u/gergohungary

Több mint harminc törvény, két alaptörvény-módosítás és számos, Magyarország megújítását szolgáló döntés az új, Tisza-többségű Országgyűlés első száz napjának mérlege – közölte a kormánypárti képviselőcsoport szerdán az MTI-vel.

Az elmúlt húsz évben a legóvatosabb becslések szerint is 30 ezer milliárd forintnyi közvagyon kerülhetett jogtalanul magánzsebekbe, ennek visszavételére hozta létre az Országgyűlés Tisza-többsége a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt; a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetésével pedig mintegy 3000 milliárd forint kerül vissza a nemzeti vagyon körébe. Csökkentek a parlament működéséhez kapcsolódó kiadások és a képviselői fizetések. Felállt öt parlamenti vizsgálóbizottság, amelyek előtt kötelező megjelenni, és mérséklődött a kétharmados többséghez kötött szabályozási területek „indokolatlanul nagy száma”.

A cím amúgy lehetett volna az elmúlt 100 nap összefoglalója, de így sokkal "24ponthusabb", ezvan.

Az Országgyűlés azért választott új államfőt, mert az Alaptörvény 17. módosításával S. Tamás államfői mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt.

Szerdától hivatalosan Baka András Magyarország köztársasági elnöke, akit a múlt kedden választott meg az Országgyűlés. A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt,140 igen és 6 nem szavazattal választották meg a képviselők, a Fidesz és a KDNP nem vett részt a voksoláson.

Mostanáig már 4 milliárd forintot fizettek vissza abból a 17 milliárdból, amelyet a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának döntése alapján utalt ki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) a parlamenti választás előtt. (Egy hete még 3.3MRD körül járt ez az összeg)

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságán május 7. óta folyamatban lévő eljárásban a volt miniszter kollégáit június 23-án őrizetbe vették, majd letartóztatták.

Ugyanakkor a május eleje óta eltelt három hónapban nem indítványozták Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését, ami szerinte csak azt jelentheti, nincs vele szemben ehhez adat.

Az NKA-botrányt Molnár Áron színész-aktivista robbantotta ki, amikor április végén bemutatta, hogy a szervezet milliárdokkal támogatta a Fidesz holdudvarához tartozó alkotókat és szervezeteket, méghozzá azzal a céllal, hogy mindez a választási érdekeit szolgálja. Kapott pénzt Tóth Gabi és cége, Pataky Attila és együttese, Fásy Ádám családi vállalkozása és Mága Zoltán köre is.

A felmondott szerződések és a jogsértések gyanújával indított eljárások már érezhető károkat okoztak a Fidesz-közeli vállalatoknak az új kormány hivatalba lépése óta, ám végzetes csapást a lap szerint eddig egyikük sem szenvedett el.

A HVG számításai szerint a Fidesz gazdasági holdudvara legalább 4000 milliárd forintnyi állami forrásra biztosan számíthatott volna egy újabb választási győzelem esetén. A kormányváltás miatt azonban ennek az irdatlan összegnek a sorsa teljesen bizonytalanná vált, és az érintett cégeknek most a megváltozott politikai realitásokkal kell szembenézniük.

Például azzal, hogy a helyreállítási pénzből nem nagyon fognak semmit sem kapni - eddig a Lölő-féle Opus hisztizett be 65 milliárdon - és valószínűleg azzal, hogy az NVVH kiemelt célpontjai lesznek. A tulajdonosaikkal egyetemben.

Nem jön ki a matek: a korábbi propagandaminiszter összesen 2,1 milliárd forint találmányi díjat kapott, miközben a kifizetések nagyságához évi 12 milliárd forintos, a találmányhoz köthető hasznosítási bevételnek kellett volna társulnia.

A szakértő - Pintz György - a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta, a kifizetések körülményei szerinte akár a hűtlen kezelés gyanúját is felvethetik. Számítása alapján Rogán Antal havonta 25-38 millió, évente 300-450 millió forint bevételhez jutott a szabadalomból, a vagyonnyilatkozatai alapján pedig az eddigi összeg 2,1 milliárd forint.

A pénzt a Csík Balázs vezette MobilSign Kft. fizette. Pintz György az átlagos, 5 százalékos uniós licencdíjból kiindulva arra jutott, hogy ekkora díjazáshoz évente 12 milliárd forint, kizárólag a találmányhoz kapcsolódó hasznosítási bevételre lett volna szükség.

Ehhez képest a MobilSign Kft. teljes árbevétele 2023-ban 660 millió forint volt..

Vizsgálatot indított a Széchenyi Egyetemmel szemben az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF – írta Hadházy Ákos, aki idén áprilisban tett bejelentést az ügyben.

A volt országgyűlési képviselő azért fordult a szervhez, mert az agráregyetem mosonmagyaróvári karán gyanúja szerint százmilliókat, milliárdokat lophattak el.

„Egy NER-es cégnek 287 milliót adtak egy kamu app »kifejlesztésére«” – írta Hadházy, hozzátéve, hogy bizonyos fejlesztések valóban megvalósultak, de ennél sokkal több pénz is eltűnhetett.

"Az OLAF vizsgálat ténye jó hír, az még jobb, hogy immár akár az Európai Ügyészség is eljárhat és bíróság elé viheti az elkövetőket, akár ebben az ügyben is. A rossz hír, hogy az egyetemeink legalább annyira fertőzöttek voltak a szétlopott EU-s projektekkel, mint az állam egyéb területei”

OLAF

- 2026 egészében a termelés volumene 2,6 százalékkal nőhet.

- az első félévben 1,7 százalékkal nőtt a GDP – az elmúlt három év stagnálása után.

- az igazi meglepetést azonban az infláció okozta: júniusban a legoptimistább várakozásokat is alulmúló alacsony inflációs számokat publikált a KSH. A teljes fogyasztói árindex az előző havi 1,8 százalékról 1,2 százalékra zuhant.

Enyhén árnyalja a kedd reggeli hurráoptimizmust, hogy gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben hétfő estéhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben – írja az MTI.

Az eurót 364,39 forinton jegyezték röviddel hét óra után, magasabban a hétfő esti 362,99 forint után.

A dollár jegyzése 313,18 forintról 314,90 forintra erősödött, a svájci franké pedig 386,92 forintról 388,03 forintra emelkedett.

Velkey György parlamenti államtitkár szerint az új vezérigazgatónak a pincétől a padlásig mindent át kell világítania. A cél a lopás felszámolása és a rászoruló, szegénységtől természeti katasztrófáktól sújtott térségek támogatása.

Ugyanis több mint két éve kiderült, hogy az Orbán Gáspár nevével fémjelzett, magyar katonák tucatjainak halálával is fenyegető csádi misszióra, annak kezdete előtt elköltöttek több mint 800 millió forintot. Tavaly tavasszal lapunk arról is beszámolt, hogy az Orbán-kormány 4,6 millió euróval támogat keresztény társadalmi missziókat és humanitárius programokat Szíriában.

Folytatódhatnak azok az otthon startos kiemelt lakópark-beruházások, amelyek már rendelkeznek jogerős építési engedéllyel, így az érintett lakásvásárlók pénze és szerződései is biztonságban vannak.

A korábban befizetett foglalók, előlegek és az Otthon Start program keretében megkötött hitelszerződések nincsenek veszélyben, így ezek a beruházások a tervek szerint megvalósulhatnak.

Szemerey Samu főépítész és a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára szerint az engedéllyel még nem rendelkező projekteket az év végéig felülvizsgálják, a döntés célja pedig az, hogy a jövőbeli építkezések jobban illeszkedjenek a helyi önkormányzatok és a közösségek érdekeihez.

Új engedélyeket csak azok a projektek kaphatnak, amelyek megfelelnek a közlekedési, városépítészeti és fenntarthatósági követelményeknek, valamint bírják a helyi közösségek támogatását.

A 2026-os parlamenti választási kampány előtt és alatt jelentős emelkedésnek a vezetői bérek a tevékenységet nemrég beszüntető Győr+ Média Zrt.-nél, a vezetők a cég bevételének csökkenése és veszteségének növekedése mellett kaptak több milliós fizetést - írja a 24.hu.

A portál közérdekű adatigénylést nyújtott be a Győr+ Média Zrt.-hez, hogy megtudja a vezérigazgatók és a szakmai vezetők fizetését. Kattintás után adatokkal, de átlagban havonta 1-3M.

A közérdekű adatigénylésre adott válaszból kiderült az is, hogy a felsorolt fizetések nem fednek le minden juttatást: a vezetők jutalmat, prémiumot, lakhatási támogatást, SZÉP-kártyát, bérelt autót is kaphattak, igaz, nem mindegyikük és nem egyenlő mértékben részesült ezekből. Szintén kattintás után a részletes adatokkal, ebből csak ezt emelném ki:

ifj, Knézy Jenő: összesen 3,6 milliós jutalom, 1,96 millió forint lakhatási támogatás, egymilliós végkielégítés, 360 ezer forint SZÉP-kártyára, bérelt céges autó 3,5-től 4,3 millió forintos évenkénti összegekért.

Mindez mellé még a cég 14 millió forint adózott eredménye tavalyra 329 milliós veszteségre módosult. Ráadásul a cég kötelezettségállománya a 2021-es 203 millió forintról 631 millióra triplázódott.

Út a börtönbe, mikor?

Schmidt Mária közérdekű vagyonkezelő alapítványa tartotta el a Terror Házát és egy sor intézetet, amelyek költségvetési milliárdokból értelmezték újra a történelmet a Fidesz szájíze szerint.

Schmidt Mária ingatlanmilliárdos és történész már több mint két évtizede dolgozik azon, hogy a XX. század történelmének narratíváját a Fidesz politikai diskurzusához igazítsa, különösen ami a kommunizmus és rendszerváltás történetét illeti. Ezen fáradozásait pedig szépen összefogja a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, aminek történetén azt is végig lehet követni, hogyan vált a Schmidt-féle történelemszemlélet a kormányzat által milliárdokkal kitömött mainstream nézetté.

Hogy ezennyibe került nekünk? A 2025-ös jelentésében az alapítvány 5,7 milliárd forintnyi ingatlanvagyonnal számolt el, a teljes eszközállomány pedig valamivel több, mint 23 milliárd forint volt.

Minden fillért megért.

A választások előtt még milliókat kaszáltak a fideszes haknikért, ugyanis a volt kormánypárt az adófizetők pénzéből jelentős összegekkel támogatta a szóban forgó zenészeket.

Számos hazai előadó részesült ugyanis többmilliós, néhány esetben százmilliós támogatásban pusztán azért, mert fellépéseivel vagy nyilatkozataival a Fideszt támogatta. Néhányan közülük egyébként már vissza is fizették a minimum megkérdőjelezhetően megítélt támogatásokat, de az összeg jelentős része még mindig nem került vissza az államkasszába. (NKA-botrány: Már 3,3 milliárd forintnál is több közpénzt fizettek vissza)

Most azonban mintha mi sem történt volna, szinte mindenki az eredeti mesterségében, a zenélésben keresi a kiutat. Körkép, roncsokkal.

Nehéz ennél megalázóbb helyzetbe kerülni, mint amilyenbe a fideszes képviselők hozták magukat: az alkotmánybírósági beadványukban, amelyiket most elutasított az Alkotmánybíróság, többek között a Baka kontra Magyarország ítéletre hivatkozva próbálták meggyőzni a taláros testületet, hogy semmisítse meg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetését előíró alaptörvény-módosítást (amit pénteken elutasított a testület).

Ez azért végtelenül ciki és elkeseredett próbálkozás volt részükről, mert ez az ítélet a Fidesz-kormány veresége volt az Emberi Jogok Európai Bíróságán Baka András egykori főbíróval szemben, akit 2011-ben távolítottak el a Legfelsőbb Bíróság éléről.

A fideszes képviselők egyébként a többi beadványukban is hivatkoztak a Baka által megnyert ítéletre, így a Sulyok elmozdítását kimondó alkotmánymódosítás ellen beadott utólagos normakontrollt kérő indítványukban. „A Baka-ítélet ezért megerősíti, hogy az alkotmányos szintű jogalkotás sem válhat az egyedi személyi döntés jogi természetét elfedő formává” – írták.

A kormány a Magyar Közlönyben megjelent végrehajtási döntésekkel részletesen felbontotta a helyreállítási forrásokhoz kapcsolódó, közel 2200 milliárd forintos augusztusi előfinanszírozás tartalmát, amely alaposan megterhelheti majd a pénzforgalmi hiányt. A feszes határidő miatt a csomag lényege, hogy korábban hazai költségvetésből vagy más uniós programból finanszírozott, már elegendően kidolgozott projekteket terelnek át az RRF alá.

Ez azért fontos, mivel a helyreállítási alap végrehajtási határideje augusztus 31. Eddig minden projektet előre ki kell fizetnie a kormánynak, hogy azt számlázhassa az Európai Bizottságnak.

Elsősorban a projekt-logika és a szoros határidő az oka annak is, hogy a költés jelentős része első körben egyszerű tőkejuttatás: többek között a vasúti járműfinanszírozásra létrehozandó ROSCO 1,8 milliárd eurót, a Magyar Fejlesztési Bank 1,1 milliárd eurót kap.

Tehát ha szeptemberben kijön a poszt, hogy mennyire durván mínuszos az előző havi költségvetés, senki se kamilázzon, hogy nem szóltak előre.

Az, hogy mire megy el ez a pénz, száz posztban le lett már írva, de kattintás után újra megismerhető.

2026-ban, az Orbán-kormány utolsó napjaiban az MVM egy olyan ügyletet fedezett le, amely 400 forint körüli euróárfolyammal számolt 2027-re – közölte Magyar Péter hétfőn, az Országgyűlésben. Hozzátéve: mindezt úgy, hogy még nem is volt magyar költségvetés 2027-re. A miniszterelnök szerint ezzel az egy ügylettel 50 milliárd forintos kárt okozott az Orbán-kormány az állami költségvetésnek.

Abban azért lehet bízni, hogy mivel Magyar Péter kormánya már közvetlenül a hivatalba lépése után teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatokat rendelt el az állami vállalatoknál, az MVM volt vezetői várhatóan a hivatalos jogi és könyvvizsgálói eljárások keretében fognak majd részletes elszámolást adni a 400 euró/forint feletti fedezeti ügyletről.

Reakció a most már ellenzékben lévő Fidesz-KDNP kettőstől nem érkezett. Az MVM-től pedig nem is érkezhetett, hiszen a Tisza-kormány júliusban lecserélte az állami energetikai cég teljes felsővezetését, akik pedig szintén nem szólaltak meg (lapunknak meg nem sikerült elérni őket).

Az élő környezetért felelős miniszter, Gajdos László már a hivatalba lépésekor megígérte, hogy a kormány betiltja a cirkuszi állatok szerepeltetését, az erről szóló rendelet csütörtök este jelent meg.

A rendelkezés etikai és állatvédelmi aggályokra hivatkozik, és ezért a jövő évtől megtiltja a felsorolt állatok (lásd a listát kattintás után) cirkuszi menazsériába történő beszerzését, ott szaporítását, tartását, betanítását, bemutatását és cirkuszi előadás keretében való szerepeltetését.

A felsorolásban szerepel húszféle emlős, a madarak négy kategóriája és egyes hüllők. Kivételek a háziasított fajták: marhafélék, sertés, ló, szamár, kutya, macska, görény. Az állatokat a társulatok életük végéig megtarthatják, de nem szerepeltethetik. Amelyiknek a szaporítására van engedély, azt annak lejártáig kihasználhatják.

A miniszter ennek megfelelően módosította a vonatkozó miniszteri rendeletet is, ami a kormányrendelettel együtt 2027. január 1-én lép hatályba.

Közel 1000 milliárd forinttal javult a költségvetés egyenlege április vége óta, július pedig 524 milliárd forintos többletet hozott. Kármán András pénzügyminiszter szerint már látszik a szigorúbb költségvetési fegyelem hatása, de az egyszeri tételek és az augusztusra várható kiadások miatt még nem lehet hátradőlni.

Kármán szerint a fordulatban a takarékosabb állami működés, valamint a pazarlás és a közpénzügyi visszaélések visszaszorítása is szerepet játszott. A Pénzügyminisztérium számai alapján az egy évvel korábbinál kedvezőbb júliusi egyenleget elsősorban a költségvetési szervek és fejezeti előirányzatok kifizetéseinek mintegy 300 milliárd forintos csökkenése magyarázza.

A látványos júliusi eredményből azonban még nem lehet az egész éves pályára következtetni: a kabinet célja továbbra is a kiszámítható és fenntartható államháztartás megteremtése, a pénzügyminiszter szerint azonban a költségvetés helyreállításának java még hátravan.