Szerintetek férfiként erre hogy kéne reagálnunk?
Próbálom normálisan leírni, de biztos rálépek 1-2 bütyökre, mondhatni kinyitom Pandora szelencéjét. Az elmúlt időszakban egyre többször jön velem szembe olyan kettős mérce, amit egyszerűen nem fog fel az eszem, hogy hogy nem tűnik fel mindenkinek?
Két történet került ezen a hétvégén elém.
Az egyik, amikor egy férfi főállásban dolgozott, és mellette szabadidejében a családi házat építette, időközben ez azt eredményezte, hogy az időhiány miatt eltávolodtak a feleségétől, ő pedig félrelépett és otthagyta.
Kommentmező lényege: Mit mártírkodik, hogy ennyi energiát belefordított a közös otthon építésébe, miért a lakásokon van a hangsúly, miért nem figyelt jobban a feleségére is. Az élete hullott darabokra, persze figyelhetett volna jobban, és lassabb tempóban is be lehetett fejezni a házat, de az ő fejében az volt, hogy legyen meg minél hamarabb és ebben is egyeztek meg.
Másik oldalról alig kérték néhányan számon a nőt, hogy miért nem érvényesítette az igényeit erélyesebben (mondjuk hogy „Gábor, szarok a házra, menjünk el wellnessezni, hiányzol”), amikor OP egyértelműen túl volt terhelve, vagy mondjuk hogy megcsalás mégse annyira a legetikusabb dolog (majd ezt FaceTime-on bejelenteni). A szemrehányó kommenteknél egy nő se állt ki a pasi mellett, hogy csajok, azért vegyünk vissza kicsit.
A másik, amikor OP és párja 10 évig építgetik az életüket, és utána jelenti be a párja, hogy mégse akar gyereket. Hogy mit kapott OP, mert hogy ez egy nő testét hogy megváltoztatja, és fel se tudja fogni, mivel jár, és az ő teste az ő döntése. Jó, de ezt tudta a párja 10 évvel ezelőtt is, amikor azt mondta, akar. Bazi sok szenvedéssel és kihívással jár, de ezt nem 10 év után fedezte fel a világ.
De megint az, hogy szerencsétlen pasinak válságban van az élete, és a nők válasza: milyen nehéz nőnek lenni, kapd be. Persze voltak segítő, támogató kommentek is, de már-már kisebbségben.
Szóval ezt látjuk férfiként, hogy ilyen mérhetetlen kettős mércével, hiúsággal, felelősség következetes érzete nélkül állnak néhányan bele, amikor egy férfi sérül, mellette tudjuk, hogy fordított helyzetben, ellenkező nemű történetnél már gyalulnák a keresztet, amire feszítenék a férfit.
Ilyenkor mégis mire kéne gondolnunk, ha ennyire konzisztensen így rúgnak bele a férfiakba, akik a földön vannak? Sok jogos kifogás kerül megfogalmazásra a nőgyűlölet miatt. De ezt meglátja egy 17 éves fiú, mire gondoljon, hogy mennyire szereti a nőket?