Mikor van már tényleg vége egy kapcsolatnak, házasságnak?
Sziasztok!
8 éve vagyunk együtt, 4 éve házasok, van egy 3 éves gyerek.
Jól indult a kapcsolatunk, minden úgy alakult ahogy a nagykönyvben megvan írva.
Szerelem, eljegyzés, ház, házasság, gyerek.. és most itt vagyunk hogy válunk.
Mindenben egyetértettünk, egy volt a célunk.
Az egyedüli probléma ami volt eleinte, hogy én (a nő) keveseltem az együtt töltött időt. Sokszor jeleztem, akkor utána megbeszéltük, volt együtt töltött idő, aztán újra elmúlt. De elvoltunk.
Aztán jött a gyerek, a férjem meg eleinte ott volt, aztán egyre ritkábban volt velünk, nyomta a munkát, maszekolt a műhelyben, jöttek a haverok, valaki mindig volt vele, “dolgoztak”.
Ekkor már azért elég sok volt a veszekedés, de haladtunk az életünkben, viszont már nem olyan volt nekem, elhidegültem. Ekkor még akartam beszélni.
Aztán munkahelyet váltott, abba maradt a maszek, ha baj volt szerinte “hisztiztem”.
Nálunk sose volt családi étkezés, alig járunk el valahova, nehezen vette ki a részét a családi életből, folyamatosan a pénz körül forog az agya.
Olyan szinten veszekszünk már, hogy csak mindenki a sérelmeit mondja..
Már ott tartunk, hogy nem tudjuk megbeszélni, sajnos csak folyamatosan bántjuk egymást.
Igazából szerintem ő is így van már.
Én nem ebben akarom felnevelni a gyereket.
Sajnos úgy érzem, hogy nem úgy vagyok a társa, ahogy én szeretném, hogy egyenrangúak vagyunk.
Viszont óriási félelem van bennem.?