Általában az önkormányzati médiában azt sulykolják, hogy az önkormányzatnak nincs köze a gyár működéséhez. Ez jogilag lehet, hogy így van, de politikailag mégiscsak részt vett tárgyalásokon Botka László, illetve az egész közgyűlés a fideszesekkel együtt támogatta a gyár létesítését.
Szerintetek van-e felelőssége a gyár kapcsán az önkormányzatnak?
Most hogy a SzegedMa nevű szennyen kárörvend a város jogosan, még a polgármester is posztolt egyet, hogy mennyire jó, szép, tökéletes, demokratikus szeged városa.
Az általános nem túl színvonalas helyi politikai felhozatal mellett azért ne felejtsük el, hogy van egy baloldali propaganda lap is a városban, amit szükség esetén kézi irányításra kapcsolnak.
Az egyetlen dolog, ami miatt a rendszer szivárog az az, hogy nagyon sok egyetemista gyakornokoskodik az önkormányzati médiánál, aki esetleg beszélt velük vagy korábbi munkatársakkal pontosan tudja, hogy hogyan születnek az acsarkodó és lejárató cikkek (napi béla pl) és hogy a városháza üzeneteit milyen kifinomult rendszer visszhangozza a városban.
A kép illusztráció, a valósággal való bármilyen egyezés korábbi elbeszélésekből fakad.
Lesz mit még elsodornia a Tiszának.
NAGYON DURVA sztorit tett közzé a Magyar Orvosi Kamara
A Szegedi Tudományegyetem vezetése 2024. február 24-én jótékonysági bálra invitálta az egyetemi elitet, a régiós vállalkozókat és a politikusokat.
A körülmények csillogóak voltak. A 35.000 Ft-os belépőért neves művészek szórakoztatták a több száz meghívottat, akik a vacsorát követően szivarszobában, női szalonban beszélgethettek, majd vadonatúj 7-es BMW-k kényelmében szállították haza őket. Az urizáló körülmények jelentős kontrasztban álltak a jótékonyság céljával.
A pénzt ugyanis a Szeged központú régiós gyermeksebészeti ellátásra kellett kalapozni, aminek akkor már jó ideje nem működött a műtője. Valójában évek óta új műtőben kellett volna, hogy dolgozzanak, hiszen az egyetem erre EU-s forrást nyert el, de a projekt bedőlt, a kivitelező a munkát nem végezte el (1). Ő nem más volt, mint a NER szegedi erős embere, a Rovó László rektor által nyíltan támogatott korábbi polgármesterjelölt, kormánybiztos, Nemesi Pál. Mivel a pénz elveszett, a gyermekklinika műtőiben pedig kiirthatatlan gombák tenyésztek és szennyvíz öntötte el rendszeresen, a Fül-Orr-Gége Klinika régi műtőiben oldhatták meg a gyerekek ellátását.
A bál főszereplői egyértelműen a helyi hatalmi tengely tartóoszlopai voltak: Dr. Rovó László rektor, Dr. Fendler Judit kancellár és Dr. Szabó Gábor kuratóriumi elnök vitték a szót, és nem spóroltak a jelen lévő országos fideszes potentátok dicséretével. Az egyik legbizarrabb pillanat az volt, amikor a gyermekek ellátásának ügyében rendezett esten külön tisztelgő tapsot kértek a kegyelmi botrány miatt alig néhány nappal korábban lemondott, a teremben jelen sem lévő Novák Katalint támogatandó. Kínosan szórványos válasz érkezett erre.
Hogy a bál bevételét végül mire fordították, azt nem tudjuk. Egy hónappal a jótékonysági bál után ugyanis a gyermeksebészeket Rovó László arról tájékoztatta, hogy kilakoltatja őket az általa vezetett Fül-Orr-Gége Klinikáról és azonnal vissza kell térniük a gyermekklinika korábban bezárt részlegére, ahol a falakon nyilvánvalóan nem szűnt meg a fertőzés, az épület továbbra sem volt alkalmas a betegellátásra.
A kollégák a Kamarához fordultak, mi pedig az NNGYK-hoz, aminek a vizsgálata után az osztály megnyitását nem engedélyezték. Rovó rektor ennek ellenére nem járult hozzá a Fül-Orr-Gége régi műtőinek további használatához, inkább úgy döntött, hogy a régió gyermeksebészeti ellátás nélkül maradjon.
A következő két hónapban hozzávetőleg 200 műtét maradt el, 40-50 akut esetben a sérült, műtétre szoruló, fájdalmakkal küzdő gyermekeket mentővel kellett Budapestre, Debrecenbe szállítani. (2)
A Magyar Orvosi Kamara hiába próbált párbeszédet kezdeményezni. Az egyetemi vezetők nem válaszoltak, helyette energiáikat a belső „szivárogtatók” felkutatására fordították. A Kamara közben Takács Péter egészségügyi államtitkárhoz fordult, de onnan sem érkezett válasz.
Végül a belügyminiszter lépett, amikor a Kamara elnöke személyes egyeztetésen jelezte neki a helyzetet. Kiderült: az egészségügyért felelős miniszternek fogalma sem volt a szegedi áldatlan állapotokról, az államtitkár nem tájékoztatta őt arról, hogy egy egész régióban két hónapja nincs gyermeksebészeti ellátás. Az Egészségügyi Felügyelet ezután személyes szemlét tartott Szegeden. Kijelöltek egy műtőt, ahol el tudtak kezdeni dolgozni a gyermeksebészek, majd a kormány újra forrást biztosított a helyzet rendezésére.
Az építési munkálatok néhány hete fejeződtek be. Azok egy részébe (az SBO korszerűsítésébe) ismét bevonták a jól ismert NER-közeli céget.
A jótékonysági est beszámolóit, fényképeit a SZTE eltüntette oldalairól.
Itt az ideje a szembenézésnek az egészségügyben.
A fenti történet egyetlen illusztratív példa a Szegedi Tudományegyetem működéséről. Rovó rektor és Fendler kancellár egy olyan rendszert alakított ki, ahol rendszeresen pályázatok nélkül, lojalitási alapon döntenek az intézmények vezetéséről, a kritikus hangokat eltávolítják, országosan kiemelkedő arányú a nepotizmus (3), és ha egyéni ambícióik úgy kívánják, akár gyermekek ellátását is akadályozzák.
Az egészségügy megújulásának feltétele, hogy azok, akik a közintézményeket uradalomként kezelik, távozzanak az egészségügyi intézmények irányításából.