▲ 167 r/hungary
Megbénult az orosz légi forgalom: a repülőgépek ötöde nem tud felszállni
24.huu/Ok_Procedure_8519 — 4 days ago
▲ 309 r/hungary
Megváltozott a közhangulat Moszkvában az ukrán dróntámadások miatt
Az orosz főváros lakosai egyre többet beszélnek arról, hogy az Ukrajna ellen vívott háború értelmetlen – mondja Abbász Galljamov politológus, Putyin egykori beszédírója.
Elmondása szerint betekintést nyert titkos orosz szociológiai tanulmányokba, amelyekben az áll, hogy a moszkvaiak a harcok mielőbbi befejezésére vágynak – és ez az óhaj drasztikusan megerősödött az utóbbi időben.
A szakértő szerint a moszkvaiak hangulata az elmúlt évben változott meg drámaian. Korábban még reménykedtek, hogy a háború véget fog érni, most azonban egyre inkább követelik, hogy a kormányzat döntsön.
„Egy évvel ezelőtt a moszkvaiak még azt mondták: «Nehéz persze, de jó lenne, ha hamarosan véget érne.» Most viszont a hangnem teljesen más: «Ha képesek vagytok győzni, akkor gyorsan győzzetek, viszont ha nem tudtok gyorsan nyerni, akkor vessetek véget a háborúnak.» Ez a gondolat mára nagyon egyértelművé vált.”
„Három dolog kelt negatív érzéseket Moszkvában: a tiltások, a félelem és a hazugságok.”
A negatív érzések fő oka a szabadságjogok korlátozása.
„Mindez az internet, a Telegram, a YouTube tiltásáról folytatott beszélgetésekkel kezdődik, majd az emberek arra jutnak: «A hatóságok teljesen megőrültek, már ők döntik el helyettünk, mit mondjunk, mit gondoljunk és hogyan éljünk.»“
A második tényező az az érzés, hogy hazajött a háború. „Féltem a magam és a gyerekeim fizikai biztonságát. A legutóbbi támadás után ez a tényező felerősödött.”
Galljamov az elégedetlenség harmadik kiváltó okaként azt említi, hogy a moszkvaiak elvesztették a hivatalos információkba vetett bizalmat: „A moszkvaiak most már túl nyilvánvalónak tartják a hazugságokat. Vannak, akik durvaságként, mások a kormány teljes alkalmatlanságának jeleként érzékelik.”
„Az emberek ebbe nem egyeztek bele.”
Galljamov szerint a moszkvaiak csak akkor hajlandóak elviselni a nehézségeket, ha elkerülhetetlennek tartják a háborút. Ez az érzés azonban már nem létezik. „Az emberek arról álmodnak, hogy visszatér 2022 januárja. A legtöbb embernek most már nincs szüksége a Donbászra, de még a Krímre se. Azt kérdezik: miért kell mindezt elviselni valamiféle területi haszonszerzés érdekében?”
„Nemcsak az átlagemberek között van elégedetlenség, hanem a felső vezetésben is.”
Galljamov úgy véli, hogy a dróntámadások nemcsak az orosz társadalom, hanem az elit hangulatát is megváltoztatták.
„Az ország vezetése Moszkvában él. Putyin lehet, hogy Valdájban tartózkodik, de a miniszterek, a miniszterelnök-helyettesek és az elnöki adminisztráció ott van, ahol a drónok repülnek. Még csak magyarázni sem kell nekik, hogy a közvélemény miért elégedetlen – ők maguk is megtapasztalják, és van érvük arra, hogy óvatosan felvessék a kérdést a fentieknek.”
„A Kreml elleni csapás globális méretű esemény lesz.”
A politológus szerint a Moszkva elleni újabb csapásokat most már sokkal fájdalmasabban fogják a lakosok érzékelni, mint korábban. Ha pedig a Kremlre is csapást mérnek az ukránok, az szimbolikus fordulópont lesz.
„Oroszország számára Moszkva az a központ, ahonnan minden politikai jelzés kiindul. Belgorod a legtöbbek számára távolinak tűnik, de Moszkva valami egészen más. Ha csapás éri a Kremlt, és lyuk keletkezik rajta, az globális méretű esemény lesz. Akkor egy teljesen másfajta háborús érzés kezd el terjedni Moszkvából az egész országra.”
Forrás: Mozsem Objisznyity
u/Ok_Procedure_8519 — 5 days ago
▲ 450 r/hungary
Hőkupola, klímaváltozás és tévhitek: miért ilyen forró a nyár?
A jelenlegi hőhullám és a rekordközeli vagy rekordokat döntő hőmérsékletek láttán sokan keresik az okokat. Vannak, akik mesterséges időjárás-módosítást, a HAARP-ot vagy a chemtrail-elméletet emlegetik, mások kizárólag a klímaváltozást tartják felelősnek. A valóság ennél árnyaltabb, ugyanakkor a tudomány álláspontja egyértelmű.
A mostani extrém forróság közvetlen oka egy úgynevezett hőkupola (hőhullám). Ez egy nagykiterjedésű, tartós magasnyomású légköri képződmény, amely alatt a levegő folyamatosan süllyed. A süllyedő levegő összenyomódik, felmelegszik, gátolja a felhőképződést, így a napsugárzás szinte zavartalanul éri a felszínt. A kiszáradt talaj ráadásul egyre kevesebb energiát használ fel párologtatásra, ezért még intenzívebben melegszik. Ezek jól ismert, mérhető és modellezhető meteorológiai folyamatok, amelyeket naponta műholdak, rádiószondák és meteorológiai állomások ezrei figyelnek világszerte.
Éppen ezért a jelenlegi hőhullámot nem a HAARP vagy más mesterséges technológia idézte elő. A HAARP egy ionoszféra-kutató létesítmény, amely a Föld légkörének 80–600 kilométer magasan fekvő rétegét vizsgálja rádióhullámokkal. Az időjárás ezzel szemben a troposzférában, a légkör legalsó mintegy 10–15 kilométeres rétegében alakul ki. Nincs ismert fizikai mechanizmus, amely lehetővé tenné, hogy egy ilyen berendezés Európa méretű magasnyomású rendszereket hozzon létre vagy irányítson. Ugyanez igaz a chemtrail-elméletre is, amelyet sem megfigyelések, sem laboratóriumi vizsgálatok, sem a légkörfizika nem támaszt alá.
Aki ismeri a fizika és a kémia alapvető törvényeit, könnyen beláthatja, hogy a HAARP-hoz és a chemtrailhez kapcsolódó állítások nem állják ki a tudományos vizsgálat próbáját. Ezek az elméletek ellentmondanak a légkörfizika, az elektromágnesesség és a légköri kémia jól ismert törvényszerűségeinek, ezért a tudomány nem tekinti őket megalapozottnak. A HAARP- és chemtrail-elméletek inkább a science fiction és az X-akták világába (lásd 1.évad) tartoznak, mint a modern meteorológia és légkörfizika tudományába.
A hőkupolák vagy hőhullámok mindig is léteztek, azonban egy egyre melegebb éghajlaton ugyanaz a légköri helyzet már magasabb hőmérsékleteket eredményez. Olyan ez, mintha egy sportoló minden évben ugyanakkora súlyt emelne, de közben fokozatosan nőne az alapereje: ugyanaz a mozdulat egyre nagyobb teljesítményt eredményez. A természetes időjárási folyamat tehát ugyanaz, de a kiindulási állapot már melegebb, ezért a végeredmény is szélsőségesebb.
Felmerül a kérdés: ha ezt tudjuk, akkor miért nem sikerült megelőzni?
A válasz részben az, hogy a tudomány nem most figyelmeztetett először. Az éghajlatkutatók már az 1970-es és 1980-as években jelezték, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációjának folyamatos növekedése hosszú távon egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokhoz, aszályokhoz és más szélsőséges időjárási eseményekhez vezethet. Az elmúlt évtizedekben ezt számtalan kutatás, mérés és éghajlati modell megerősítette. Ennek ellenére a globális kibocsátások nem csökkentek, hanem történelmi csúcsra emelkedtek.
Ennek oka elsősorban nem tudományos, hanem politikai és gazdasági. Számos ország számára a rövid távú gazdasági érdekek gyakran fontosabbnak bizonyultak a hosszú távú klímavédelmi céloknál. Az Egyesült Államok politikájában is többször háttérbe szorult a klímavédelem. Donald Trump például több alkalommal csalásnak ("hoax") nevezte a klímaváltozást, illetve emberi eredetét megkérdőjelezte, és elnöksége alatt több klímavédelmi intézkedést is visszavont. Kína ugyan hatalmas beruházásokat hajt végre a megújuló energiák területén, ugyanakkor a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója is, és energiarendszerében továbbra is jelentős szerepet játszik a szén. Eközben számos feltörekvő gazdaság energiaigénye gyorsan növekszik, ami szintén emeli a globális kibocsátásokat.
Mindez nem jelenti azt, hogy ne történtek volna előrelépések. A nap- és szélenergia soha nem látott ütemben terjed, egyre több ország vállal karbonsemlegességi célokat, és számos technológia jelentősen fejlődött. Ugyanakkor a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás továbbra is túl magas ahhoz, hogy a felmelegedést a nemzetközileg kitűzött céloknak megfelelő mértékben korlátozni lehessen.
Ha a jelenlegi globális kibocsátási pálya érdemben nem változik, akkor a mostanihoz hasonló hőhullámok a jövőben várhatóan nem kivételek, hanem egyre gyakoribb események lesznek. A meteorológiai helyzetek – például a hőkupolák – továbbra is természetes folyamatok maradnak, azonban egy melegebb éghajlatban egyre nagyobb valószínűséggel vezetnek rekordokat döntő forrósághoz.
A tudomány tehát évtizedek óta ugyanazt az üzenetet közvetíti: a légkör fizikája nem politikai vélemény kérdése. A természet törvényeit nem lehet szavazással megváltoztatni. Minél tovább halogatja a világ a kibocsátások érdemi mérséklését és az alkalmazkodási intézkedések felgyorsítását, annál nagyobb lesz annak az ára gazdasági, társadalmi és egészségügyi értelemben egyaránt.
Forrás: Klímapolitikai Intézet
u/Ok_Procedure_8519 — 7 days ago
▲ 70 r/hungary
Kevesebb coloradói tinédzser használ kannabiszt, mint a legalizáció előtt – az adatok cáfolják az ellenzők egyik fő érvét
Évek óta visszatérő állítás a kannabisz legalizációjának ellenzői részéről, hogy a szabályozott piac megnyitása elkerülhetetlenül növeli a fiatalok droghasználatát. Colorado legfrissebb egészségügyi felmérése azonban ennek éppen az ellenkezőjét mutatja: a középiskolások körében tovább csökkent a kannabiszfogyasztás, miközben a fiatalok egyre nehezebben jutnak hozzá a szerhez.
A Coloradoi Közegészségügyi és Környezetvédelmi Hivatal (CDPHE) kétévente készülő Healthy Kids Colorado Survey kutatása szerint 2025-ben a középiskolások mindössze 9,7 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt 30 napban használt kannabiszt. Ez jelentős visszaesés a 2023-as 12,8 százalékhoz képest.
A hosszabb távú trend még beszédesebb. A jelenlegi fogyasztási arány 56 százalékkal alacsonyabb, mint 2011-ben, vagyis egy évvel azelőtt, hogy Colorado szavazói jóváhagyták a rekreációs célú kannabisz legalizálását. A hivatal szerint az elmúlt tíz év adatai egyértelműen és statisztikailag is jelentős csökkenést mutatnak a fiatalok kannabiszhasználatában.
A coloradói adatok országos összevetésben is figyelemre méltók. Míg az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) felmérése szerint országosan a középiskolások 17 százaléka fogyasztott kannabiszt az elmúlt hónapban, Coloradóban ez az arány jóval alacsonyabb.
https://cdphe.colorado.gov/hkcs
A kedvező tendencia nemcsak a középiskolásoknál figyelhető meg. A hatodik és nyolcadik évfolyam közötti diákok körében mindössze 1,5 százalék vallotta be, hogy az elmúlt 30 napban kannabiszt használt. Ez 2023-ban még 3 százalék, 2013-ban pedig 5,1 százalék volt. Az egész életen át tartó kipróbálási arány is folyamatos csökkenést mutat a 6–12. évfolyamos tanulók között.
A kutatás arra is rávilágít, hogy a fiatalok szerint egyre nehezebb kannabiszhoz jutni. A megkérdezettek 33,5 százaléka mondta azt, hogy „viszonylag könnyű” vagy „nagyon könnyű” lenne kannabisztszereznie, ha szeretne. Ez 39 százalékos csökkenést jelent 2013-hoz képest.
A kannabiszipart képviselő Colorado Leads szervezet vezérigazgatója, Chuck Smith szerint az eredmények azt mutatják, hogy több mint egy évtizeddel a legalizáció után is működik a szabályozott piac. Úgy véli, az életkor-ellenőrzések, az engedéllyel működő üzletek szigorú szabályai és a kiskorúak kiszolgálásának következetes megtagadása hozzájárult ahhoz, hogy csökkent a fiatalok hozzáférése és fogyasztása.
A coloradói tapasztalat egyre több kutatás következtetésével vág egybe: a kannabisz legalizálása és szigorú szabályozása önmagában nem növeli a fiatalkorúak fogyasztását. A rendelkezésre álló adatok inkább arra utalnak, hogy az engedélyezett, ellenőrzött értékesítési rendszer – ahol kötelező a személyazonosság ellenőrzése és szankcionálják a szabályszegő kereskedőket – hatékonyabban korlátozza a kiskorúak hozzáférését, mint a teljes tiltás.
A tiltott piacon ugyanis nincsenek kötelező életkor-ellenőrzések, a termékek minőségét nem vizsgálják, az értékesítést pedig nem felügyelik a hatóságok. Colorado példája ezért egyre gyakrabban kerül elő a legalizációval kapcsolatos nemzetközi vitákban, mint annak bizonyítéka, hogy a szabályozás bizonyos mutatók szerint eredményesebb lehet a puszta kriminalizációnál.
Coloradón kívül Minnesotában is történelmi mélypontra csökkent a középiskolás és általános iskolás diákok kannabiszfogyasztása a legalizációt követően – derül ki a nemrég közzétett állami adatokból.
https://www.health.state.mn.us/.../2026/cannabis042026.html
Egy, a kanadai szövetségi kormány által finanszírozott, idén megjelent kutatás szintén arra a következtetésre jutott, hogy a fiatalok kannabiszfogyasztási aránya csökkent azt követően, hogy az ország legalizálta a kannabiszt.
https://www.sciencedirect.com/.../pii/S2352853225000501...
A német hatóságok hasonlóképpen közzétettek egy jelentést a kannabisz országos legalizációjának tapasztalatairól, amely szerint az ellenzők aggodalmai – többek között a fiatalok fogyasztásának növekedésével és a közlekedésbiztonsággal kapcsolatban – eddig nagyrészt alaptalannak bizonyultak.
https://www.fdr.uni-hamburg.de/record/17993
Az Egyesült Államok tavaly közzétett szövetségi egészségügyi adatai szintén azt mutatták, hogy bár az elmúlt években összességében nőtt azok aránya, akik az előző évben mkannabisztfogyasztottak, ezt a növekedést „a 26 éves vagy annál idősebb felnőttek körében tapasztalható emelkedés hajtotta”. A fiatalabb amerikaiaknál ezzel szemben az előző évi kannabiszfogyasztás és a kannabiszhasználati zavar előfordulása „stabil maradt a serdülők és a fiatal felnőttek körében 2021 és 2024 között”.
https://www.samhsa.gov/.../samhsa-releases-annual...
Az Egyesült Államok egészét vizsgálva a kutatások arra utalnak, hogy a fiatalok kannabiszfogyasztása általában csökkent azokban az államokban, amelyek legalizálták a felnőttkori kannabiszhasználatot.
A Marijuana Policy Project (MPP) nevű érdekvédelmi szervezet jelentése például azt állapította meg, hogy a fiatalkorúak kannabiszfogyasztása 21 legalizáló államból 19-ben csökkent, a legkorábban legalizáló államokban pedig a tinédzserek kannabiszfogyasztása átlagosan 35 százalékkal esett vissza.
https://www.mpp.org/.../new-data-shows-adult-use.../
Egy másik amerikai kutatás „jelentős csökkenést” mutatott ki a fiatalok kannabiszfogyasztásában 2011 és 2021 között – abban az időszakban, amikor több mint egy tucat állam legalizálta a kannabiszt felnőttek számára. A tanulmány szerint országos szinten csökkent a középiskolások körében mind az élettartam alatti, mind az előző havi használat aránya.
https://doi.org/10.3390/pediatric16040074
Egy külön szövetségi jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a kiskorúak – vagyis a 12 és 20 év közötti fiatalok – kannabiszfogyasztása enyhén csökkent 2022 és 2023 között.
https://www.samhsa.gov/.../2023-national-survey-drug-use...
Egy másik, a Journal of the American Medical Association (JAMA) folyóiratban 2024-ben megjelent kutatási levél szerint nincs bizonyíték arra, hogy azokban az államokban, amelyek legalizálták és szabályozták a felnőttek kannabiszhasználatát, nőtt volna a fiatalok kannabiszfogyasztása.
https://jamanetwork.com/.../jama.../article-abstract/2818043
Egy másik, szintén a JAMA-ban publikált tanulmány hasonló eredményre jutott: sem maga a legalizáció, sem a kiskereskedelmi üzletek megnyitása nem vezetett a fiatalok kannabiszfogyasztásának növekedéséhez.
https://jamanetwork.com/.../jama.../article-abstract/2817566
Eközben 2023-ban egy amerikai egészségügyi tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy a tinédzserek kannabiszfogyasztása nem emelkedett, „annak ellenére sem, hogy az állami szintű legalizáció országszerte egyre szélesebb körben terjedt el”.
u/Ok_Procedure_8519 — 8 days ago
▲ 27 r/magyar
Így rabolták le a Balatont – kempingekből lakóparkok, nádasból kikötő, közstrandokból magánpartok
>Az elmúlt években a Balaton körüli közvagyon és közhasználat módszeres kiszorítása zajlott, mondják a szakértők. 15 ezer parti ingatlant húztak fel, miközben nagyjából 330 milliárd forintot szórtak el úgy, hogy az nem oldotta meg a helyiek lakhatási gondjait, viszont tovább drágította és zártabbá tette a Balatont. Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója és Tarró Andrea civil aktivista szerint a tó vize ma még fürdésre alkalmas, de a part, a nádasok, a vízszintszabályozás és az ingatlanlogika már a Balaton ellenállóképességét veszélyezteti. A szakértők szerint nincs idő finomhangolásra: azonnali, drasztikus változás kell a szabályozásban és a szemléletben is, mert nem a tónak kellene tovább alkalmazkodnia a beruházói érdekekhez, hanem végre nekünk kellene alkalmazkodnunk a Balatonhoz.
u/Ok_Procedure_8519 — 9 days ago
▲ 3 r/magyar
Fideszesek is látnák a rácsok mögött Orbán Viktort? – Hangosítunk
>06:12 – Orbán Viktor bosszút áll a propagandistáin? Miről árulkodik, hogy a rendszer most így összeomlik?
15:55 – Ki és mit tudhatott a botránnyá dagadó NKA-támogatásokról?
20:17 – Meddig kell viselniük a Fidesz mellett kiállt művészeknek a bélyeget magukon?
24:39 – Hogyan érhet el az aranykonvoj ügye Orbán Viktorig?
31:47 – Marabu karikatúráit sokan ismerik, de mit lehet tudni róla?
u/Ok_Procedure_8519 — 9 days ago
▲ 2 r/magyar
Azbesztválság: tények, kockázatok, megoldások (2.)
>00:00:00 Bevezető – Gelencsér András
00:00:51 És mit adott nekünk a jog? – Kérdések és válaszlehetőségek - Bándi Gyula, az MTA doktora
00:23:52 Gazdasági érdek és racionalitás környezetvédelmi döntésekben - Kerekes Sándor, az MTA doktora
00:47:48 Azbesztfelhasználás és kármentesítés az építőiparban - Majorosné Lublóy Éva, az MTA doktora
01:05:12 Azbesztbotrány: Ej, mi a kő, velünk élő középkor? - Ágoston Csaba PhD
Az azbesztet mint kiváló fizikai tulajdonságokkal rendelkező természetes anyagot egykor széles körben alkalmazták, mígnem ki nem derült róla, hogy porának belélegzése daganatos megbetegedéseket okozhat. Használatát ezért már évtizedekkel ezelőtt betiltották. Így a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés váratlanul felbukkant ügye érthető módon sokkolta és felháborította a magyar társadalmat, a közvéleményben számos jogos kérdés fogalmazódott meg az okokkal, a felelősséggel, de legfőképpen az ott élők egészségével és a megoldási lehetőségekkel kapcsolatban. Az MTA az „Azbesztválság: tények, kockázatok, megoldások” című, multidiszciplináris tematikus nappal párbeszédre hívja a témában érintett tudományterületek szakértőit, akik hiteles, tudományosan megalapozott válaszokat adnak a közvéleményben az azbesztválsággal kapcsolatban felmerült legfontosabb kérdésekre, és közösen gondolkodnak a válság érdemi megoldásának lehetőségein.
u/Ok_Procedure_8519 — 9 days ago
▲ 54 r/magyar
Nagysebességű vasút Magyarországon?
Mégis mi volt az a dokumentum, amit Magyar Péter miniszterelnök a V4-ekkel folytatott gödöllői találkozón felmutatott?
A „Railway Corridors in V4 Countries – Proposal for Strategic Cooperation” című anyag egy közép-európai vasúti együttműködési javaslat, amely mögött egy már korábban elkészült, részletes műszaki háttérmunka áll. Ennek része a Budapest–Varsó/Bécs nagysebességű vasút 2021-es megvalósíthatósági tanulmánya, amely a V4 fővárosait összekötő új vasúti tengely lehetőségét vizsgálta.
Ez nem egyszerűen egy magyar vasútfejlesztési ötlet: a V4 országok közös elgondolása ihlette, a magyarországi előkészítés lebonyolításával kapcsolatos dokumentáció 2021-re készült el, több ezer oldalnyi műszaki, forgalmi, környezeti és gazdasági elemzéssel.
De miért fontos ez?
Az NSV új, külön pályás rendszer: 250–320 km/órás sebességre tervezett infrastruktúra, amelyen a távolsági és nemzetközi vonatok a lassabb elővárosi és tehervonatoktól elkülönülve közlekedhetnek.
A tanulmány szerint Budapestről:
• Prága kb. 3,5 óra alatt lenne elérhető (most ≈ 7 óra),
• Varsó kb. 5,5 óra alatt (most ≈ 10–11 óra), megállás nélküli viszonylatban akár 4,5 óra alatt,
• Pozsony 90 percen belül,
• Bécs pedig 2 órán belül.
Ez már az a menetidő-kategória, ahol a vasút nemcsak az autóval, hanem bizonyos relációkban a repüléssel is versenyképes lehet.
A külön pálya egyik legnagyobb előnye viszont nem is csak a sebesség.
A mai magyar vasúti fővonalakon ugyanazon a két vágányon próbálnak közlekedni:
• elővárosi személyvonatok,
• zónázó vonatok,
• IC-k,
• nemzetközi vonatok,
• tehervonatok.
Ezek sebessége és megállási rendje teljesen eltérő, ezért egymást akadályozzák. Ha egy gyors távolsági vonat utolér egy lassabb elővárosi vonatot, előztetni kellene, ami időveszteséget, menetrendi kockázatot és kapacitásvesztést okoz.
Az NSV lényege ezért az lenne, hogy a gyors, nagy zavarhatású távolsági vonatok — például az IC-k és a nemzetközi vonatok — részben átkerüljenek az új pályára.
Ezzel a régi vonalakon kapacitás szabadulna fel:
• sűrűbb elővárosi közlekedésre,
• megbízhatóbb menetrendre,
• több tehervonati menetvonalra,
• és gyorsabb belföldi távolsági kapcsolatokra.
A tanulmány külön kiemeli, hogy a kiválasztott nyomvonal lehetővé tenné, hogy a Dunántúl távolsági vonatainak jelentős része is használja az NSV-t. A Szombathelyre, Sopronba, Balaton, Veszprém vagy Zalaegerszeg felé közlekedő IC-k egy része Budapesttől Győr vagy Székesfehérvár térségéig az új gyors pályán haladhatna. Távlatilag egyben összekötve ezeket a városokat a budapesti reptérrel.
Ez azt jelenti, hogy a fejlesztés nemcsak Budapest–Varsó vagy Budapest–Bécs ügy lenne, hanem a hazai elővárosi, belföldi távolsági és tehervasúti közlekedésre is hatással lenne.
A projekt tágabb célja pedig az volt, hogy Magyarország bekapcsolódjon az európai nagysebességű vasúti hálózatba: Bécsen keresztül a német és olasz irányokba, észak felé pedig Pozsony, Brno, Prága és Varsó felé.
u/Ok_Procedure_8519 — 10 days ago
▲ 207 r/hungary
Mi az a hőkupola, és miért okoz ilyen extrém hőséget Európában?
A meteorológiában a hőkupola (heat dome) nem egy különálló időjárási jelenség, hanem egy olyan légköri helyzet, amikor egy tartós, erős magasnyomású képződmény hosszabb időre egy térség fölött rögzül. A magasban a levegő folyamatosan süllyed, a süllyedés közben összenyomódik, és az úgynevezett adiabatikus folyamatok miatt felmelegszik. Ez a süllyedő, meleg levegő gátolja a felhőképződést és a csapadék kialakulását, így a napsugárzás szinte zavartalanul melegítheti a felszínt.
A jelenséget úgy lehet elképzelni, mintha egy láthatatlan fedőt helyeznénk egy forró serpenyő fölé. A fedő nem termel hőt, de megakadályozza, hogy a felmelegedett levegő könnyen kicserélődjön a környezetével. Közben a Nap minden nap újabb energiát juttat a felszínre, így a hő egyre inkább felhalmozódik. A talaj, az épületek és az aszfalt napközben egyre jobban felmelegszenek, éjszaka pedig már nem tudnak kellően lehűlni, ezért a következő nap még magasabb hőmérsékletről indul.
Pontosan ez a folyamat figyelhető meg a jelenlegi európai hőhullám során is. Egy nagykiterjedésű magasnyomású rendszer stabilizálta a légkört Közép- és Nyugat-Európa felett, amelyhez rendkívül meleg, részben észak-afrikai eredetű légtömegek is társulnak. A felhőzet hiánya, a tartós napsütés és a süllyedő légmozgás együttesen lehetővé teszi, hogy több országban 40 °C körüli vagy azt meghaladó hőmérsékletek alakuljanak ki, miközben az éjszakák is szokatlanul melegek maradnak. Ahogy a magasnyomású rendszer fokozatosan kelet felé helyeződik, a hőség Közép-Európát, így Magyarországot is egyre inkább eléri. A hőkupola alatt uralkodó stabil magasnyomású rendszer egyfajta akadályt képez a ciklonok számára. A futóáramlás (jet stream) hullámzása miatt a ciklonok és frontjaik többnyire északabbra kerülik meg ezt a magasnyomású területet, ezért hosszabb ideig nem érkezik jelentős lehűlést vagy csapadékot hozó front. Fontos hangsúlyozni, hogy a hőkupola önmagában nem a klímaváltozás következménye. Ilyen magasnyomású blokkoló helyzetek korábban is kialakultak. Az éghajlatváltozás azonban jelentősen felerősíti a hatásukat. Mivel a Föld átlaghőmérséklete már mintegy 1,3–1,5 °C-kal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest, ugyanaz a légköri helyzet ma nagyobb hőséget eredményez, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Emellett a melegebb talaj és a szárazabb környezet tovább fokozza a nappali felmelegedést, ami még intenzívebb és hosszabb ideig tartó hőhullámokat eredményez.
Éppen ezért a hőkupolák ma már nemcsak meteorológiai érdekességek, hanem egyre komolyabb társadalmi és gazdasági kihívást is jelentenek. A tartós hőség növeli az egészségügyi kockázatokat, fokozza az aszályt, rontja a mezőgazdasági terméshozamokat, növeli az erdőtüzek kialakulásának valószínűségét, és jelentősen megterheli az energiaellátó rendszereket is. A jövőben várhatóan nem maga a hőkupola lesz gyakoribb, hanem az általa kiváltott hőhullámok lesznek egyre forróbbak, hosszabbak és nagyobb területet érintők, ami az éghajlatváltozás egyik legjelentősebb következménye Európában.
Forrás: Klímapolitikai Intézet
u/Ok_Procedure_8519 — 10 days ago
▲ 65 r/hungary
Kongatja a vészharangot Ürge-Vorsatz Diána, túl gyorsan melegszik Magyarország középső része
>Európa már így is kétszer gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, de Magyarország középső része még ebből is kiemelkedik: ez a terület az elmúlt 3 évtizedben Európa leggyorsabban melegedő részei közé tartozik – írta Ürge-Vorsatz Diána.
A klímakutató a Facebook-oldalán közölt bejegyzésben fejtegette a fentieket, és itt arról is írt, hogyha pl. Írországhoz vagy Anglia északibb részeihez hasonlítjuk, akkor öt-hétszeres a melegedés üteme, ami évtizedenként 3/4–1 fokot jelent.
u/Ok_Procedure_8519 — 10 days ago
▲ 9 r/magyar
Féregnek való idő – szinte példátlan a nyugat-európai hőhullám, és közeledik felénk | Válasz Online
>Haláleseteket és sok közszolgáltatás kényszerű leállítását okozza az egy hete keletkezett, várhatóan július elejéig tartó nyugat-európai hőkupola. Franciaországban egy nap alatt az országos átlagos hőterheléses rekord és 300 helyi hőmérsékleti csúcs is megdőlt, Spanyolországban sorra halasztják el a tömegrendezvényeket. A helyenként 40-42 fokos forróság is kemény, de az igazán rendkívüli a kora nyári időzítés és a hőhullám extrém hossza – ilyen együttállásra a mérések kezdete óta nem volt példa a térségben. Magyarország egyelőre a hőkupola-jelenség peremét érzi csupán, de a HungaroMet szerint jövő hétfőn és kedden lehet, hogy majd „sóvárogva gondolunk vissza” a mostani napokra. Miért veszélyesebbek a trópusi éjszakák, mint a nappalok? Van-e köze ennek az El Niñóhoz? Hogy jön ide a vízmegtartás? Hány fokban írt Csoóri Sándor „aszályos, bibliai évről”? Klímaügyi háttér az extrém időjárás hetén.
u/Ok_Procedure_8519 — 11 days ago
▲ 19 r/magyar
Vegyi anyag szivárgott a CATL debreceni üzemében, belső vizsgálat indult
nepszava.huu/Ok_Procedure_8519 — 11 days ago
▲ 3 r/magyar
Az állam és az oligarchák együtt írták a szabályokat – Bódis András a vagyonvisszaszerzésről
>Jön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal és a Tisztítótűz-művelet.
Vajon a közvagyont könnyebb visszaszerezni, vagy embereket rács mögé juttatni?
Magyar Péter a 444-nek nyilatkozva megdöbbentőnek nevezte Bódis András cikkét, amely az MBH Bank „elrablásáról” és jogszerű visszaszerzéséről szólt. A Válasz Podcast új adásában kollégánkkal Benyó Rita arról beszélgetett, mire lehet alkalmas a most bejelentett hivatal. Vissza lehet-e venni a magántőkealapokba, kekvákba, bankokba és céghálókba kiszervezett ezermilliárdokat. Szóba kerül az MBH Bank, a 4iG, a kormányzati negyedek, a civil és kulturális pénzek pártpolitikai felhasználása.
u/Ok_Procedure_8519 — 11 days ago
▲ 8 r/magyar
Kötöttfogás 402. – Bilincsbe vert fideszesek – ki lesz a következő?
youtu.beu/Ok_Procedure_8519 — 11 days ago
▲ 5 r/Baloldal
„Győzelem, ami az állam, az ügyészség, az igazságügyi rendszer kudarca is” – jogerős ítélet a 2019-es neonáci támadók ügyében
merce.huu/Ok_Procedure_8519 — 11 days ago
▲ 14 r/magyar
A NER olyan volt, mint az olasz maffia? Stefano Bottoni kimondja az igazságot! | Magyar Közöny
>A NER-t eltemettük, de Orbán még visszatérhet vagy az áprilisi "forradalom" őt is végleg eltörölte?
A Fidesz olyan volt, mint az olasz maffia?
Hogyan lehet "levágni" a maffia fejét?
Hadházy Ákos már nem vezethet semmilyen korrupcióellenes-hivatalt? Magyarországból demokratikus világítótorony válhat?
Ki vagy mi lesz a Tisza féke-és ellensúlya?
Miért kell a magyar külpolitikát új alapokra helyezni?
A hazai össztársadalom vajon fel van készülve a komolyabb változásokra?
Miért kell megtörténnie az elszámoltatásnak?
A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Stefano Bottoni történész válaszolt!
u/Ok_Procedure_8519 — 11 days ago
▲ 63 r/hungary
2030-ig tízszeresére növelné a kormány a szélerőművi kapacitást
greenfo.huu/Ok_Procedure_8519 — 11 days ago
▲ 470 r/hungary
Az ukrán drónok folytatják oroszország átsegítését egy olajmentes korszakba. Tehát: Új éjszaka, új olajraktár
Oroszország Krasznodar régiójának lakói legalább három különálló tüzet jelentenek a Poltavszkajai olajraktárnál.
Eközben Oroszország Védelmi Minisztériuma azt állítja, hogy éjszaka 269 drónt lőttek le. Nos, ezt ellenőrizni nem tudjuk, de a meséiket ismerve TALÁN túlzás egy kicsit. Talán!
A "Poltavszkaja" depó a Krasznodari területen található üzemanyag-raktár, amely finomítókból kapott üzemanyagot tárol és oszt el a környékbeli benzinkutaknak. Tehát nem nyersolaj, hanem késztermék tároló- és elosztó létesítmény.
A üzemanyaghiány már a támadást megelőzően is komoly problémákat okozott a körzetben.
Eközben a krímben: A feketepiacon az üzemanyag tegnapi árfolyama 250 rubel ( 1040 ft) volt literenként.
Az „Alfa” Különleges Műveleti Központ vezető szerepet tölt be a megszálló erők élőerejének és haditechnikájának megsemmisítésében elért eredményesség tekintetében.
Külön megvitattuk Ukrajna belső biztonságával kapcsolatos kihívásokat is.
Hálás vagyok államunk és az ukrán emberek védelméért!” – írta Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij Telegram-csatornáján.
Forrás: NAFO_Hungary
u/Ok_Procedure_8519 — 11 days ago