Még mindig végtelenül szeretem a volt tanáromat – nem bírok mit kezdeni az érzéseimmel
​
7–8. osztályban egy erős, hatosztályos gimibe jártam. Ez a bizonyos tanár (36 éves) nyolcadikban kezdett el tanítani engem, földrajzot és történelmet tanít. Én nyolcadik után felvételiztem újra és átmegyek egy másik, még erősebb gimibe.
2025 november környékén kezdtem iránta érzéseket táplálni. Külsőleg és belsőleg is nagyon tetszik, és azóta is nagyon erősen kötődöm hozzá. Az érzéseim azóta sem csillapodtak, lassan egy éve tartanak. Minden egyes nap gondolok rá, és szerintem már limerens is vagyok vele kapcsolatban.
Gyönyörű férfinak tartom, nagyon vonzódom hozzá, romantikus érzéseim vannak iránta. Más fiúba egyszerűen KÉPTELEN vagyok beleszeretni. Próbáltam, de nem megy.
Belsőleg is nagyon imádom, és sok szempontból olyan ember szeretnék lenni, mint ő. Sok mindenben hasonlítunk, hasonló az érdeklődési körünk is. Egyébként nagyon jófej és vicces, gyönyörű barna szeme van, és néha rám is mosolyog.
A vakáció alatt már vagy 20-szor álmodtam vele. Nem bírom elfogadni, hogy valószínűleg soha többé nem fogom látni. Nem bírom tovább nélküle, és egyszerűen nem tudom elengedni ezt az egészet.
Úgy érzem, hogy ez már beteges rajongássá vált nálam. Szó szerint megbetegít az egész: fizikailag is fájdalmat érzek miatta, nem csak lelkileg visel meg.
Autista vagyok, és erről az egész helyzetről már beszéltem pszichológussal is.
Nem tudom, hogy ez még „csak” egy nagyon erős szerelem/rajongás, vagy már tényleg valami problémásabb dolog. Mit lehet kezdeni egy ilyen erős érzéssel, amikor egyszerűen nem akar elmúlni?
Ja és még annyi, hogy jóval érettebb vagyok a korombeliekhez képest, ezt már többen megjegyezték.