r/csakcsajok

Apukámnál (73) találtak daganatot, mélyen, szív mögött, kioperálni kockázatos lett volna. A szövettan eredményére várunk, mert egyelőre fogalma sincs az orvosnak sem, hogy mi lehet az, de előzetesen annyit mondott a sebész, hogy ránézésre rosszindulatúnak véli.

Napok óta el vagyunk keseredve, persze neki próbáljuk nem mutatni egyáltalán, de hát... Ő is feszült. 😔 Felmerültek kezelési módok is, amik majd az eredmény tükrében szóba jöhetnek, és az orvos már most próbálta mondani, hogy nagyon modern kezelések meg gyógyszerek meg sugárterápiák vannak már... De hát tudjuk milyen hazai adatok vannak.

Kérlek, addig is míg őröl minket a bizonytalanság, ha van pozitív tapasztalatotok idősebb szülő/rokon/ismerős kapcsán ahol hasonló volt a történet és jól alakult, elmesélnétek? Próbálnék erőt meríteni valamiből. 🥺

Sziasztok

2,5 éve élek párkapcsolatban, az utóbbi 1 évben elkezdtek problémák lenni a szexel. 2-3 havonta 1x ha van.
Beszéltem vele erről nem egyszer és nem kétszer, egy ideig minden jó, van “rendszeres” szex utánna megint semmi.
2 hete megint felhoztam neki a témát, hogy nekem többre lenne igényem, próbáltam beszélni vele, hogy mi állhat a háttérben, esetleg hormonális probléma vagy előző kapcsolatokban szerzett traumák, egyáltalán semmi érdeklődést nem láttam rajta hogy foglalkoztatná a téma és próbálna javítani rajta.
Megérné esetleg egy szexuálpszichológushoz elmenni,
vagy bármi ötletetek, hogy mit tudnék még tenni esetleg?
Nem szeretném elhagyni őt míg mindent meg nem próbáltam, de kezd nekem is a lelkem, és az idegrendszerem rámenni.
(Én vagyok a nő)

Sziasztok.

Vettem egy ruhát a Hádában . Tökéletes, semmi hibája sincs kivéve, hogy idős ember szaga van. 3x mostam már Sanytollal. Kint van a teraszon egész nap . De még mindig érzem. Valami ötlet ami eltűnteti?

Sziasztok! Szerencsémre itt legális névtelenséggel kérdezhetem.
Szeretnék full sleeve tetovàlàst a karomra (nem az első, van több máshol), de tartok tőle hogy nőként undorító lesz a szőke szőrömmel, ami elég erős.

Fontos részlet: valószínű magasabb tesztoszteron szint miatt es talán pcos miatt ilyen, es nem akarom egész életemben szedetni!

Kérdés : ennek fényében hülyén nézne ki a tetoválás ? Akinek esetleg van, milyen?
Fekete tinta, szőke szőr…

Aki nem szereti a tetoválást az kérem lapozzon. :)
Köszi előre is :)

Sziasztok!

Edzőterembe szeretnék járni, mostanában ismét kevesebbet mozgok, amihez hozzájön, hogy kicsit depressziósabb, rosszabb kedvem van. 125 kg vagyok, -10 kg-nál tartok, viszont nyilván még a java hátra van, ezzel semmi bajom nincs.

A férjemmel jártam eddig terembe, viszont neki semmi kedve eljönni velem, mondván, hogy futópadozni drága, de mást még a súlyom miatt meg ő se nagyon tud csinálni (ő 145 kg), nincs sok állóképességem. Anyósommal egyszer elmentünk, mondott neki valamit szerintem és azóta rávehetetlen, hogy eljöjjön velem. Egyedül viszont félénk vagyok... tényleg hülyeség csak a futópad és a bicikli miatt eljárni? Mondtam neki a héten, hogy én eljárnék újra akkor egyedül, mire egy hisztis "jó akkor menjél" volt a válasza, de ha zavarja, miért nem jön ő is?

Hozzá tartozik, hogy ahol élünk faluban nincs edzőterem, a legközelebbi vagy 10 km, vagy a munkahelyem mellett hétköznap, ahova tudok eljárni munka után, az pedig 55 km tőlünk.

Nem akar a 10 km-re lévőbe járni, mert oda járnak szerinte ismerősök (nem tudjuk, mert sosem voltunk még, nem is beszélt erről senkivel) és ő nem akar senkivel se találkozni. Próbáltam mindenfélét, de közölte, hogy otthon is lehet edzeni, amikor én hazaérek 6-7 óra között viszem a háztartást, pakolok el utána is, mosok, főzök, nem jut rá időm, mert hirtelen 10 óra és aludni kell.

Ahova járnék a belvárosban van, 800 Ft / óra a parkolás, így munkaidőben nem állnék itt autóval, viszont jön az ősz, hamar sötétedik, nem tudom hogy oldom meg, nem szeretek egyedül sötétben utána a IX. kerületben sétálni (4% Ráday). Ezen is szorongok.

Mindegy, nem a páromat akarom most szidni nektek, nyilván van valami egyéb indok hogy nem akar jönni, de nem fogom tudni belőle kiszedni. Viszont egyedül szorongok, ezt akarom legyőzni. Ebben szeretnék segítséget kérni.

Ennyi a kérdés, csak kell ide 100 karakter. blabla blablabla blabla bla bla blabla blablabla bla bla.

Ui: Shein/Temuról nem szeretnék venni, leginkább Budapesten keresnék boltot, ahol van.

Minden aknéval kapcsolatos gyógyszeres tapasztalatot szívesen fogadok tőletek. Problémás arcbőröm van. Eddig kenceficéket írt fel a bőrgyógyászom. Egy ideig segítettek, de most már egyátalán nem használnak. Azt mondta, hogy ha rosszabbodik az állapotom, alkor felír tablettát.

Sziasztok !
Tanácsot szeretnék kérni tőletek.
Fazekas Ilonához járok nőgyógyászati vizsgálatra, viszont kb 1 éve folyamatosan járok vissza hozzá gyulladással, amire klion kúpot ír fel nekem.
Tenyésztést nem említett, sem már alternatívát, amiből kiderülni mi is okozza ezt a problémát nálam. Tudtok nekem esetleg tapasztalatokat írni, vagy olyan nőgyógyászt Debrecenben akivel van /volt már hasonló tapasztalatotok? Köszönöm előre is a segítségeteket !

Sziasztok! Ti hogyan osztjátok szét a költségeiteket a párotokkal? Kiváncsi vagyok. Hány éve vagytok együtt? Állapot? Hasonló bevételetek van? Hány évesek vagytok?

Kezdem: Párom állja a havi 1-2 éttermet, néha uszoda, mozi. Ő többet eszik, így 40-60% ba megegyeztünk a kajára. Nyaraláskor felesbe, ott elköltött éttermekre szinten ő fizeti.

Autót nem tartunk fent, Budapesten megvagyunk egyenlőre nélküle.

5 éve vagyunk együtt, jegyben járunk. Bevételünk hasonló, kb 500 fejenként. 30as évek elején járunk.

Sziasztok,

Sajnos már hosszú évek óta, egészen tini korom óta küzdök pattanásokkal az arcomon, mellkasomon és a hátamon. Általában fehérfejű kinyomhatóak, de előfordul bőr alatti cisztás pattanás is ritkábban, aminek sokáig megmarad a helye.
Voltam részletes hormonális kivizsgáláson, endokrinológusnál, nőgyógyásznál, de nem találtak semmit, tökéletesek a hormonjaim.
Van esetleg valaki, akinek tökéletes hormon mellett napi szinten jönnek ki gyulladt pattanásai és nem 1-2 darab? Nektek mi segített?
Tényleg nincs olyan nap, hogy ne jönne ki több új pattanás, baromira frusztráló már, így a 20 as évek végén. 🥲

Köszönöm a válaszokat!

Sziasztok!

Ahogy a címben is olvasható pillast és körmöst keresek Fehérváron. Egész nap ráérek mivel vállalkozó vagyok! Kerlek irnatok hogy kit ajánlatok és kit nem? Köszönöm!!!

Eddig nem volt kifejezetten probléma a vérképemmel, de tegnap a háziorvos felhivott, hogy ha lehet, ma menjek be hozzá.

Koleszterin + máj + hugysav emelkedés, 15 éve járok évi 2x vérvételre, sose volt ilyen szar leletem még.

Szigorú diétát írt elő, de egyelőre azt se tudom merre induljak, mit kéne ennem, miket hagyjak el, stb.

Sleeve műtétem volt, fogytam 2 év alatt 38 kg-ot, ebből az utóbbi 1 évben 10 kg visszajott, főleg hasra, vizesedek.

Gyógyszert nem akarnak adni, februárban kell visszamenni vérvételre, addig az orvosom minimum 10 kg fogyást szeretne látni.

Totálisan tanácstalan vagyok, dietetikushoz kértem időpontot államiban, október végére kaptam csak, addig viszont már elkezdenék olyan dolgokat enni, amivel jobb lehet a lelet.

Fáradékony vagyok mostanában, lassúnak érzem magam, rendszertelen az életem egy ideje, hullik a hajam, a körmöm és a bőröm is szar.

Máshol nem találtak eltérést, voltam nőgyógyásznál, endokrinológian, hasi UH-ra most megyek, urológia rendben, pajzsmirigy, minden más is.

Valaki tanácsot tud adni ? :(

Kedves hasonló gonddal küzdők!

PMOS és IR (életmódváltás folyamatban!!) miatti hajhullás kezdd elhatalmasodni rajtam😕 Van bárkinek valami “csodaszere” ami bevált a hajhullásra? Derékig érő hosszú hajam van, de már találtam 1-2 kopasz foltot, nagyon megvisel🥺

Köszönöm🫶🏻

Sziasztok, már szültem 3 gyermeket. Nem szeretnék többet. Szeretném elkötettni magam. Pár éve itthon volt próbálkozásom, de katasztrófálisak az itthoni dolgok... Lelkileg is megalázó helyzet volt... Többen Szlovákiáról és Ausztriáról írnak, én az ország déli részén élek. A horvát határ nagyon közel van, adott lenne inkább abba az irányba mennem. Valaki volt ilyen műtéten horvátországban? Esetleg valaki tud ajánlani klinikát? Orvost? Stb. Előre is köszönöm a válaszokat.

Csajok, csak egy kis támogatásért jöttem..
ma meghalt Anyukám. Én 29, ő 53 éves (volt).

Bármilyen együtt érző gondolatnak örülök, vagy javaslatnak, akár temetéssel kapcsolatban..

💔🖤

Sziasztok,

Van valakinek Coccinelle táskája ebben a szürkésbarna, azaz taupe színben? Olyan táskát keresek, ami nagyjából mindenhez passzol, de nem olyan sok "élő" fotót találok róla.

Ha valakinek van, elmondaná a véleményét róla?

Köszönöm ☺️

19 éves lány vagyok, és az anyagi helyzetünk miatt sajnos egész gyerekkoromban nem volt lehetőségünk külföldre utazni. Összesen háromszor voltam nyaralni, mindhárom alkalommal belföldön, Hajdúszoboszlón, és ezek is csak 3-4 napos nyaralások voltak.

Félreértés ne essék, ezeket a nyaralásokat is nagyon szerettem. Emlékszem, mennyire boldog voltam, amikor húztam magam után a kis gurulós bőröndömet, és tudtam, hogy elmegyünk valahova. Gyerekként annak is nagyon tudtam örülni.

Viszont közben mindig ott volt bennem az érzés, hogy valami kimarad az életemből.

A velem egykorú, illetve nálam idősebb barátnőimet a szüleik szinte minden évben vitték külföldre. Olaszország, Görögország, Horvátország, Spanyolország, Portugália stb. Számukra teljesen természetes volt, hogy nyáron elutaznak valahova, és látnak egy tengert.

Én pedig csak hallgattam ezeket a történeteket, néztem a fényképeiket, és közben valahol mélyen nagyon irigyeltem őket. Nem azért, mert rosszat kívántam nekik, hanem mert én is annyira szerettem volna átélni ugyanezt.

Pár évvel ezelőtt valamilyen szinten sikerült elfogadnom, hogy nekem ez gyerekkoromban kimaradt. Azt mondtam magamnak, hogy majd felnőttként eljutok a tengerhez. Nem lehet mindenkinek ugyanolyan gyerekkora, és próbáltam megbékélni ezzel.

Aztán elkezdtem aktívabban használni az Instagramot, és az egész érzés újra előjött.

Különösen akkor visel meg, amikor olyan influencer anyukákat követek, akik a gyerekeikkel nyaralnak. Amikor meglátom a történeteikben a tengerpartot, a medencét, a repülőutat, a kisgyerekeket a homokban, egyszerűen instant irigységet érzek. Van, hogy akár percekre is félreteszek mindent, amit éppen csinálok, és csak ezen kezdek gondolkodni.

És ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy nekem miért nem lehetett ilyen gyerekkorom?

Tudom, hogy sokan azt mondják, hogy a felnőttkori nyaralások az igaziak, mert akkor már önállóan utazhatsz, te döntöd el, hova mész, és sokkal jobban tudod értékelni az élményt. Ezt értem, és el is hiszem.

De ettől még valahogy fáj, hogy míg más gyerekeket már másfél-két éves korukban lefotóztak az olasz vagy görög tengerparton, addig én 19 évesen még soha nem láttam tengert.

Mások 9-10 évesen már teljesen természetesen elmondhatták magukról, hogy "amikor Görögországban voltunk..", vagy "amikor Olaszországban nyaraltunk..", nekem pedig nincs egyetlen ilyen emlékem sem.

És az a furcsa, hogy most már elvileg én is közelebb vagyok ahhoz, hogy egyszer saját magamnak megteremtsem ezt a lehetőséget. Fogorvosnak készülök, és nagyon szeretném azt hinni, hogy ha egyszer végzek, dolgozom, és lesz egy stabilabb anyagi hátterem, akkor végre eljutok majd egy tengerpartra.

De jelenleg ez annyira távolinak és valószerűtlennek tűnik.

Néha elképzelem, hogy egyszer tényleg ott állok majd a tenger mellett, és valószínűleg teljesen meghatódom attól, hogy végre tényleg ott vagyok. Talán majd arra gondolok, hogy "te jó ég, tényleg sikerült!".

Csak most még nagyon nehéz elhinni, hogy ez egyszer valóra fog válni.

Az érdekelne, hogy ti is éreztetek-e már így. Nem feltétlenül a tenger hiányára gondolok, hanem arra, hogy gyerekként kimaradt valamiből, ami másoknak teljesen természetes volt, és amit emiatt később is nehéz volt elengednetek.

Hogyan sikerült ezt feldolgoznotok? El tudtátok engedni az érzést, hogy nekem ez kimaradt? És ha később végül megadatott az élmény, tényleg enyhítette valamennyire azt a hiányérzetet?

Ki hogyan kezeli azt, amikor a közösségi médiában folyamatosan mások utazós képeivel találkozik?

Köszönöm a válaszokat! 💗

Sziasztok! Főleg azok véleménye érdekelne,akik jártak hasonló cipőben,de más (kulturált ) hozzászólást is szívesen fogadok.

Párommal nem egészen két éve vagyunk együtt. Ebből kicsit több mint 1 éve együtt lakunk. Előtte táv kapcsolat volt,ami alatt nem volt probléma a szexxel.
Mióta együtt lakunk nagyon le csappant az együttlétek száma. Kb havi 1 alkalomra,és ilyenkor sem tud elmenni.
Azt tudni kell róla,hogy minden eddigi kapcsolatában a megfelelési kényszer hajtotta a szexben. Ami most sincs másképp,habár szinte minden együtt lét előtt,megkérem,hogy úgy csináljuk ahogy neki jól esik,ezt sosem tudja teljesíteni.
Az első gondolatom,hogy azért nincs libidoja mert szinte már egy feladatnak éli meg a szexet. Nem tudom mit tehetnék effelol.
A második probléma az ejakulacio hiánya. Elmondása szerint nem szokott maszturbalni. De tudom hogy az is zavarja,hogy nem tud elmenni,így ez is tesz egy bélyeget minden egyes együttlétre.
Próbálkoztam kihúzni belőle belső vágyakat,amiket eddig nem élt meg,de nem túl kommunikativ a szex terén. Mindenre az a válasza,hogy ő sem tudja mi a jó neki.
Szerintetek ha hormon vagy más egészségügyi probléma akkor merre érdemes elindulni vele?
Esetleg több tipp,mit tehetnék én még,hogy megoldjuk ezt a problémát?