Szorongó vagyok, iszonyat szenvedek a túlgondolástól, ismerkedni nem szeretek, nem is akarok, nagyon mély szerelmi tarumáim vannak (a legutóbbi október végén történt velem), kötődési zavarral is rendelkezem (szorongóból, elkerülő lettem), és nem beszélek senkinek a magánéletemről. Szórakozni nem járok, barátom csak 1 van, de vele is nagyon ritkán találkozunk, más műszakbeosztás és más munkahely miatt. Novemberben teljesen rombadőlt az addigi életem, azóta lábon hordok egy lelki mélydepressziót (a nehezén úgyérzem már túl vagyok). Pszihológushoz járok, igyekszem változtatni az eddigi szokásaimon, elkezdtem edzeni, tanulni, hangoskönyveket hallgatok, az önismeretről, pénzről és az önfejlesztésről.

Az élet engem szó szerint vissza rakott oda, ahonnan 11 éve elindultam (munkahely és lakhatás szempontjából).

Részletekbe nagyon nem bocsátkoznék, ugyanis iszonyat hosszú lenne, mert szinte minden összefügg mindennel.

Iszonyat nehéz változtatni, mert szinte az életem minden területét erinti!

Köszönöm válaszod! :)

Nem célom megbántani senkit, pusztán a dolog mögött lévő pszihológiai szál érdekelne! Kérlek ne vedd magadra, és ne vedd sértésnek, ezt komolyan csak érdeklődési céllal teszem ide!

Az elmúlt kb 1 évben nagyon a sok ismerősömmel szakítottak, vagy lett elvált. És én azt látom hogy ezek az emberek, amíg kapcsolatban voltak, akkor szinte semmit, vagy épp alig posztoltak social felületekre, majdnem hogy szellemmé váltak. Viszont ahogy szinglik lettek, azóta szinte hetente, de minimum havonta más profilkép, minimum 3 naponta ki kell raknia egy képet magáról, a kutyájáról, merre járkál vagy bulizik éppen, vagy ha van akkor a gyerekéről (mert mostanában bőven vannak ilyenek is), illetve elvárt a napi szintű sztorik kirakása..

Nem akarom ráhúzni ezt a dolgot egyik nemre sem. Én tavaly szakítottam párommal, aki ezen cirka 1 év alatt, a második párját próbálja az orrom alá dörgölni hogy neki már van más, független attól hogy engem ez nem izgat egyáltalán (le is tiltottam mindenhol). Én teljesen máshogy álltam bele a szingliségbe, inkább elkezdtem dolgozni magamon, azon hogy jobb verziója legyek önmagamnak. Eddig sem raktam ki túl sok mindent social felületekre, és ez azóta sem változott, vagy még kevesebbet.

Ne sértődjetek meg, de számomra az anyukák esete legfurább, mert eddig minden a gyerekéről és a férjéről szólt, (profilkép, borítókép, sztorik stb..), mióta anya meg elvált, azóta csóri gyerek is, max csak a háttérből figyelhet a szinte köldökig kivágott felső mögött a profilképen (Ez abszolút no commet kategória)...

Kérdés: Mi az ami miatt most annyira fontos kitenni mindent?

Azt addig értem, hogy akkor most valaki szingli és mutogatja magát ismerőseinek/követőinek hogy gyertek ittvagyok másszatok rám (nem illik szó szerint érteni), de ezen felül ennek mi a célja? Önbizalom hiány, önértékelési probléma, lásd hogy kit veszeítettél el? Esetleg ennyire úgygondolja magáról mindenki, hogy vele az ég világon semmi gond nincs?

Esküszöm komolyan érdekel.

És megkérlek megint hogy ne sértődj meg ezen. Ha felzaklatott a poszt, akkor elnézést kérek, de lehetőleg ilyenkor ne indulatból válaszolj, vagy ha mégis, akkor csak görgess tovább, köszönöm!

Most nem feltétlen a jelenlegi szabályrendszer miatt (bár az is megérne egy misét), hanem mert más verseny szériák iránt érdeklődtök jobban?

25 évig szinte minden futamot láttam, az időmérőktől kezdve, utóbbi pár évben néha még a szabadedzéseket is néztem, tavalyi évig szinte minden sprint időmérőt/sprint futamot, illetve rendes időmérőt és főversenyt követtem, de ez az idei évre ez erősen redukálódott. Idén max csak a futamokat néztem, meg 1-2 időmérőt, de azok a versenyek is számomra nagyon "steril" és unalmas lett, a spanyol hétvégét viszont teljesen kihagytam, nem pont azért mert nem érdekelt, hanem mert eszembe sem volt hogy azon a hétvégén F1 volt. Tegnap és ma sem néztem a brit sprint futamot és időmérőt sem, pedig tudtam hogy most hétvégén van.

Engem jobban elkezdett érdekelni pl a DTM, GT World Cup, Porsche Cup illetve az endurance versenyszériák.

Ti hogy vagytok ezzel?