Első találkozóval kapcsolatos történet
Van egy fiú, akivel körülbelül három hónapja beszélgettünk. Az üzenetváltások alatt megkedveltem, felkeltette az érdeklődésemet, ezért megbeszéltük, hogy találkozunk személyesen. Ez lett volna az első találkozásunk, és már előtte is izgultam, mert nem tudtam, hogy élőben milyen lesz, illetve hogy tényleg tetszeni fog-e.
Megbeszéltük, hogy egy konkrét kávézóban találkozunk. Én elmentem oda, ő viszont küldött egy képet egy ugyanolyan nevű, de másik kávézóról, és azt írta/jelezte, hogy ott van. Én rögtön megírtam neki, hogy ez nem az a hely, amit megbeszéltünk. Ezután az üzeneteim már csak „elküldve” maradtak, nem lettek kézbesítve. Körülbelül két órán keresztül nem volt elérhető, annak ellenére, hogy tudomásom szerint volt internetelérése. Hívtam is, de nem értem el.
Közben én ott vártam egy óran keresztül éhes és szomjas voltam gondoltam majd együtt fogunk enni valamit és egyre jobban kezdtem azt érezni, hogy valami nincs rendben. Azt is furcsának találtam, hogy az általa küldött kép és az a kép, amit én készítettem ugyanarról a helyről, nagyon különbözött. Az ablakok például máshogy voltak, és nekem úgy tűnt, mintha nem ugyanabban az időpontban készült volna a két kép. Emiatt elkezdtem azt gondolni, hogy talán nem is volt ott, és a képet valahonnan máshonnan szerezte.
Végül körülbelül két óra után írt, hogy „visszafordultam, mert nem tudtam, hova menni”. Én ezt nehezen hittem el, és megkérdeztem tőle, hogy miért hazudik. Ő azt mondta, hogy nem volt internet, és azt állította, hogy ő tényleg ott volt, én pedig nem mentem el. Ezután egyre jobban összevesztünk.
Én azt mondtam neki, hogy szerintem hazudik, és hogy a kép, amit küldött, valahonnan le lehetett szedve. Ő pedig azt mondta, hogy „gondolj, amit akarsz”, majd azt állította, hogy én vagyok az, aki nem ment el, miközben ő ott volt. Azt is mondta, hogy „te vagy az egyetlen, aki hazudik”, és amikor tovább vitatkoztunk, azt mondta nekem: „te k\*rva”.
Erre én is nagyon dühös lettem, és visszaszóltam neki, hogy „az anyád és a lánytestvéred az, nem én”. Ő ezután azt mondta, hogy „megmutattad, ki vagy”, „most megmutatkozott az álarcod”, „egy karakter nélküli lány vagy”, és hogy „nincs benned semmi érték”. Azt is mondta, hogy ő „nem megy ki mindenféle lánnyal, akinek nincs értéke”, illetve hogy „nem vagyok az esete, és ő sem az enyém”.
Én azt válaszoltam, hogy ha férfiként viselkedett volna, akkor odajött volna hozzám, és személyesen megmondta volna, ha nem vagyok az esete, ahelyett hogy eltűnik. Ő továbbra is azt állította, hogy én nem mentem el, és rám próbálta hárítani az egész történetet.
Ami bennem most nagyon erősen megmaradt, az a bizonytalanság. Nem tudom, hogy tényleg hazudott-e, tényleg ott volt-e, vagy mi történt valójában. Viszont az nagyon rosszul esett, ahogyan beszélt velem, és hogy egy olyan ember, akivel három hónapja beszélgetek, egy konfliktusban azt mondta rólam, hogy nincs bennem érték és nincs karakterem. Ezután továbbfolytatódott a veszekedés de végig sértegetésből állt ugyanazok a szavaka hangzottak el tőle. Mit gondoltok őszintén erről?