Dolgok elengedése = megalkuvás?
Hallgattam egy kiégéssel kapcsolatos előadást, amiben a szakember arról is beszélt, hogy vannak olyan helyzetek, amelyekben csak úgy tudunk könnyíteni magunkon, ha nem görcsölünk olyan dolgokon, amelyekre nincs ráhatásunk.
Saját magam történetére kivetítve:
Vendéglátásban dolgozom több mint 10 éve. Nyár elején elértem a kiégés legmagasabb fokát. Iszonyat jól kerestem, és ehhez viszonyítva rendeztem be az életemet. Bereccsentem, és most már egy hónapja munka nélkül vagyok. Közben szakad rám a szar, amit az anyagi problémák okoznak: albérlet, rendszeres fogászati kezelés, ami még évekig eltart, stb.
Muszáj lesz visszamennem a vendéglátóiparba dolgozni, mert más területen jelenleg nem tudok annyi pénzt keresni, amennyiből fenn tudom tartani magam.
Vajon túl lehet élni ezt az időszakot egy ilyen „elengedős” mindsettel? Tényleg nincs ráhatásom a sorsomra?
Nagyon mélyről származom, és a kemény munka emelt ki a szarból. Ezt a munkát mára már abszolút nem élvezem, de jelenleg úgy érzem, csak így tudom túlélni.
Mivel tudom még csökkenteni a kiégést és a szakma iránti utálatot, ha tényleg nincs lehetőségem más irányba mozdulni?