2 év után azt hiszem kezdek/ kezdünk kiégni
Sziasztok!
Kisfiam most lett 2 éves és bár mindennél jobban szeretem, de mégis úgy érzem kezdek kicsit kimerülni és bár eddig a házasságunk tok jól viselte a nehézségeket, azt hiszem, ha nem foglalkozunk vele és hagyjuk “csak úgy”, nem lesz elég. Amióta megszületett, de már előtte sem (koraszülött lett így az utolsó tervezett közös utazás is meghiúsult) voltunk kicsit hosszabb időt kettesben a férjemmel - a 2 mozit meg egy délutáni utazást egy bútorért - leszámítva. Nem vágyom semmi extrára, csak mondjuk egy romantikus vacsira a kedvenc éttermünkben, úgy hogy ne kelljen hazaérni 8-ra altatásra, vagy egy éjszakára egy wellness szállodában, ahol azt csinálunk és akkor amit és amikor akarunk.
Hármasban sokat járunk mindenfelé belföldön és külföldön, de hát az nem olyan, ti is tudjátok.
Igazából nem tudom pontosan mit is várok ettől a poszttól, már az is sokat segít, hogy kiírhattam magamból.
Volt valaki hasonló helyzetben? Mikor kezdtetek eljárni a gyereketek mellől akár 1 éjszakára is?