







​
A meteorológiai definíció szerint forró napnak minősül az a nap, amikor a napi maximumhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35,0°C-ot. Az Országos Meteorológiai Szolgálat homogenizált idősorai alapján a 20. század nagy részében ezen események éves gyakorisága statisztikailag elhanyagolható volt. Az 1961-1990-es referenciaklímában az országos átlagos éves gyakoriság 0,3 nap volt, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy átlagos nyáron nem következett be ilyen esemény.
Az 1970-es évek regionális bontású adatai is ezt erősítik: Pécs térségében évente átlagosan 2, Szeged környékén 4 forró napot regisztráltak. Ezen értékek a napi maximumok eloszlásának felső, 99. percentilis körüli tartományába estek, ami a hőmérsékleti mező extrém, alacsony valószínűségű kvantiliseit jelzi.
Az 1980-as évektől kezdődő, majd a 2000-es években felgyorsuló trend markáns eltolódást mutat. Az 1991-2020-as normál időszakban az országos átlagos éves forró nap szám 3,0 napra emelkedett. Ez egy nagyságrendi változás a 20. századi bázisidőszakhoz képest. Kiemelendő a 2015-ös év, amikor Budapesten 39, országos átlagban 25 hőhullámmal érintett napot detektáltak, ami a hőhullámok időbeli kiterjedésének növekedésére is rámutat.
A 2019-es júniusi rekord (35,7°C) szintén ezt a folyamatot illusztrálja, hiszen a korábbi, 34,8°C-os havi maximumot ekkor szignifikánsan meghaladta az új érték.
A fenti statisztikai változás humán élettani szempontból több dimenzióban is érzékelhető:
A hőterhelés időbeli kiterjedése: Nem kizárólag a 35°C feletti napok abszolút számának növekedése a releváns, hanem a hőhullámok átlagos időtartamának megnyúlása is. A jellemző hőhullámperiódusok időtartama a korábbi 2-3 napról 7-10 napra tolódott el, ami a szervezet termoregulációs kapacitását folyamatos terhelés alatt tartja, mivel az éjszakai minimumhőmérsékletek emelkedése miatt a reparatív éjszakai lehűlés elmarad.
Szezonális eltolódás: A forró napok éves első és utolsó előfordulása között eltelt időszak hossza nő. A hőhullám-szezon kezdete egyre gyakrabban előrehozott (május vége-június eleje), vége pedig kitolódott (szeptember). A klímamodellek (RCP 4.5 és RCP 8.5 forgatókönyvek) szerint a hőhullámokkal érintett időszak hossza a század végére akár 60 nappal is meghaladhatja a 20. századi értékeket.
Az extenzitás növekedése: A 35°C-ot meghaladó napi maximumok gyakorisága mellett ezen események átlagos intenzitása (a küszöbérték feletti pozitív anomália) is növekvő tendenciát mutat, ami a hőmérsékleti eloszlás felső szélének pozitív irányú eltolódását jelzi.
A lényeg, hogy a magyarországi természet a 35C alatti maximumokhoz alkalmazkodott, de a klímaváltozás olyan gyors hogy a természet ehhez nem tud alkalmazkodni.
Szóval aki azt mondja hogy nyáron a 25-30C túl hideg, az gondoljon bele hogy ez lenne itt a normális, és nem a 40C!