyszerűen korosak a járműveink, hanem évtizedekkel öregebbek, mint az EU-s, akár csak a környező tagországokban. A 42 éves átlagéletkor persze szomorú, ha a nyugat-európai tagállamok 20 évnél fiatalabb járműveihez hasonlítjuk, de egyenesen botrányos, ha megnézzük, hogy ugyanez az adat Romániában 32, Lengyelországban 25, Szlovákiában 22, Csehországban 20 év.

Vagyis évtizedes lemaradásban vagyunk egy olyan területen, ahol minden érdemi intézkedés évtizedes előre gondolkodást, tervezést és évekre előre előkészített döntéseket igényel.

https://www.facebook.com/photo?fbid=1566579221490763&set=a.262633198552045

Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség vezetője szerint a gödi Samsung-gyár környékén nemcsak lítiumot, hanem toxikus oldószert, N-metil-pirrolidont (NMP) is találtak a talajvízben.

Áder János, a Kék Bolygó Alapítvány elnöke podcastjában erre közbeszólt: LEGYEN "EZ ZÁRÓJEL!”, majd a Youtube-ra felkerült verzióból már kivágták a Fidesz irányvonalába nem illő mondatokat.

Az NMP súlyos veszélyt jelent a terhességre; bizonyítottan károsíthatja a születendő magzatot, és ronthatja a szaporodási képességeket. Ha a talajba vagy a talajvízbe szivárog (mint például a gödi akkumulátorgyár környékén feltárt esetekben), hosszú távú környezeti kockázatot jelent az ivóvízbázisokra nézve. Mivel az NMP felkerült az EU veszélyes anyagokat tartalmazó tiltó/korlátozó listájára, a felhasználása szigorú jogszabályi feltételekhez kötött. Csak zárt rendszerekben és megfelelő egyéni védőfelszerelés alkalmazásával engedélyezett a munkavégzés vele, a lakossági felhasználása pedig gyakorlatilag tiltott.

Közpénzmilliárdokból népszerűsíti a fenntarthatóságot az Áder János korábbi köztársasági elnök által 2016-ban alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA). A szervezet 2023-ban 8,3(!), míg 2025-ben 4,8 milliárd forint állami támogatást kapott, és másfél milliárd forintért vette meg a képen látható budai ingatlant. A KBKA Magyarország legnagyobb költségvetésű környezetvédelmi alapítványa, két cég és egy kockázati tőkealap tulajdonosa. Ezek bevételeit működésre és az alapításkor meghatározott célok (a társadalom környezettudatosságának fejlesztése, oktatás) megvalósítására fordítják. 

Áder János köztársasági elnök 2017 végén jelentette be, hogy 2016-ban egy klímavédelmi alapítványt hozott létre mintegy 85 millió forintból. A pénzt egy korábban elhunyt, külföldön élő magyar hagyta a mindenkori köztársasági elnökre azzal, hogy az összeget fordítsa a magyarok javára.

A KBKA célja az alapító okirat szerint:

„A magyar társadalom környezeti és fenntarthatósági problémákkal szembeni érzékenységének növelése, a helyi közösségek bevonása ezek megoldására. A személyes környezeti felelősségérzet és a klímaváltozással szembeni fellépéssel kapcsolatos elkötelezettség kialakítása. Ennek érdekében az alapítvány kiemelten támogatja:

– a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek többszintű oktatásának kialakítását és fejlesztését,
– a társadalom környezettudatosságának fejlesztését,
– a környezetvédelem és a klímaváltozás kapcsán az egyének és a társadalom értékszemléletének, viselkedésének, termelői és fogyasztói szokásainak, törekvéseinek megváltoztatását, a társadalom és a környezet közötti új viszonyrendszer kialakítását,
– a klímaváltozás hatásaival szemben való fellépést, az alkalmazkodás helyi és országos közösségi programjait.”

Az Átlátszó korábban beszámolt arról, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) 2019-ben 1,5 milliárd forint támogatást kapott a Miniszterelnökségtől. Akkor megírták, hogy az alapítvány ezt közvélemény-kutatásra, konferenciák szervezésére, oktatási segédanyagokra, ösztöndíjakra, vállalkozások díjazására, újságíróképzésre, és nemzetközi médiakampányra készült elkölteni. Írtak arról is, hogy a KBKA 2019-ben rendezvényszervezésre és kapcsolódó feladatokra – 250 millió forint értékben – egy olyan céggel is (On Ad Production Kft.) szerződött, amely ellen korábban több végrehajtási eljárás is indult.

1,5 milliárdos villa a Pasaréti úton

Míg az Áder János által létrehozott alapítvány milliárdos közpénzes támogatással gazdálkodhat, az egyik legismertebb környezetvédő szervezet, a Magyar Természetvédők Szövetsége évente 5-6 millió forintos központi költségvetési és önkormányzati támogatást kapott. Az összes magyarországi zöld szervezet számára elérhető legjelentősebb költségvetési támogatás, az Agrárminisztérium által szétosztott Zöld Forrás pályázat keretében például összesen 70 millió forint került szétosztásra.

Nem csoda tehát, hogy sokan felkapták a fejüket, amikor Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője 2021-ben nyilvánosságra hozta, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) másfél milliárd forintért vett meg egy budai irodaházat a Pasaréti úton.

Erről az épületről írta meg a HVG, hogy ide lett bejegyezve egy budai székhelyű szervezet, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, ami megkapta a  korábban állami tulajdonú, mezőhegyesi székhelyű Nemzeti Ménesbirtok Zrt.-t és annak hatalmas ingatlan- és földvagyonát.  Ez a Pasaréti út 59. alatti, közel 1500 négyzetméter területű irodaház a székhelye a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) egyik cégének, a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek (KBKB).

A Kék Bolygó Alapítvány - a választásokat megelőzően - 2026. február végén harmadik alkalommal rendezte meg a Planet Budapest Innovatív Fenntarthatósági Kiállítást és Élményprogramot

A kiállítás egy hónapon át várta a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban. Amíg a rendezvény ára 2023-ban még "csak" nettó 4,5 milliárd forint volt, ennek költsége idén már

nettó 7 milliárd(!) forint volt.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/07/01/hetmilliardert-szervez-fenntarthatosagi-gigarendezvenyt-ader-janos-alapitvanya/

Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány - személyi jellegű ráfordítások
2026. év l. negyedév
Foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (fő): 25,6 fő
Vezetők és vezető tisztségviselők rendszeres juttatásai: 33 777 070 Ft
Vezetők és vezető tisztségviselők költségtérítése (eseti): 137 309 Ft
Nem vezető státuszú, főfoglalkoztatottak személyi juttatásai: 76 448 604 Ft
Átlag: 1 435 230 Ft/fő/hó
Egyéb foglalkoztatottak, megbízottak, ösztöndíjasok, nemzetközi program szakértői juttatásai: 5 136 815 Ft

Szerinted mekkora a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 2026-os állami támogatása?

Az alapítvány honlapja: https://kekbolygoalapitvany.hu/

Mit kap ma egy volt köztársasági elnök Magyarországon?

A törvény szerint a volt köztársasági elnök:

• egy évig állami személyvédelemre jogosult (erről le is mondhat),
• élete végéig a mindenkori köztársasági elnöki fizetéssel megegyező havi juttatást kap (bizonyos esetekben csökkentve),
• kérheti állami lakás vagy saját lakása fenntartásának finanszírozását,
• legfeljebb 3 fős titkárságot kap állami finanszírozással,
• ingyenes egészségügyi ellátásra jogosult,
• hivatalos gépkocsit és sofőrt használhat,
• külön költségvetési keretből közhasznú adományokról rendelkezhet,
• közéleti szerepvállalásához kapcsolódó hivatalos külföldi útjainak költségeit is az állam állja.

Az özvegyet is megilletik többek között a lakás, egészségügyi ellátás, titkárság (2 főig) és egyéb juttatások.

Kivétel: ezek a jogosultságok nem járnak, ha a köztársasági elnök megbízatása például összeférhetetlenség vagy hivatalától való megfosztás miatt szűnt meg, illetve ha a volt elnök nem tesz eleget vagyonnyilatkozati kötelezettségének.

Külön öröm volt számára, hogy mindezt Rubik Ernővel és Polgár Judit sakk-királynővel tehette. A sakkpartin elszenvedett megsemmisítő veresége talán senki számára nem lehet meglepetés.

Isten éltesse az Amerikai Egyesült Államokat! Isten áldja Magyarországot!

https://www.facebook.com/reel/1536364244833903

Eltitkolt vereség: és akkor Judit nagyon elverte Pétert /s

Sakkmeccset vívott Magyar Péter miniszterelnök és minden idők legeredményesebb női sakkozója, Polgár Judit az USA budapesti nagykövetségének függetlenség napi fogadásán.

A jelenetet Szentgyörgyi Szilárd egyetemi oktató örökítette meg, aki szerint a sakkozó éppen "rommá verte a kormányfőt", miközben Rubik Ernő feltaláló a háttérből figyelte a küzdelmet. (A képen látható álláson még mindössze két ponttal vezet PJ.)

Amerika idén ünnepli függetlensége kikiáltásának 250. évfordulóját, a budapesti nagykövetség ennek jegyében rendezte meg Freedom 250 elnevezésű fogadását.

“Köszönjük Magyar Péternek, hogy csatlakozott hozzánk a Függetlenség napja alkalmából rendezett fogadásunkon, hogy együtt ünnepeljük Amerika 250. születésnapját. Ez a mérföldkő az amerikai és a magyar nép közötti tartós kötelékeket tükrözi, akiket közös értékeink egyesítenek.”
Caroline Savage - az USA budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője

https://www.facebook.com/hungary.usembassy/posts/1459551616218580?ref=embed_post

Dr. Orbán Endre jogász, alkotmányjogi kutató helyettes államtitkárként kezdte meg a munkáját Igazságügyi Minisztériumban, tudatta Görög Márta igazságügyi miniszter.

Biztos vagyok benne, hogy szakmai felkészültsége és elhivatottsága garancia lesz az eredményes munkára – írta bejelentő posztjában a tárcavezető.

Orbán Endre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, valamint a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem megbízott oktatója. Tudományos fokozatát 2020 júniusában szerezte, értekezésének témája az alkotmányos identitás fogalma volt.

Orbán korábban dolgozott az Alkotmánybíróságon tanácsadóként, valamint a Wizz Airnél jogi menedzserként. Ezzel Orbán Anita mellett ő immár a második harmadik(!) Orbán a Tisza-kormányban, tekintve, hogy dr. Orbán Hunor helyettes államtitkár lett június 28-án, vasárnap(?) az Élő Környezetért Felelős Minisztériumban.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=122103537999368314&set=a.122093442411368314

A kinevezés vélhetően nem volt független dr. Orbán Endrének a Jogtudományi Intézet blogoldalán megjelent cikkétől, ami az Alkotmánybírósági obstrukció. Széljegyzetek az államfő absztrakt alkotmányértelmezési indítványához címet viselte:

A kizárás mint stratégiai döntés

Nehéz idők járnak a Donáti utcában. Különösen nem lehetett könnyű az iskolai vakáció kezdetének hete, amikor az államfő absztrakt értelmezésre irányuló indítványa miatt külön ülésnapot tűzött ki az Alkotmánybíróság elnöke. A kérdéses ügy lényege röviden az volt, hogy az Alkotmánybíróság – az Alaptörvény vonatkozó szabályának szó szerinti értelmezésével szembemenve – magának vindikálja-e az alkotmánymódosításoknak egy olyan előzetes ellenőrzését, ami az egyedi jellegű alkotmánymódosításokat megfosztja az alkotmánymódosítás jellegüktől, és nem engedi azokat beépülni az Alaptörvény szövegébe.

A köztársasági elnök indítványa közjogi bombaként robbant fel az Alkotmánybíróságon, és megmutatta az Abtv. 62. §-ában szabályozott kizárás alkalmazhatóságának egy újabb lehetőségét. Az ülésnap kitűzését követő események ugyanis ismertek: bár a köztársasági elnöki indítványok általában óriási többséggel szoktak átmenni a testületen, jelen ügyben hét alkotmánybíró azt a stratégiai döntést hozta, hogy kizáratja magát az eljárásból, ezzel akadályozva meg – lényegében obstruálva – az ügy megtárgyalását, mivel így a testület tíz fő alá csökkent és határozatképtelenné vált. Az eset alkotmánytörténeti jelentőségét tovább fokozza az, hogy minderről a közönség real time értesülhetett a sajtónak kiszivárogtatott döntéselőkészítő anyagokból.

https://jog.tk.elte.hu/blog/2026/06/alkotmanybirosagi-obstrukcio-szeljegyzetek

A rendőrség szerint a szerencsén, valamint a rendőrök fegyelmezett és összehangolt munkáján múlt, hogy a több mint száz kilométeren át tartó ámokfutás nem végződött tragédiával.

180 km/h-val menekült az ellopott kisteherautóval egy hajdú-bihari fiú, Június 25-én kora délután érkezett bejelentés a rendőrségre, hogy Debrecenben elloptak egy kisteherautót. A GPS-koordináták alapján percek alatt több egységet is a mozgásban lévő jármű felé irányítottak. Rövid időn belül megtalálták, majd a protokollnak megfelelően felkapcsolták a megkülönböztető jelzést, és megpróbálták megállítani.

A sofőr ekkor a gázra lépett és menekülni kezdett. Több járőrautó is kilométereken át követte, egészen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéig, ahol további egységek várták, mivel a Tevékenység-irányítási Központ riadóláncban értesítette a szomszédos megyék kollégáit.

A menekülő közel 100 kilométert tett meg, miközben helyenként a 180 km/h-s sebességet is elérte autópályán és főutakon. A rendőrök eközben mindent megtettek azért, hogy a többi közlekedő biztonságban maradjon: lehajtókat és becsatlakozó utakat zártak le, több helyen pedig elterelték a forgalmat a száguldó kisteherautó útjából.

A veszélyes menekülés végül az M3-as autópályán ért véget, ahol a kisteherautó terelőtábláknak ütközött és megállt. A járműből ketten ugrottak ki, majd futva próbáltak elmenekülni, de nem jutottak messzire. A rendőrök percek alatt elfogták őket egy közeli szántóföldön.

A kisteherautót vezető 15 éves fiút és utasát, egy 14 éves lányt előállították a Debreceni Rendőrkapitányságra. Mindkettőjüket jármű önkényes elvétele bűntett miatt hallgatták ki, majd őrizetbe vették őket, a bíróság pedig a sofőr esetében bűnügyi felügyeletről döntött, míg a lány szabadlábon védekezhet. Az is kiderült továbbá, hogy az autóból eltűnt némi készpénz, ezért lopás miatt is felelniük kell a tinédzsereknek. A fiatal fiúval szemben ezeken kívül közúti veszélyeztetés, engedély nélküli vezetés és más szabályszegések miatt indult még eljárás.

Szerinted is helyes, ha az ámokfutót szirénázó rendőrautókkal üldözik és hajtják bele a veszélyes gyorshajtásba vagy egy egyszerű útzárral kockázatmentesebben kezelhető lenne ez a probléma?

https://www.autoszektor.hu/hu/content/180-kmh-val-menekult-debrecenben-ellopott-kisteherautoval-egy-fiu-video

És amikor tragédiával végződött az üldözés:

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/kekhirek/halalos-rendori-uldozes-budapesten-egy-18-eves-fiu-meghalt-amikor-villanyoszlopnak-csapodott-egy-menekulo-auto/

Az amerikai rendőrök megoldása:
https://www.youtube.com/watch?v=fWdhsVrKUKc

Zárolt poszt. Nem tehetők közzé új hozzászólások. Miért is???
A poszt a rendőrség helyes vagy helytelen incidenskezeléséről szól, nem az elkövetők hovatartozásáról. A poszt nem sérti a r/hun egyetlen szabályát sem, a videót a rendőrség tette közzé.
Jó példa ez a MOD-ok egyre tarthatatlanabb cenzúrázásra!

A hozzászólásokat a Rendőrség Facebook oldalán lehet megtenni (shame on U Reddit): https://www.facebook.com/reel/1489158385855667

A mexikói Batman patkánybajuszt rajzolt a tolvajok arcára, majd kikötözte őket az utca közepén - őt keresi a rendőrség.

Rendőrségi körözés alatt áll az a mexikói önbíráskodó, akit a helyiek csak „Batman”-ként emlegetnek. A titokzatos igazságosztó az elmúlt napokban feltételezett motortolvajokat vett üldözőbe, majd miután elkapta, erős ragasztószalaggal lámpaoszlopokhoz rögzítette őket a nyílt utcán. Az áldozatok arcára ráadásul gúnyos feliratokat és patkánybajuszt is firkált.

A rendőrség nagy erőkkel keresi azt a mexikói önbíráskodót, akit a jelentések szerint „Batman” néven emlegetnek, miután a gyanú szerint feltételezett motortolvajokat üldöz a városban, majd lámpaoszlopokhoz rögzíti őket ragasztószalaggal.

Tehetetlenül a póznákhoz rögzítve

Rövid időn belül, június 13-ától kezdődően mindössze tíz nap leforgása alatt legalább öt férfit találtak teljesen magatehetetlen állapotban, utcai oszlopokhoz ragasztózva a Jalisco állambeli Lagos de Moreno környékén − írja a The Sun.

A feltételezett tolvajok közül sokak arcára bajuszt, patkánybajszokat, valamint a spanyol „RATA” (patkány) szót firkálták, mint ahogyan az Luis Cardenas mexikói újságíró X-en közzétett fotóin is látható.

Közszemlére tett bűntettek

Az önbíráskodó − akire Cardenas a „Lagos de Moreno-i Batman”-ként hivatkozott − az állítólagosan ellopott motorkerékpárokat a férfiak mellett hagyta a helyszínen, hogy ezzel is közszemlére tegye a bűntetteiket.

Az egyik fényképen két olyan férfi látható, akiket egymásnak háttal, közösen ragasztóztak hozzá egy oszlophoz, a fejük felett egy rózsaszín táblával, előttük pedig a sorsára hagyott motorral.

A rendőrség nem tolerálja az önbíráskodást

Juan Pablo Hernández állambiztonsági miniszter elmondta, hogy a rendőrség áldozatként kezeli a megkötözött férfiakat, és mindent megtesznek az önbíráskodó elfogása érdekében. A helyszínre érkező egységek végül kiszabadították a férfiakat, és ellátták a sérüléseiket.

Azt egyelőre nem tisztázták a hatóságok, hogy a kiszabadított személyek ellen indul-e eljárás a feltételezett lopások miatt. Letartóztatásra eddig még nem került sor, a rendőrségnek azonban már sikerült azonosítania két olyan járművet, amelyek kapcsolatba hozhatók a bizarr incidensekkel.

Pokorni Zoltán 2010-ben kijelentette, hogy „az elsőnek, aki belenyúl a pénztárba, le fogjuk vágni a kezét”. Azóta az ellenzék többször is számon kérte ezt a kijelentést a párton a korrupcióval összefüggő vitákban.

Már az ukrán hatóság is foglalkozik az egyre elterjedtebb önbíráskodással, de ugyanakkor a rendőrök kijelentették, teljesen megértik a lakosság felháborodását. Lelketlen banditák, a lebombázott börtönökből kiszabadult bűnözők fosztogatják a lebombázott, romos házakat, magukra hagyott autókat, de előfordult, hogy halottakat is kizsebeltek. Az ukrán rendőrség működik, ezért felszólították a lakosságot, a tetten ért tolvajokat fogja el, tartsa vissza, de ne bántalmazza, hanem adja át azokat a rendőröknek. Középkori módszerrel, a nyilvános megszégyenítés eszközével bánik el az ukrán nép a tetten ért fosztogatókkal. Cölöpökhöz, villanyoszlopokhoz kötözve állítják pellengérre a tolvajokat, van ahol le is vetkőztetik őket és bántalmazzák is őket. A tolvajokra nem csak az ostromlott területeken vár ilyen sors, Lvivben is így bünteti a nép azokat, akik a segélynek szánt adományokból akarnak lopni.

https://index.hu/kulfold/2026/06/29/mexiko-rendorseg-nyomozas-korozes-batman-tolvajok-motor/

Toroczkai László 2006-ban bár közvetlenül nem buktatta meg a Gyurcsány-kormányt, a zavargások meghatározó és radikális szereplője volt. A tiltakozó tömeg élén ő vezette a demonstrálókat a Kossuth térről a Szabadság térre, ami a Magyar Televízió (MTV) székházának ostromához vezetett.

Havas Henrik szerint a 2006-os a tévészékház ostroma és a futballhuligánok mozgatása egy előre kitervelt, jól megszervezett politikai akció része volt. Ennek célja az volt, hogy kikényszerítsék a Gyurcsány-kormány lemondását és előrehozott választásokat érjenek el.

Havas Henrik újságíró, műsorvezető a 2006. szeptemberi MTV-székház ostromát nem spontán felindulásból elkövetett tömeglázadásként vagy „forradalomként” értékeli. Azt az álláspontot képviseli, hogy a futballhuligánok bevetése és az események irányítása egy előre kitervelt, megrendezett folyamat része volt.

Magyar Péter üzent az osztrákoknak: ha nem viszik vissza az azbesztet, óriási árat fizethetnek

A kormányfő szerint egyértelmű az alapelv: aki szennyező anyagot hozott egy másik országba, annak azt vissza kell vennie. Ha Ausztria ezt nem teszi meg, egy sokkal drágább eljárás végén kell majd állnia a költségeket.

A magyar miniszterelnök pénteken Brüsszelben üzenet Bécsnek:

„valódi választ, valódi egyeztetést, valódi vizsgálatot” vár az osztrák féltől a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében, ellenkező esetben Magyarország maga lép, és akár az Európai Unióhoz is fordulhat.

Magyar Péter egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy bár a kormány preferálná a közös munkát, felkészült az önálló lépésekre is.

A lehetséges vizsgálatokról azt mondta: „el tudjuk végezni magunk is ezeket és mi is tudunk akár az Európai Unióhoz, akár bárkihez fordulni, de én még adnék egy esélyt annak, hogy ezt közösen megtegyük”.

A kormányfő szerint az alapelv az, hogy ha valaki szennyező anyagot hozott egy másik országba, akkor azt vissza kell vennie.

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hirek/magyar-peter-kemeny-uzenete-az-osztrakoknak-ha-nem-viszik-vissza-az-azbesztet-oriasi-arat-fizethetnek/

Az uniós csúcsra érkező vezetők egyöntetűen pozitívan nyilatkoztak Magyar Péterről.

Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök szerint az új magyar kormányfő sokkal Európa-pártibb, ami segíthet lezárni korábbi konfliktusokat.

Christian Stocker osztrák kancellár üdvözölte, hogy megszűnt a magyar vétó Ukrajna ügyében, és úgy véli, Magyarország konzervatív, de Európa-párti utat választott.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök a két év után újra összeülő V4-ek jelentőségét emelte ki, amihez az új magyar vezetés is új lendületet adhat.

Andrej Plenković horvát kormányfő konstruktívabb uniós együttműködésre és a magyar–horvát kapcsolatok javulására számít.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint Orbán Viktor távozásával jóval nagyobb esély nyílik az együttműködésre, és az Ukrajnával kapcsolatos uniós egységet Európa számára kedvező újrakezdésnek nevezte.

https://telex.hu/kulfold/2026/06/18/eu-csucs-europai-tanacs-magyarorszag-stocker-plenkovic-frieden-tusk

Nagyon szívélyes fogadtatásban volt része, megvolt a nyakkendő igazítás, de az Orbáni kézcsók azért elmaradt /s.

Az EU most először hosszabbítja meg Oroszországgal szembeni gazdasági szankcióit nemcsak hat hónappal, hanem tizenkettővel.

A tagállamok állam- és kormányfői ma este hozták meg ezt a döntést júniusi brüsszeli csúcstalálkozójukon - közölte António Costa tanácselnök szóvivője.

A korábbi években Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnök következetesen blokkolta az egyéves hosszabbítást. Az új miniszterelnököt, Magyar Pétert lényegesen kritikusabbnak tartják Oroszországgal szemben, mint elődjét, aki szoros kapcsolatot ápolt Vlagyimir Putyinnal, a Kreml vezetőjével.

Az EU Oroszországgal szembeni gazdasági szankciói az Ukrajna elleni agressziós háborúra válaszul különösen a kereskedelem, a pénzügy, az energiaszektor, az ipar, a szállítás és a luxuscikkek korlátozását foglalják magukban. Emellett tiltják az orosz kőolaj tengeri behozatalát, és több orosz bankot is leválasztottak a SWIFT pénzügyi kommunikációs rendszeréről.

A szankciók meghosszabbításáról szóló jogszabályt várhatóan a következő hetekben fogadja el a Miniszterek Tanácsa. Ez formalitásnak számít.

Az EU új szankciókat tervez

Az ukrajnai háborúról szóló csúcstalálkozó nyilatkozata most kimondja, hogy az Európai Unió továbbra is eltökélt szándéka, hogy tovább növelje az Oroszországra nehezedő nyomást és tovább gyengítse az orosz hadigazdaságot, hogy Oroszország véget vessen brutális agressziós háborújának és komoly béketárgyalásokba kezdjen.“ Ennek érdekében további lépéseket kell tenni, beleértve az orosz energiabevételek csökkentését, az orosz árnyékflotta tevékenységének visszaszorítását és az orosz bankrendszer további korlátozását.

2024 decembere óta először mind a 27 tagállam jóváhagyta az Ukrajnára vonatkozó nyilatkozatokat. Ezt Orbán szavazáson elszenvedett veresége tette lehetővé.

A magyar sajtóban és jogászi körökben egyre több találgatás jelent meg arról, hogy amennyiben az Integritás Hatóság elnökének felmentésére kerülne sor, az ügy végül uniós jogi fórumokra is eljuthat.

Egy lehetséges forgatókönyv szerint az érintett bírósági úton támadhatná meg a döntést, és az eljáró magyar bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezhetne az Európai Unió Bírósága előtt. A kérdés az lehetne, hogy az Integritás Hatóság vezetőjének függetlenségére vonatkozó uniós követelmények milyen mértékben korlátozzák a nemzeti hatóságok mozgásterét.

Az ilyen előzetes döntéshozatali eljárások jellemzően 12–18 hónapig tartanak, de nem ritka a két év körüli időtartam sem. Fontos ugyanakkor, hogy az Európai Unió Bíróságához nem közvetlenül az érintett fordulhat. Az eljárás megindításáról kizárólag a magyar bíróság dönthet, amely előtt az ügy folyik. Az érintett fél természetesen kérheti vagy indítványozhatja az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését, de a végső döntés a magyar bíróság kezében van.

Az Európai Unió Bírósága ilyenkor nem magáról a felmentésről dönt, hanem kizárólag az uniós jog értelmezéséről ad kötelező iránymutatást. A konkrét ügyben, vagyis abban, hogy a felmentés jogszerű volt-e, végül a magyar bíróságnak kell határoznia.

A gyakorlatban az is jelentős tényező lehet, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás ideje alatt a magyar per rendszerint szünetel, így az ügy érdemi lezárása akár évekkel is elhúzódhat.

Több szakértő szerint egy ilyen ügy túlmutathatna a személyi kérdéseken, és precedensértékű lehetne az uniós források ellenőrzésében szerepet játszó intézmények függetlenségének megítélésében is.

Vajon van-e olyan uniós jogi alap, amely indokolhatná az Európai Unió Bíróságának bevonását, vagy ez alapvetően a magyar alkotmányos és közigazgatási jog körébe tartozó kérdés? 

Akár néhány tíz perc alatt eltűnhetnek a kátyúk, ráadásul a javítás még télen, fagyos időben is elvégezhető. Az Európa-szerte egyre nagyobb figyelmet kapó mikrohullámú útjavítási technológia idén Budapesten is bemutatkozhat, ahol a szakemberek élőben is megismerhetik az innovatív megoldást. Európa több országában is terjed a mikrohullámú kátyúzás technológiája, amely a hagyományos javítási módszereknél gyorsabb és tartósabb megoldást ígér.

Az eljárás során a kátyút és a körülötte lévő aszfaltot mikrohullámmal melegítik fel, így az új burkolat gyakorlatilag egybeolvad a meglévő útfelülettel. A fejlesztés egyik legnagyobb előnye, hogy nem keletkeznek illesztések, amelyek mentén később újra károsodhatna az út.

A technológiát fejlesztő FUTTEC szerint egy átlagos úthiba javítása mindössze néhány tíz percet vesz igénybe, ráadásul akár mínusz 10 Celsius-fokos hőmérséklet mellett is alkalmazható. A módszert már több útkezelő szervezet használja Csehországban, és a tapasztalatok alapján a javított szakaszok élettartama megegyezhet a környező útburkolatéval. A gyors kivitelezés miatt a forgalomkorlátozások időtartama is jelentősen csökkenthető.

A FUTTEC idén több európai városban is bemutatja a technológiát. A hollandiai, romániai és olaszországi demonstrációk után a tervek szerint Budapesten is élő bemutatót tartanak, ahol a szakemberek működés közben is megismerhetik az eljárást.

https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/2026/06/17/forradalmi-technologia-jon-az-utakra-percek-alatt-javithatjak-a-katyukat/

Az ukrán pénzszállítók ügyvédje, dr. Horváth Lóránt szerint.

Horváth Lóránt: Heteken belül meggyanúsíthatnak politikusokat

Akár heteken belül megkezdődhetnek a tényleges gyanúsítások és a felelősségre vonások az ukrán aranykonvoj ügyében;  politikusok is a nyomozó hatóságok célkeresztjébe kerülhetnek – ezt mondta Horváth Lóránt ügyvéd, az ukrán pénzszállítókat képviselő ügyvédi iroda vezetője a Klubrádió Megbeszéljük... című műsorában. Az ügyvéd szerint több politikus esetében már most is fennáll a megalapozott gyanú, a hatóságok azonban nyomozástechnikai és taktikai okokból egyelőre nem közölték a gyanúsításokat. 

Az ügyvéd arról beszélt, hogy Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjének lemondása nem tekinthető pusztán szimbolikus lépésnek. Szerinte történelmi jelentőségű eseményről van szó, amely arra utalhat, hogy az ügyészségen belül olyan helyzet alakult ki, amely egy magas rangú vezető számára is tarthatatlanná vált.

Horváth Lóránt szerint a Legfőbb Ügyészség és a Központi Nyomozó Főügyészség között valójában nem egyszerű nyomozástechnikai vita bontakozott ki, hanem az, hogy meddig kell feltárni az ügy hátterét és a felelősségi láncot. Állítása szerint a nyomozást egy bizonyos ponton meg akarták állítani, miközben szerinte addig kell vizsgálni az ügyet, amíg minden érintett és minden potenciálisan gyanúsítható személy szerepe tisztázódik.

Az ügyvéd úgy fogalmazott: az aranykonvoj ügye egy előre megtervezett akció benyomását kelti, amelyben több állami szerv vett részt. A nyilvánosságra került információk szerint a NAV, a Terrorelhárítási Központ, az idegenrendészet és az Alkotmányvédelmi Hivatal is szerepet kapott az eljárásban. Horváth szerint minél több szervezetet vontak be, annál inkább azt a látszatot keltette az egész akció, hogy az jogszerű és indokolt.

A HVG értesülései szerint Fürcht Pál lemondása összefügghetett azzal, hogy kifogásolta a titkosszolgálatok szerepét és az ügy kezelésének módját. Az ügyvéd szerint a lemondás nyomán olyan belső folyamatok indulhatnak el az ügyészségen belül, amelyek végső soron akár a legfőbb ügyész távozásához is vezethetnek.

Horváth Lóránt arról is beszélt, hogy irodája jelentős kapacitásokat fordít az ügy teljes hátterének feltárására. Elmondása szerint tanúvallomások, okiratok, belső iratok és olyan személyek vallomásai állhatnak rendelkezésre, akik részt vettek az akció előkészítésében és lebonyolításában. Az ügyvéd szerint az aranykonvoj lehet az első olyan ügy Magyarországon, amelyben politikusokat is meggyanúsítanak. „A megalapozott gyanú számos politikus vonatkozásában már áll” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a tényleges gyanúsítások és felelősségre vonások akár heteken belül megkezdődhetnek.

Arra a kérdésre, hogy milyen bűncselekmények merülhetnek fel, Horváth Lóránt a hivatali visszaélés mellett a jogellenes fogvatartást, a kényszervallatást és a testi sértést is említette, hangsúlyozva, hogy a felelősség mértéke minden érintett esetében attól függ, milyen szerepet játszott az ügyben, illetve ki milyen utasításokat adott vagy hajtott végre.

A teljes beszélgetést a lenti linkre kattintva hallgathatják meg. 

https://www.klubradio.hu/adas?hanganyag_id=58522

De vajon az eljárás megáll-e majd itt, vagy tovább dőlnek a dominók?

Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?
Ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg?

- Arany János - Toldi

x x x

Terrorcselekmény

Btk. 314. § (1) Aki abból a célból, hogy más államot arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.

Terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása

Btk. 317. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A zöld rendszámos elektromos autó Budapesten, a tizenharmadik kerületi Zsinór utcában gyulladt ki szerda délután.

A fővárosi hivatásos tűzoltók előbb eloltották a lángokat, majd egy vízzel feltöltött merítő konténerbe helyezték. A tűzeset során senki nem sérült meg.

Magyar szemmel talán szokatlan látvány, amikor egy templomon szivárványzászló lobog, Oslóban azonban sokak számára ez nem a hit és az elfogadás közötti ellentétet jelképezi, hanem éppen azt az üzenetet, hogy az egyházi közösség minden ember felé nyitott.

A képen a Kulturkirken Jakob látható, amely Norvégia egyetlen kifejezetten „kultúrtemplomként” ismert intézménye. Koncerteknek, színházi előadásoknak, kiállításoknak és közösségi eseményeknek ad otthont, miközben továbbra is felszentelt templomként működik és kapcsolatban áll a Norvég Egyházzal.

A Pride időszakában különösen gyakoriak Oslóban az ehhez hasonló gesztusok. Több templomban szivárványos istentiszteleteket tartanak, lelkészek és egyházi önkéntesek vesznek részt a rendezvényeken, az oslói Pride Parkban pedig rendszeresen jelen van a „Kirken på Pride” („Az egyház a Pride-on”) kezdeményezés is.

Ez persze nem mindig volt így. A Norvég Egyház álláspontja hosszú évtizedek alatt változott meg. Az elmúlt években az egyházi vezetés több alkalommal is nyilvánosan elismerte a korábbi kirekesztő gyakorlatokat, és bocsánatot kért az LMBTQ+ közösséget ért sérelmekért.

Fontos hozzátenni, hogy Norvégiában sincs teljes egyetértés a kérdésben. Az egyházon belül ma is léteznek konzervatívabb és liberálisabb teológiai irányzatok, amelyek eltérően értelmezik ugyanazokat a hitelveket. A vita azonban gyakran nem arról szól, hogy az LMBTQ+ embereknek van-e helyük az egyházban, hanem arról, hogyan lehet összeegyeztetni a befogadást a keresztény hagyományokkal.

Oslóban az egyik legérdekesebb tapasztalat az, hogy a vallás és az elfogadás kapcsolata sokkal árnyaltabb, mint ahogy azt kívülről gyakran elképzeljük. Sok hívő ember számára a kereszténység elsősorban az emberi méltóságról, az együttérzésről és a felelősségről szól. Ebben az értelmezésben a nyitottság nem a hit ellentéte, hanem annak egyik lehetséges következménye.

Ti mit gondoltok erről? Összeegyeztethető a keresztény hit és a Pride melletti nyilvános kiállás, vagy ez már túlmutat az egyház hagyományos szerepén?

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1376112364545147&set=a.478803070942752