Nem akarunk rögtön házat venni
Az elmúlt hónapokban egyre többet foglalkoztunk azzal, hogy (nem is olyan sok) idővel szeretnénk hazaköltözni Magyarországra.
Ami viszont biztos, hogy ezúttal nem akarunk fejjel rohanni a falnak, mint ahogy ezelőtt tettük igazából a költözéseink 80%-ában.
Egyrészt nincs annyi készpénzünk, hogy csak úgy vegyünk egy házat egy megtetsző településen. Másrészt őszintén szólva energiánk sincs arra, hogy egy nemzetközi költözés, két gyerek, munka és az élet összes többi feladata mellett még egy házvásárlást is bevállaljunk.
Ezért most valami egészen másban gondolkodunk.
Első lépésként anyósomék apró különálló lakrészébe költöznénk. Nyilván nem egy végleges megoldás, de na... arra tökéletes, hogy legyen egy bázisunk. Hatalmas segítség ez nekünk, hogy tudunk erre alapozni.
Innen pedig szeretnénk körülnézni.
Piacokon, falunapokon, búcsúkon, rendezvényeken, önkéntes programokon. Beszélgetni emberekkel, visszamenni ugyanoda többször is, megnézni, hogy ugyanazt látjuk-e fél év múlva is, mint elsőre.
Örök optimistaként arra készülünk, hogy a végén ugyanúgy rosszul mérjük fel a dolgokat. 😅 De hátha most működik majd a langsam spazieren...
Nálunk most így néz ki a terv.