Barátkozás idősebb 70+ os korban
Most kicsit másabb témát hoznék be, mint amiket itt szoktam olvasni, de remélem tudtok tanácsot adni.
Anyukámnak szeretnék segíteni, mert mostanában szomorkásabbnak látom, mint szoktam pedig ő mindig tesz-vesz jön megy.
Rövid háttérsztori: 2004ben tragikus balesetben elvesztette a férjét, azaz apukánkat, sajnos akkoriban pláne vidéken ez az egész gyászfeldolgozás még más volt, van két testvérem huh itt bele lehetne sokmindenbe menni de a lényeg senki nem kapcsolódik érdemben senkihez, én a legkisebb próbálkozom anyukám nyitogatni de nagy falai vannak. 10+ éve van egy kedves férfi akivel kapcsolatban van, ők nem költöztek össze sosem. Anyukámnak csak ő van. Járkáltak el időstalálkozókra, bálok, kirándulások és ott ismerkedett meg más csajokkal, akikkel aztán pár évig nagy barátnők lettek, ide jártak egymáshoz sütogetni stb de mostanában elfordult tőlük mert az a baja (elmondása szerint) hogy ők így nem intelligensek. Akár IQ akár EQ tekintetben. Anyumnak olyan jót tenne egy pszichológus, de ha csak kiejtem a számon szorong, mert fél mindentől, ami ismeretlen és egy életet élt le teljesen úgy hogy elfojtja az érzelmeit, nem mert igazán szeretni, nem is tud. (4 évesen vesztette el az édesanyját) Mégis olyan sokat tett, erős volt és a lelkének vagy valamilyen könyv vagy valahogy ha olyan közegbe kerülhetne ahol “válogatottabb” idős emberek verődnek össze az jót tenne. Könyvből túl tudományos neki nem való, de egy regényt amiben pedzegetnek lelki dolgokat ( érzelmek meghatározása magunkban, határhúzás, felnőtt énrész erősítése) az szuper lenne. Ti mit javasolnátok neki?