u/voragowl

A csipogás ezúttal elmaradt

"Tudtad-e?

Az alpakák nemcsak elképesztően cukik és pihe-puhák, hanem igazi „lelki segítők” is!

Nyugodt, békés természetük szinte azonnal átragad az emberre, ezért világszerte egyre gyakrabban alkalmazzák őket terápiás állatként.

Közelségük segíthet a stressz és a szorongás csökkentésében, miközben pozitív, megnyugtató légkört teremtenek.

Az alpakákat többek között iskolákban, idősotthonokban és fejlesztő foglalkozásokon is használják, hiszen jelenlétük támogatja a kommunikációs és szociális készségek fejlődését, sok örömet és megnyugvást adhatnak.

És talán az egyik legkülönlegesebb bennük: nem tolakodóak. Csendesen, türelmesen közelednek, ezért még a félénkebb, visszahúzódó emberek is könnyebben megnyílnak mellettük.

Egy alpaka társaságában néha pár perc is elég ahhoz, hogy egy kicsit lelassuljon a világ…"

Én is szívesen beletemetném az arcom abba a bundába.

"Jelenleg már 17 szürke kis flamingó totyog a kifutón. Bár a tavalyi 27 fiókás rekordot még nem értük el, de a csapat napról napra bővül, így még az is lehet, hogy nemsokára új rekorddal büszkélkedhetünk majd. 

A fiókák kezdetben szürke pehelytollal születnek, majd néhány hónap alatt alakul ki valódi tollazatuk. A jellegzetes rózsaszín színük pedig nem velük született. Azt a táplálékukban található apró rákocskák színanyagai adják nekik."

A galériában található pár még korábbi fotó Samuról – a teljes élményért. :) Remélem, könnyen fog menni a beilleszkedés az új csapatba.

"Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, Samu hamarosan elköltözik tőlünk a Veszprémi Állatkertbe, ahol egy fiatal bikákból álló csapathoz fog csatlakozni. Az utolsó nálunk töltött heteiben az orvosi vizsgálatok és tréningek mellett arra is jut idő, hogy együtt legyen a szüleivel. Anyjával, Angelel közös kifutón osztozik, apjával, Assammal viszont csak ritkábban találkoznak.

A faj élőhelyén, Dél– és Délkelet–Ázsiában a nőstények, illetve utódaik húsz-huszonöt fős közösségeket alkotnak. A bikák magányosan vagy kisebb, hímekből álló csoportokban járnak, általában csak a párzási időszakban csatlakoznak a tehenekhez, és szinte soha nem vesznek részt az utódgondozásban.

Alapvetően nálunk is külön kifutóban élnek az elefántok, ám Assam olyan kivételes jóindulattal fordul Samu felé, hogy rendszeresen szervezünk nekik apa-fia programokat, amikor összeengedjük őket. Viszonyuk igazán különleges, a közösen töltött idő alatt sokszor táplálkoznak, játszanak vagy fürdenek együtt."

"A Fővárosi Állat- és Növénykert küldetése a globális természetvédelem. A világot behálózó állatkerti szaporítási programok aktív részeseként, valamint a hazai védett állatok mentését kiemelt számban végző intézményként örülünk, hogy az állatvédelem kiemelt fókuszba kerül Magyarországon!

Különösen üdvözöljük Gajdos Miniszter úr napokban tett kijelentését, miszerint várhatóan 2027 januárjától a cirkuszi szórakoztatásban kizárólag háziasított fajokat lehet bemutatni.

Nem titkoljuk, nem helyeseltük, hogy Európában szinte egyedüliként Magyarországon lehetett még egzotikus állatokat cirkuszi munkára fogni. Fontos és meghatározó lépés tehát ez. Hisszük, hogy alap a magas szintű szakmai felkészültség, a nemzetközi sztenderdek szerinti állattartás és takarmányozás, valamint a professzionális állatorvosi felügyelet is elengedhetetlen, hogy megőrizhessük a természet csodáit. 

Az állatbemutatás ugyanis nem csak szórakoztatás: ismeretterjesztés, kutatás, és akár veszélyeztetett fajok visszatelepítése."

©Siklósi Gyöngyvér, a Nyíregyházi Állatpark FB oldaláról közbeszerezve

"Az elmúlt hetekben nemcsak a Vadállatmentő Központba érkező madárfiókák száma gyarapodott, hanem a segítségre szoruló mókuskölyköké is. A legfiatalabb kis európai vörös mókus mindössze néhány hetes, a szemei még ki sem nyíltak. Az elárvult apróságot munkatársaink naponta, speciális tápszerrel etetik, fecskendő segítségével. Szerencsére jó étvágya van és szépen erősödik.

A többiek valamivel idősebbek nála; ők már képesek önállóan táplálkozni, és sokkal aktívabbak is. Többségük egészséges, csak néhányuk szorul állatorvosi ellátásra. Ha minden jól alakul, nyáron mindannyian visszatérhetnek a vadonba."

Imádom, ahogy a MADÁRmentők feszegetik a rendszertan határait.

Az eperbéka az ivadékait különböző, vízzel telt növényekhez szállítja, majd terméketlen petével eteti őket.

Az oposszumok és farkaspókok a hátukon cipelik az utódokat.

Az orángutánok és kölykeik között nagyon szoros a kapcsolat, 7–9 évig együtt maradnak, ezalatt minden fontos tudnivalót megtanít az anya.

A legtöbb polip nem sokkal a kicsinyek kikelése után elpusztul, mert minden erőforrásukat a peték őrzésére és gondozására fordítják, táplálékot ez idő alatt nem vesznek magukhoz. Ez a folyamat hónapoktól évekig is eltarthat.

A többi állatka látványát pedig élvezzétek. :)

A cukiságvonaton nincsen fék: végre előmásztak az üregből ezek az apró jószágok. A teljes tanácstalanság látszódik a kis ábrázatukon, hamar vissza is iszkolnak a gyerekszobába.