u/gergohungary

„A Nemzeti Kulturális Alap által nyújtott támogatások kapcsán a NAV költségvetési csalás, valamint hűtlen kezelés bűncselekmény gyanúja miatt folytat nyomozást. A büntetőeljárás eredményessége és a nyomozás érdekére tekintettel az üggyel kapcsolatban jelenleg nincs nyilvánosságra hozható információ” – írta a NAV arra a levelünkre, amiben arról érdeklődtünk, indult-e nyomozás azokkal a támogatásokkal összefüggésben, amelyekből a Nemzeti Kulturális Alap milliárdokkal támogatta az elmúlt években az egyik közismert hegedűművészt.

A Gazeta arról is kérdezte Magyart, „lehetséges-e visszaszerezni azokat a pénzeket, amelyeket Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia Dubajba menekített ki”.

Magyar Péter szerint nem csak Dubajról van szó. „A pénzeket Dél-Amerikába, az Egyesült Államokba és különböző afrikai országokba is kimenekítették. Úgy gondolom, hogy a visszaszerzésük lehetséges. Felhatalmazást kaptunk a társadalomtól, így mindent megteszünk az ügy érdekében.

Új intézményeket hozunk létre, megerősítjük a meglévő, korrupcióval és pénzügyi visszaélésekkel foglalkozó hivatalokat és szervezeteket, valamint kisöpörjük Orbán bábjait az ügyészségekről és más hivatalokból”. (…)

„Soha nem ígértem a magyaroknak, hogy az összes pénzt sikerül visszaszereznünk. Azt viszont megígértem, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a lehető legtöbbet szerezzük vissza”

A társadalom több mint kétharmada szerint Orbán Viktor politikai vezetői státusza mindenképpen megszűnt a választási vereség után, vissza kell vonulnia, de legalábbis hátrébb kell lépnie a politika első vonalából. A legnagyobb, ellenzéki párt, a Fidesz-KDNP szavazóinak 66 százaléka viszont azt szeretné, ha a távozó miniszterelnök a párt élén maradna – ez derült ki az IDEA Intézet május elején elvégzett, országosan

reprezentatív, kérdőíves felméréséből.

Szerintem meg börtönbe.

Nem kell „meghajlítani” a jogrendszert, az új kormányzat teljesen törvényesen – és lényegében azonnal – át tudja venni a közpénzzel elhalmozott magántőkealapok irányítását. A NER-zsákokat jórészt még az MFB töltötte fel állami százmilliárdokkal.

A pénzintézet egyik vezetője most hitelt érdemlően igazolta a Válasz Online-nak, hogy a Tiborcz–Mészáros-kör menedzserei anno írásban elfogadták: jogszabályváltozás esetén akár át is adják az érintett magántőkealapok irányítási jogait.

Amennyiben a Magyar-kormány él a lehetőséggel, az állam – átmenetileg – luxusszállodák, tőzsdei cégek és gigantikus földterületek aktív (társ)tulajdonosává válhat.

Hétfőn megkezdi a működését az ügyben a közös bizottság. Környezetvédelmi, egészségügyi, jogi szakemberek mennek majd Magyarországról Ausztriába. "A szennyező fizet elvét a végén Magyarország alkalmazni fogja”, akárki a felelős, egy cég vagy a politika. Talán ez az ügy minta lesz, hogy milyen hatékonyan tudja a két ország megoldani.

Szó volt még:

- Magyar: Szóba került a vitás különadók kérdése, türelmet kértem, mert a költségvetés gyászos helyzetben van

- Magyar: A közlekedés területén is gyümölcsözőbb szakasz kezdődik a két ország között

- Magyar Péter meghívta az osztrákokat Gödöllőre, szeptemberben közös kormányülést tarthatnak

Mint írta, ez - Tisza alaptörvény-módosítása, amely nyolc évben maximálná a miniszterelnöki tisztség betöltésének idejét - jelentős előrelépést jelent a jogállamiság helyreállítása felé, de a Tisza másik két javaslatát is előremutatónak tartja. „Ezekkel ugyanis egyrészt a történelem szemétdombjára száműzhetjük végre a NER talán legvisszataszítóbb kreálmányát, a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak csúfolt állami furkósbotot, másrészt érdemi jogosítványokat adhatunk a parlamenti vizsgálóbizottságok kezébe”.

„Az előbbivel elkezdődhet végre a nemzet valódi szuverenitásának visszavétele, amely el sem képzelhető addig, amíg nyom nélkül el nem takarítjuk az utolsó tégláját is ennek a listázásra és megfélemlítésre szabott, ÁVH-t idéző besúgóhivatalnak. A parlamenti vizsgálóbizottságok hatáskörének kiterjesztése pedig azért fontos, hogy végre véget vessünk a politikai látszatintézkedések korszakának, és le tudjuk törni az érinthetetlennek hitt bűnözői elit gőgjét”.

Neolánczi, remélem te is mész a börtönbe, a puccskísérletező MCC-s apáddal együtt a családi cellába.

"Minden olyan juttatásról lemondok, ami nem nélkülözhetetlen az emberek méltó képviseletéhez” – írta a Facebookon Berki Ákos, a Tisza Párt legfiatalabb parlamenti képviselője. A 21 éves, listás mandátumot szerzett Berki így jelentette be, hogy leadta az SZJA-mentességről való lemondásról szóló nyilatkozatát az Országgyűlés Hivatalának.

Megjegyezte, hogy a Tisza ígérete szerint minden „jó és a fiatalokat segítő intézkedést” megtartanak, de képviselőként nem él a neki járó kedvezménnyel. Arra biztatja Nyugat-Nógrád megyei képviselőtársait, a fideszes Balla Mihályt és Mi Hazánk politikusát, Dócs Dávidot, hogy ők is járjanak el hasonlóan, mert „az emberek a mi régiónkban jóval kevesebb pénzt kapnak munkájukért, mint az ország legtöbb részén”. Igaz, Balla és Dócs már 25 év felettiek, így nem teljesen világos, pontosan milyen juttatás visszautasítását várja tőlük Berki.

​

Magyarország új kormánya konstruktívabb fejezetet nyitott a Brüsszellel való kapcsolatában azzal, hogy újra napirendre tűzte az euró bevezetését, ismét tárgyal az Európai Bizottsággal a befagyasztott uniós forrásokról és együttműködőbb álláspontot jelez olyan kérdésekben, mint Ukrajna támogatása, az Oroszországgal szembeni szankciók. Valamint a közös valuta bevezetése felé tett hiteles lépésekhez továbbra is éveken át tartó fegyelmezett felkészülésre, az ERM II-be való belépésre, tartós költségvetési konszolidációra és a maastrichti kritériumok teljesítésére lenne szükség – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Valdis Dombrovskis európai biztos.

Szerinte biztatók a kilátások, hogy Magyarország hozzáférhessen a felfüggesztett uniós források jelentős részéhez, ha az új kormány teljesíti a jogállamisággal, az audit- és kontrollrendszerekkel kapcsolatos vállalásait.

Hozzátette, hogy ezek a források érdemi támogatást jelenthetnének a gazdasági növekedés és a költségvetés számára is. Dombrovskis arról is beszélt, hogy az euró bevezetése javíthatná a makrogazdasági stabilitást, erősíthetné a befektetői bizalmat, és mélyíthetné Magyarország beágyazódását az európai értékláncokba, ugyanakkor figyelmeztetett: a jelenlegi geopolitikai sokkok stagflációs kockázatokat okoznak Európában, a kormányoknak pedig széles körű fosszilisenergia-támogatások vagy a belső piacot tovább széttöredező nemzeti túlszabályozás helyett átmeneti és célzott intézkedésekkel kellene válaszolniuk.

Még tegnapi hír, csak elsikkadt a sokkal fontosabb lengyel külpolitikai hírek mellett: az új magyar kormány kész hozzájárulni ahhoz, hogy az Európai Unió szankciós listára tegye Kirill pátriárkát, az orosz ortodox egyház fejét, valamint azokat, akiket eddig Orbán Viktor és a magyar kormány vétója védett – írja az Euronews. A lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint már készül egy „mini” szankciós csomag.

Az EU már 2022-ben megpróbálta szankcionálni Kirillt, azzal vádolva, hogy támogatja Ukrajna teljes körű megszállását. Az 0rbán-bábkormány többször (14 alkalommal) is megvédte a háborúpárti orosz egyházi exKGB-s vezetőt és a kérdést a vallásszabadság ügyének nevezte.

Jó érzés, ha végre nem orosz bábállam a hazád.

A kétharmados, választási győzelmet követő hónapban a Tisza tábora tovább bővült, az ellenzéki párttá vált Fidesz-KDNP bázisa pedig tovább zsugorodott. Május elejére nagyon kevesen maradtak, akik nem tudtak maguknak támogatandó pártot választani.

Ennek ellenére a két nagy párton, valamint a Mi Hazánk Mozgalmon kívül, az összes többi politikai formáció – a támogatottságuk alapján – mikropárttá változott - ez derült ki az IDEA Intézet május első felében elvégzett, országosan reprezentatív felméréséből.

Már meg is jelent a Magyar Közlönyben a kormány 1147/2026. (V. 14.) határozata, amely előírta, hogy a vagyonadóztatás jogszabályi feltételeinek meghatározása és a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszűnése érdekében jogszabály-előkészítés szükséges. A feladat felelőse Kármán András pénzügyminiszter, aki június 5-ig kapott időt erre.

Az alkotmányozó parlamenti többség egy egyszerű alkotmánymódosítással is elérheti, hogy elháruljon az akadály Sulyok Tamás elmozdítása útjából. Ezt ugyanis az országgyűlési képviselők egyötöde kezdeményezheti és kétharmaduk indíthatja meg az eljárást, ám az államfő elmozdításához a jelenlegi szabályok szerint az Alkotmánybíróság döntése is kell.

Amennyiben ebből a folyamatból az Alaptörvény módosításával kivennék az Alkotmánybíróságot, akkor akár a kétharmados parlamenti többség is elmozdíthatná az elnököt.

Még a Fidesz-többség határozott úgy, hogy kiiktatja az alkotmánybírósági kontrollt, így jelenleg senki nincs abban a helyzetben, hogy számon kérhesse a Sulyok Tamás által említett alkotmányjogi elveket.

A bútorokat kérjük vissza.

"Hát a haderőfejlesztésben sajnos ekkora számok vannak valójában" - magyarázta az 1311 milliárd forintot, majd arról beszélt, hogy ez bruttó összeg, tehát 300 milliárd valójában visszakerül a költségvetésbe, a maradék 1000 milliárd pedig 10 évre szól.

Hát akkor a kurva anyád, add le szépen a kaszinókat és mehet is a börtönbe.

Elindult az Orbán-kormány szerződéseinek felülvizsgálata az új közlekedési és beruházási minisztériumban: felülvizsgálják majd a Budapest-Belgrád vasútvonalat, a MÁV járműjavítóinak privatizációs ügyeit, a 35 évre kötött autópálya-koncessziót, valvalamint a mohácsi Duna-híd építését is.

Vitézy a budapesti ügyekről azt mondta, a főváros kivéreztetésének Orbán-kormány alatti gyakorlatának véget vetnek. A kulcsfontosságú budapesti beruházások elindítása érdekében már egyeztetett Karácsony Gergely főpolgármesterrel.

A megmenteni tervezett uniós forrásokat, ha megérkeztek, elsősorban az EU-ban is prioritásnak számító vasúti és HÉV-fejlesztésekre, valamint a lakhatási problémák megoldására, környezetvédelemre, az energetikai- és a víziközmű- hálózatok fejlesztésekre kell fordítani.

Az ország épül, szépül.

12 cégnek összesen 42,8 milliárd forint értékben osztott ki támogatásokat egyedi kormánydöntésekkel az egykori Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az országgyűlési választás hetén – derül ki a honlapjukra feltöltött szerződési listából. A cégek többsége a támogatásért cserébe egyetlen új munkahely létrehozását sem vállalta, és volt, aki 25 munkahelyre kapott több mint négymilliárd forintot.

A táblázatból leolvasható, hogy a támogatási szerződések többségének nem része, hogy a cég új munkahelyeket hoz létre. Korábban szinte minden szerződésben kikötötték a munkahelyteremtést.