Húszas éveim végén járok, egy hete lett vége egy több éves, nagyon intenzív kapcsolatomnak, és nehezen tudom elképzelni, mi jön most.
Nagyon erős volt köztünk a lelki kötődés, a kémia és ő bár van tapasztalatom, ő volt az első, akit elejétől a végéig komoly szerelemmel szerettem. ugyanakkor részéről függőség(fű) , érzelmi manipuláció és fizikai bántalmazás(5x) is jelen volt, ezért utólag trauma bondingnak érzem, hogy sokszor visszamentem. Azt hittem, hogy változhat, és mert nagyon szerettem. Ő azóta nálam fiatalabbbként összejött egy nála 13 évvel idősebb szintén függő nővel.
Közben az elmúlt években több súlyos veszteség is ért, ami az önbecsülésemet is megtépázta, depissé tett ( például közeli családtag öngyilkossága) .Most azt érzem, szégyellem, hogy ennyi ideig benne maradtam, de még jobban szégyellem, hogy minden ellenére hiányzik, és még mindig szeretem.
A legjobban attól félek, hogy soha nem fogok ilyen mélyen kapcsolódni máshoz, még ha tudom is, hogy ez a kapcsolat sokat ártott, és nem érdemlem meg hogy bántsanak, akkor sem ha magamat hibáztatom. A sok trauma hatására nehezen ismerkedem és kapcsolódok új emberekkel.
Volt valaki hasonló helyzetben? Hogyan lehet kijönni ebből mentálisan?