u/voragowl

"Apró, bűzös vendég érkezett a Vadállatmentő Központba!

Már az átvétel pillanatában figyelmeztetett minket a megtaláló, hogy óvatosan nyissuk ki a dobozt, mert a benne lapuló apróság bizony nem éppen rózsaillatú. Nem is tévedett; a hordozóban egy apró sünkölyök lapult, akinek a közelében nem igazán tudtunk mélyeket lélegezni.

Első dolgunk volt, hogy megmérjük újdonsült védencünket: mindössze 99 grammot nyomott!

Honnan eredt az erős szag? A megtaláló a kertjében bukkant rá a kis tüskésre, amint éppen a németjuhászuk ürülékét vizsgálgatta meglehetősen közelről. Mivel attól tartott, hogy a kutya kárt tehet benne, gyorsan biztonságba helyezte. Egy jól szellőző, zárható dobozba tette, és egy kis vizet is készített be neki.

Félt, hogy ha a sünit a környéken engedi szabadon, visszatérhet a kertbe, és újra veszélybe kerülhet, ezért úgy döntött, segítséget kér. Behozta hozzánk, a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjába. Felelős döntést hozott!

Nálunk már kényelmes hely, megfelelő táplálék illetve gondoskodás várja, és nemsokára egy alapos fürdetésre is sort kerítünk.

A következő időszakban figyeljük, hogyan gyarapodik, és miként alakul az állapota. Az alacsony testsúlya miatt egyelőre kérdéses, hogy még idén visszatérhet-e a természetbe. Nagy valószínűséggel a telet nálunk fogja tölteni."

Forrás a Magyar Madármentők Alapítvány FB oldala.

Meg lehet kapibarákat is etetni, simogatni.

Forrás a ZOO Győr FB oldala.

hanem az, hogy van egy csomó fotó az állatkákról. Október 4. egyébként az Állatok Világnapja, biztos örülnének a kedvenceitek egy kis csemegének. :)

Forrás az Alapítvány a Budapesti Állatkertért utóbbi pár FB posztja.

"A súly csak egy szám! 

Szeptember eleje óta folyamatosan nő a Magyar Madármentők Alapítványához behozott keleti sünök, valamint a velük kapcsolatban érkező telefonhívások és e-mailek száma. A megkeresések többségében arra hivatkoznak a megtalálók, hogy szerintük az adott állat túl kicsi; ránézésre nem éri el a 600 grammot. Ez a gyakran emlegetett „határérték” viszont nagyon félrevezető!

A közhiedelemmel ellentétben a sünöknél nem a testsúly határozza meg, hogy segítségre szorulnak-e vagy sem. A méretük és testalkatuk (akárcsak más állatfajoknál vagy az embereknél) eltérhet, ezért önmagában abból, hogy kisebbek vagy könnyebbek, még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Van olyan állat, amelyik tömege soha nem fogja meghaladni az 600 grammot, míg egy másik akár 1 kilogrammosra is megnőhet. 

Éppen ezért egy sünről csak a tömege alapján nem lehet megmondani, hogy egészséges, sovány vagy éppen túlsúlyos. Mindig figyelembe kell venni a faji sajátosságok mellett az egyed testalkatát, korát és egészségi állapotát is.

Azért, hogy mindezt a gyakorlatban bizonyítsuk, a Vadállatmentő Központ heti mérésére kameránkat is magunkkal vittük.* A mérleg kijelzőjén jól látható, hogy egyik sün sem éri el a 600 grammos súlyt, mégis mindannyian megfelelő kondícióban vannak. 

Sőt, van közöttük olyan is, amelyiknek az etetését állatorvosaink már kifejezetten javasolták visszafogni, mert kiemelkedően jól hasznosítja a táplálékot, és a vártnál gyorsabban gyarapodik, annak ellenére, hogy ugyanazt az összetételű élelmet kapja, mint a többiek. 

* A könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért egy golyóstollat is a sünök mellé helyeztünk, hogy jobban érzékelhető legyen a méretük. A képek szélén színes sávokkal jelöltük, hogy mely felvételeken szerepelnek ugyanazon védenceink.

Kérjük, hogy csak akkor induljatok el hozzánk egy sünnel, ha a viselkedéséből és az  állapotából ítélve látszólag tényleg nincs jól. Amennyiben sérült, bágyadt, liheg, nehezen mozog, magatehetetlen, beteg, vagy szokatlanul könnyen megfogható, valóban bajban lehet. Egy egészséges sün általában az ember közeledésekor próbál minél inkább összegömbölyödni, szuszog, morog vagy igyekszik elrejtőzni.

Természetesen az Alapítványhoz bekerülő védett és fokozottan védett állatok közül egyet sem küldünk el, ugyanakkor a kapacitásaink végesek és az erőforrásainkat szeretnénk csak azokra fordítani, akik valóban sérültek, betegek vagy túl fiatalok és emiatt az ellátásunkra szorulnak. Emellett egy vadállatnak sem jó, ha szükségtelenül elhozzuk a természetes élőhelyéről, különösen a tél előtt.

Egy kis figyelmesség életet menthet, óvjuk együtt a természetet!"

Forrás a Magyar Madármentők Alapítvány FB oldala.

📸 Kohut Árpád

Forrás a Nyíregyházi Állatpark FB oldala.

Mellékeltem kiskori képet a teljes élményért.

---

[...]

"Szinte napra pontosan kilenc hónappal ezelőtt bújt ki a tojásból egy apró, szürkés pihegombóc. Adorján élete nem indult hétköznapian: fióka korában elveszítette szüleit, ezért nagyon hamar a gondozói figyelmére és törődésére volt szüksége, akik szeretettel nevelték fel, és mindent megtettek azért, hogy szépen fejlődhessen."

[...]

Forrás az Alapítvány a Budapesti Állatkertért FB oldala.

"A zöld hordó emlékére... (ez is 1 napot bírt)

fotó: MNP Visions"

Forrás a Nyíregyházi Állatpark FB oldala.

"Egy igazi harcos amazon költözött be hozzánk

A fiatal vadmacska nőstény 2026 júniusában érkezett a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Pár hetesen, elárvultan találták Somogy megyében, Cserénfa térségében, majd pár napot a Petesmalmi Vidraparkban töltött, mielőtt a fővárosba került.

Miután Dr. Sós Endre, az Állatkert főigazgatója és főállatorvosa, valamint csapata megvizsgálta, a Karanténállomáson alakítottuk ki ideiglenes helyét.

A genetikai vizsgálat eredménye kimutatta, hogy tisztavérű vadmacska, így ha továbbra is szépen erősödik és gyarapodik, még ősszel visszatérhet természetes élőhelyére. Az elengedést minden esetben a területileg illetékes nemzeti parkkal közösen szervezzük meg, ám arról még egyelőre nem született döntés, hogy pontosan hol fogjuk útjára bocsájtani.

Ami a viselkedését illeti, (ahogy a fotókon is látszik) kifejezetten félénk, barátságtalan munkatársainkkal. Ez mindenképpen biztató jel, hiszen fontos, hogy később, amikor ismét önállóan kell boldogulnia a természetben, ne keresse az ember társaságát."

[...]

Forrás a Magyar Madármentők Alapítvány FB oldala.

"Tündéri vendég érkezett a Karanténállomásra

Augusztus végén egy nagyon fiatal, körülbelül 3–3,5 hetes vidrakölyköt hozott el Budapestre a Madármentő Állomás Mályi - Bird Rescue csapata. Az apróság kétségbeesetten hívta az anyját, akivel feltehetően történhetett valami, hiszen sehol nem találták a szakemberek.

A kicsi (érkezésekor kevesebb, mint fél kilogrammos) emlőst Dr. Sós Endre, az Állatkert főigazgatója és főállatorvosa vizsgálta meg, majd a Karanténállomáson szállásoltuk el. Egészen addig nálunk marad, amíg annyira meg nem erősödik, hogy biztonságosan tovább utazhasson a Petesmalmi Vidraparkba. Balogh Márta fogja felkészíteni arra, hogy amikor eljön az ideje, visszatérhessen a természetes élőhelyére.

Munkatársaink egyelőre tápszerrel etetik és a szükséges gyógykezelései is zajlanak. A vidrakölyök egyébként élénk, kíváncsi, és szívesen hallatja a (fütyülésre erősen hasonlító) hangját is. Talán nem árulunk el nagy titkot azzal, ha azt mondjuk, azonnal belopta magát a szívünkbe.

A Fővárosi Állat- és Növénykert elkötelezett a Magyarországon honos, veszélyeztetett és fokozottan veszélyeztetett fajok védelme mellett. A Vadállatmentő Központban működő Magyar Madármentők Alapítványnál elsősorban bajba jutott madarakról, sünökről és denevérekről gondoskodunk, míg az Állatkert Karanténállomása más, nagyobb méretű fajokat is fogad, köztük hódokat, vadmacskákat, vidrákat és ragadozómadarakat."

Forrás a Magyar Madármentők Alapítvány FB oldala.

[...]

"A feketefarkú prérikutyának (Cynomys ludovicianus) nevével ellentétben semmi köze a kutyafélékhez, sőt még csak nem is ragadozó, hanem rágcsáló.

A mókusfélék családjába tartozó emlőst jellegzetes, ugatáshoz hasonló hangja miatt nevezik prérikutyának. A faj képviselői ugyanis összetett közösségekben élnek, amiben előfordul, hogy miközben a csoport nagyobbik része táplálékot gyűjt, addig egyes állatok őrszemként vigyázzák a kolóniát. Abban az esetben, ha ragadozót; például prérifarkast, feketelábú görényt, vörös hiúzt vagy szirti sast észlelnek, hangjelzéssel értesítik társaikat. A riadóra mindannyian szinte azonnal eltűnnek föld alatti üregrendszerükben. További érdekesség, hogy az Egyesült Államokban élő , korai francia telepesek is 'petits chiens' , vagyis 'kis kutyák' néven emlegették őket.

Állatkertünkben a Pálmaház mögött, a sörényes hangyászok kifutójával szemben találkozhattok prérikutyákkal. Kérjük, ne tévesszen meg titeket aranyos külsejük, nem teljesen ártalmatlanok. Semmiképpen ne próbáljatok benyúlni közéjük,simogatni vagy kivenni őket, mivel ha fenyegetve érzik magukat akár haraphatnak is. A viselkedés hátterében az áll, hogy ők vad-, azaz nem háziasított állatok és az ösztöneik önvédelemre késztetik őket."

Forrás a Fővárosi Állat- és Növénykert FB oldala.

Bezzeg az első állatorvosi beavatkozásánál szétkapta volna a személyzetet.

---

[...]

"Hoztunk Nektek egy újabb videót Felíciáról, a mentett vadmacskáról!

A kishölgy egyre formásabb, egyre erősebb, és ahogy növekszik, egyre inkább kezd igazi vadmacskához méltó külsőt ölteni.

Egy dolgot leszámítva…

A kedvessége továbbra is egy kimeríthetetlen hordó. És ez most nekünk sajnos nem feltétlenül jó hír.

Felícia még fiatal cica, nem ivarérett, így az ivarérés és a felnőtté válás még sokat változtathat a személyiségén. Abban bízunk, hogy ahogy egyre idősebb és önállóbb lesz, a vad ösztönei is egyre erősebben megmutatkoznak majd.

Bár… tegyük hozzá: erre eddig egyik korábban mentett vadmacska kölykünknél sem volt példa.

A nevelési technikánkon természetesen nem változtatunk. Ugyanazt a módszert alkalmazzuk Felíciánál is, amelyet hosszú évek alatt, szakemberektől tanulva sajátítottunk el, és amelynek segítségével korábban már több mentett vadmacska kölyköt sikeresen felneveltünk és visszavadítottunk.

Felícia azonban egyelőre valahogy nem akar arra gondolni, hogy ő egy vad, független vadmacska.

Mi pedig türelmesen várunk.

Drukkoljatok a kislánynak, hogy egyszer csak eljöjjön nála az a bizonyos Pál-fordulat, és egyik napról a másikra már ne az járjon a fejében, hogy milyen kedvesen lehetne közeledni a gondozójához, hanem az, hogy:

„Vajon hogyan tudnám a lehető legszebben kimintázni ennek az embernek az arcát?”

Mi aztán tényleg nagyon örülnénk neki!"

[...]

Forrás a Budakeszi Vadaspark FB oldala.

Illetve napfürdőztek egyet még szombaton.

---

"Használjátok ki a kora ősz simogató napsugarait, akárcsak a kapibara családunk."

Forrás a Nyíregyházi Állatpark FB oldala.

Vagy Süvöltőt leterítő ölyv. Olaj kartonon. A pécsi Csontváry Múzeumban lehet megtekinteni.

A kétujjú lajhárkölyök felel ma a mentális egészségért.

---

"Figyelem, figyelem! A mai nap cukiságadagját Puszedli szolgáltatja.

A kis lajhárról küldünk ma nektek egy csokornyi friss fotót!"

Forrás az Alapítvány a Budapesti Állatkertért FB oldala.

Meg is pihennek a Veszprémi Állatkert lakói.

---

"Ti is inkább visszafeküdtetek volna még a sulikezdés napján?

Nem vagytok egyedül… nálunk is akadnak, akik szerint a szundi még fontosabb!

Szeptember 1. ide vagy oda, egy kis pihenés mindenkinek jár!"

Forrás a Veszprémi Állatkert FB oldala.

"[...] Találkoztatok már Vandával és Góliáttal? Bizony, ők azok a pápaszemes pingvinek, akikkel bővül örökbefogadható állataink listája.

Vanda idén januárban bújt ki a tojásból Elza és Rosie fiókájaként. Rózsaszín-kék karjelzéséről könnyen felismeritek, s az is segíthet, hogy Adorjánon kívül ő a másik pingnvinfióka jelenleg a csapatban. Egyébként Vanda hím kis pingvin, de ezen nem kell meglepődnünk. A pingvinek előbb kapnak nevet, minthogy kiderülne róluk a nemük, így előfordulhat, hogy egy tojó fiús nevet kap, vagy fordítva, így járt például Vanda és apukája, Elza is.

Góliát tavaly februárban látta meg a napvilágot, láthatjátok is, hogy ő már szinte "felnőtt frakkban" vár titeket. Gondozói elmondása szerint egy aranyos, kedves, nagy mamlasz. Ha őt keresitek, akkor a sárga-fehér karjelzésű pingvint kövessétek a csapatban!

[...]

Első képünkön Vandát láthatjátok,

a második fotón Góliát és Vanda szerepel,

a harmadik fotón pedig éppen Eumeé szerzi meg a halat Góliát elől."

Forrás az Alapítvány a Budapesti Állatkertért FB oldala.

"Ha beteszünk a kaptárba egy üres keretet, előbb-utóbb azt látjuk, hogy a méhek szépen „belakják” – viasszal kitöltik a rendelkezésükre álló teret.

De hogyan tudják, hogy pontosan hova kell építeni? A válasz sokkal érdekesebb, mint gondolnánk. A dolgozó méhek a potrohukon található viaszmirigyekben termelik a viaszt. A frissen kiválasztott viasz apró, áttetsző viaszpikkelyek formájában jelenik meg, amelyeket a méh a lábaival a rágóihoz juttat, majd megrágva és formálva építőanyagként használ fel.

Az építés közben a méhek nem egy előre megrajzolt „tervrajzot” követnek. A kutatások szerint az új sejtek elhelyezését nagyrészt a már meglévő viasz apró mélyedései, élei és találkozási pontjai irányítják. Vagyis a méhek folyamatosan reagálnak arra, amit az előttük dolgozó társaik már létrehoztak. A viasz építés közben a méhek testhőjével felmelegszik és formálhatóvá válik. A mérések szerint a sejtek építésekor a viasz hőmérséklete nagyjából 33,6–37,6 °C között volt. A méhek tehát nem egyszerűen „felragasztják” a viaszt – szó szerint melegen formálják a kaptár építőanyagát. (PubMed⁠)

Így épül fel apránként egy olyan szerkezet, amely egyszerre raktár, bölcsőde és éléskamra.

És ami számunkra talán a legszebb: Egyetlen méh nem tudná megtervezni a lépet. A kolónia együtt viszont képes rá."

[...]

Forrás a Mézerdő Méhészet FB oldala

Még elég tanácstalannak tűnik, de ki nem az ebben a riherongy világban?

Forrás az Állatpark FB oldala

Az elfolyt goth sminkje is kifogástalan.

"Ha az állatok nadrágot viselnének, hogyan hordanák?

Mi is sokat gondolkodtunk ezen a kérdésen, de végül megszületett a megfejtés. Szó szerint.

Köszöntsétek állatkertünk legújabb szülöttjét, a lámababát! A különleges fekete-fehér mintázatával úgy fest, mintha már születésekor felhúzta volna a kedvenc nadrágját.

Mi egyszerűen nem tudunk betelni vele!"

[...]

Forrás a ZOO Debrecen FB oldala

A videóban szó esik beilleszkedésről, tenyésztésről, zsiráflogisztikáról.

Forrás az Állatpark FB oldala