u/TaroRevolutionary386

Tizenkétezren röhögték pofán a KDNP-t, amely a túl rövid tűzijáték miatt állt neki hápogni. Sem a KDNP, sem a rakétázás nem életbevágóan fontos, mégis megmutat valami lényegest a választás eredményéről és az azóta zajló töppedésről. Az értékrend változását. És ez nemcsak a tűzijátékra igaz, hanem például a kereszténységre is.

Augusztus 20. a szocializmusban lett a tűzijáték ünnepe. Azt jól megnézte az ember, aztán örült. Az Orbán-kormányok erre a félseggű hagyományra építettek, és egyre nagyobb cirkuszt rendeztek számolatlan pénzért, amiből nyilván loptak, hiszen mindenből loptak. Ez a löttyös lendület tavaly érte el a csúcspontját, amikor a brutális légvédelmi tűz mellé azt is elmagyarázták a műsorban, hogy Péter király mekkora egy mocskos áruló volt. Akkor lett nyilvánvaló, mennyire félnek.

Elment mellettük az idő. Mást gondolnak ma az emberek a tűzijátékról, mint húsz éve. Annyi és olyan robbanást néznek meg bármikor, amennyit kedvük tartja. Hirosimától a Halálcsillagig, HD-ben. Nem olyan nagy szám már ez. Viszont értesültek róla, hogy nem igazán jó az állatoknak, a levegőnek és a költségvetésnek. Úgy járt, mint a húsvéti locsolás: valaha kihagyhatatlan volt, aztán kényszeredett szokás, végül meghaladott csökevény, amin már csak a vének pörögnek.

Pár sértődött, rossz színész mutogat háborogva a kőtábláira, amiket még Kádár János adott át nekik a Gellért-hegyen. Hogy eddig így volt, most miért nincs így. Azért, mert ti a múlt vagytok, és tévedésből vagytok itt. Lekéstétek a meteort. Pont ez a helyzet a többi témájukkal. A megnyerhetetlen abortuszellenes hőzöngéssel, ami nem állja ki a népfelség próbáját. A szenteskedő szemforgatásba csomagolt homofób gyűlölködéssel. Az egész eszement gondolattal, hogy főzzünk ókori szakácskönyvből mindenkire. Azokra is, akik nem beszélgetnek képzelt barátokkal, és nem kérnek ebből a kotyvalékból.

Nyugi, megleszünk nélkületek. Pont megfelelő ünneplés lesz az a buli a Kossuth téren. És ha nektek ez nem tetszik: így jártatok. Lesz körmenet, senki nem tiltotta meg. Számoljátok ott össze magatokat, aztán sírjatok. Tanuljatok meg kisebbségben élni, mert ez a jövőtök. Ez a hátralévő életetek. Szubkultúra vagytok. Legyetek hálásak a liberális korszellemnek, amelyben a szubkultúrákat nem bántja senki. Ti sem.

https://www.facebook.com/share/1CMgsvfp6a/

Posztot ír az exképviselő, akivel közölték a magyar parlamentben, hogy „éjjel nem süt a nap”

Olvasom, ahogyan az ellenzéki fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren. Ha már ez a sikk a nemzeti összetartás jegyében, akkor én most tizenhat évet kérek számon a Fideszen.

Nem utólag lettem okos. Törvényjavaslatok, költségvetési módosítók, parlamenti jegyzőkönyvek és bírósági ítéletek bizonyítják, hogy ezeket a veszélyeket akkor jeleztem, amikor még lett volna idő felkészíteni az országot — és amikor ők voltak kormányon, amikor pénz, paripa, fegyver mind rendelkezésre állt volna, hogy ne teljesen egy szál gatyában (már elnézést) várja hazánk a klímakatasztrófát. Ahogy most nem azoknak kell kezelniük, akik hagyták, hagyták, hogy mindez beüssön, én sem kormányon oldom meg ezt a kérdést, de az intézményi emlékezet ott van minden porcikámban: annak a 16 évnek a gyászos története, amikor OV mindenben válságot látott — migráns, Soros, gender, LMBTQ, mindennel gond volt —, csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!

Még egyszer: nem utólag lettem okos, az első sorból vívtam velük (és sokszor más akkori ellenzéki erőkkel is!) a harcot. Most, amikor a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra, a Fidesz előadja, hogy mindez a néhány hónapja hivatalba lépett kormány alkalmatlanságának bizonyítéka.

Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”. Írja fel szépen magának a tükörre. Németh Balázs szerint már július első felében lehetett látni, hogy baj lesz. Nem, 2010-ben lehetett látni, hogy baj lesz. Rétvári Bence pedig azt magyarázza, hogy a kormánynak négy hete volt cselekedni. Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni. Valóban: a válság kezeléséért mindig a hivatalban lévő kormány felel. Teszi, amit tud; úgy írom, hogy a Fidesz is megértse: “derekasan helytállnak”. De az ég szerelmére, egy ország klíma- és energiabiztonságát nem július első felében, hanem évek és évtizedek alatt építik fel! A Fidesznek erre tizenhat éve volt! Kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal.

Újra: ott voltam, amikor a Fidesz elszúrta.

‼️Már 2014-ben számon kértem a paksi bővítés hűtővízigényét, a Duna alacsony vízállásából és felmelegedéséből származó kockázatokat. A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták. Azt kérdeztem, mi történik akkor, amikor a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban lesz kevés és túl meleg a Duna vize, miközben Paks I. és Paks II. blokkjait egyszerre akarják működtetni.

A kormány válasza nem egy átlátható, társadalmi és szakmai vita volt. O dehogy. Inkább titkosították a szerződéseket, elzárták az adatokat, és évszázados sikertörténetként reklámozták a beruházást. Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t. OV azt is mondta, hogy „Misi azt jól kiszámolta”. Esetleg elmondaná, elnök úr, hogy mit gondol MA ezekről a számolásokról? Csak a kontinuitás, a felelősségvállalás és a transzparencia végett.

‼️A szakma azt is elmondta, hogy a jó energiamix diverzifikált. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtottam be a napelemekre és a szélerőművek berendezéseire kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért. Már akkor is abszurd volt, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát, miközben Európa-rekorder áfával és kiszámíthatatlan szabályozással nehezíti a napelemek terjedését. A Fidesz ezt is lesöpörte. Minek az.

☝️A következő évi költségvetéshez képviselőtársaimmal tízmilliárd forintot javasoltunk a környezetvédelmi intézményrendszer megerősítésére, kétmilliárdot a vízügyi igazgatóságok béreire és működésére, hetvenmilliárdot pedig zöldgazdasági fejlesztések finanszírozására. Ezeket a módosításokat is elutasították.

❌ Most ugyanazok kérik számon másokon a vízügyi és környezetvédelmi rendszer felkészületlenségét, akik akkor nem voltak hajlandók pénzt adni annak megerősítésére. Sőt, hangosan falkában röhögték ki azt, aki oda akarta tenni a magyar adófizetők pénzét, a magyar adófizetők érdekében. Ez teljességgel tűrhetetlen.

‼️Évekig harcoltam a lakossági energetikai korszerűsítésekért is. A kormány korábbi ígérete szerint 150 milliárd forint uniós támogatásból 2020-ig akár hárommillió magyar háztartás újulhatott volna meg. Szigetelés, nyílászárócsere, hatékonyabb fűtés, alacsonyabb energiafogyasztás és kisebb rezsi lehetett volna az eredmény. Lázár János azonban közölte, hogy uniós pénzből mégsem lesz lakossági program: a forrásokat állami és középületekre fordítják. Pedig a magyar háztartások használják fel az ország primer energiájának nagyjából harmadát, és átfogó korszerűsítéssel ennek jelentős része megtakarítható lett volna. A Fidesz tehát nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen. Most lehet ventilálni a blogokon arról, hogy miért fűtjük télen orosz gázzal, nyáron meg klímával az utcát. De a nem cselekvés a Fidesz sara.

‼️A szélerőműveket, mint tudjuk, gyakorlatilag betiltották. Olyan szabályokat alkottak, amelyek mellett Magyarországon szinte sehol nem lehetett új szélerőművet építeni. Körülbelül a német szélsőjobb retorikáját idéző butaságokat hoztak fel arról, hogy miért nem jó nekünk, ha szélturbinák működnek. Pedig az energiamix elkerülhetetlen része az is, csak, mint tudjuk, nekik az az áramtermelés tetszett, amiből sokat tudtak lopni.

‼️2019-ben egész nyáron a klímaválsággal kerestem a kormányt, tíz konkrét kérdést tettem fel a kormánynak a Nemzeti Energia- és Klímatervről. Többek között azt kérdeztem, lesznek-e még egyáltalán szélerőművek Magyarországon 2030-ban, és hogyan fejlesztik az elöregedett hálózatot. Mert az akkori kormány maga is elismerte, hogy új alállomásokra, csatlakozási pontokra, hálózatfejlesztésre, okoshálózatokra és energiatárolásra lenne szükség. Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg. Hogy miért nem? Gender, Soros, migráns, átoperálják az ovisokat.

‼️2020-ban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tettem a Mátrai Erőmű állami megvásárlása ügyében is. Az MVM 2017-ben még sokallta azt az 5,9 milliárd forintos árat, amelyért végül Mészáros Lőrinc érdekeltsége megszerezte az erőmű 73 százalékát. Két évvel később az állam már kész volt visszavásárolni: az ügyletet 2019 végén döntötték el, és 2020 márciusában 17,44 milliárd forintért zárták le.

Addigra az erőmű súlyosan veszteségessé vált, Mészárosék pedig 11,2 milliárd forint osztalékot szavaztak meg, miközben a működéshez és a majdani bezáráshoz szükséges tartalékok megcsappantak. Az MVM-nek 11,4 milliárdos hitelkeretet kellett biztosítania. Egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből, majd további tízmilliárdokat kellett biztosítani a működéshez. Ugyanezt a mintázatot találtam Paks II-nél is: nem felelős, átlátható energiapolitika épült, hanem újabb és újabb üzletek a kormány kedvezményezettjeinek.

De nemcsak hogy nem foglalkoztak érdemben a problémával, egy ponton már masszívan a klímacélok ellen harcoltak. Amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az Európai Unió 2050-es klímasemlegességi célját, azt kértem, hogy legalább mondják el: milyen szakmai, társadalmi vagy gazdasági elemzés alapján hozták meg ezt a döntést?

Gulyás Gergely szájbiggyesztős válasza az volt: „Nincs ok a sietségre.”

Amikor parlamenti vitát kezdeményeztem, Hörcsik Richárd fideszes bizottsági elnök úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Amikor megpróbáltam kikérni a vétó és a magyar klímaterv előkészítő dokumentumait, a minisztérium megtagadta azok kiadását. Bíróságra kellett mennem!!! Első fokon megnyertem a pert: a bíróság kimondta, hogy a kormány nem titkolhatja el ezeket az iratokat, és a nyilvánosságot be kell vonni a környezeti ügyekbe.

Amikor azt kértem, hogy Orbán Viktor a törvénynek megfelelően számoljon be a parlamentnek az Európai Tanács üléséről és a klímavétójáról, Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt: módosították a szabályokat, és megszüntették a miniszterelnök plenáris beszámolási kötelezettségét.

‼️ Tehát az előző kormány klímapolitikája az volt, hogy ha a törvény akadályozta Orbánt a számonkérésben, átírták a törvényt.

Ha az adat kellemetlen volt, titkosították.

Ha az Európai Unió társadalmi egyeztetést írt elő, a kormány titkos klímakonzultációt folytatott: mindössze 165 órára tették elérhetővé az interneten, szinte sehol nem hirdették, majd az eredményét sem voltak hajlandók időben kiértékelni és nyilvánosságra hozni.

Ha a szakértő figyelmeztetett, nem hívták meg a szakbizottságba.

Ha az ellenzék vitát kezdeményezett, nem mentek be a parlamentbe. Erre emlékeznek vajon az elvtársak? Én igen: a Fidesz–KDNP képviselői 2019 szeptemberében az éghajlati válságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták, és kampánytrükknek nevezték.

📍És az ősbűnök sora: leépítették azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie. Megszüntették az önálló környezetvédelmi és vízügyi minisztériumot, felszámolták a környezetvédelmi hatóságok önállóságát, meggyengítették a zöld ombudsman intézményét.

☝️2018-ban, amikor az állami természetvédelem szakembereinek tömeges elbocsátására készültek, személyesen mentem el az Agrárminisztériumba, hogy megtudjam, mi történik. Az államtitkár akkor azt mondta: a környezetügyi államtitkárságon 31 százalékos volt a leépítés. Egy teljes főosztály megszűnt, a természetvédelmi helyettes államtitkárságon pedig 40 százalékos volt a leépítés. A 2010-ben még önálló, mintegy 400 fős Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kapacitása addigra az Agrárminisztériumba besuvasztott, hozzávetőleg 70 fős államtitkárságra olvadt. Ekkorra gyakorlatilag teljesen kivéreztették a környezetvédelmi ágazatot.

Még Áder Jánost is arra kértem, lépjen közbe. Elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.

És végezetül:

📍Ha már oly kedvesen figyelmeztettek anno, hogy éjjel nem süt a nap, jelzem nekik, hogy a Duna vízállását nem az aktuális miniszterelnök szabályozza, sőt, a hőhullámot sem Magyar Péterék rendelték meg. De az, hogy egy ország mennyire védtelen egy régóta előre jelzett (!!!) szélsőséggel szemben, nagyon is politikai döntések eredménye.

📍Az autokrácia nemcsak szabadságot vesz el. Elveszi az állam tanulási képességét is. Ahol minden döntés egyetlen politikai központból érkezik, ahol a rossz hírt eltitkolják, a szakmai kritikát ellenséges támadásnak minősítik, az intézményeket pedig párthűség alapján vezetik, ott az ország nem képes időben alkalmazkodni. A klímához sem. A Fidesz tizenhat éven át nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot. Nem az energiahatékonyságba, a vízügybe, a decentralizált megújuló energiába, a hálózatfejlesztésbe és az alkalmazkodásba fektetett eleget, hanem Paks II-be, akkumulátorgyárakba, presztízsberuházásokba, propagandába és az autokrácia kiépítésébe.

Most pedig úgy tesznek, mintha Magyarország története négy hete kezdődött volna.

Nem, nem és nem. A mostani kormánynak kötelessége kezelni a válságot. De a Fidesznek kötelessége elszámolni azzal, hogyan tette védtelenné az országot tizenhat év teljhatalom alatt.

Mert a felkészülésre valóban szükség lett volna.

Ezen dolgoztam 2014-ben, 2015-ben, 2019-ben és 2020-ban is, egészen 2022-ig. Sokszor nagyon egyedül, a teljes értetlenséggel szemben menve.

Ők pedig azt felelték:

„Nem kerget bennünket a tatár.”

„Nincs ok a sietségre.”

Vagy a kedvenc polgim: „Majd itt, a Kárpát-medencében megvéd minket a Jóisten.”

Magunkat tudjuk megvédeni, és addig is, amíg az ország ezzel küzd, aki hagyta, hogy idáig jusson, mélységesen hallgasson. Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.

📸: HVG

https://www.facebook.com/share/1D5gPSduio/

A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) a magyar vízgazdálkodás legnagyobb kutatóhelye, legnagyobb információbázisa, a Duna völgyi országok közötti két-és többoldalú vízügyi együttműködés tekintélyes résztvevője, az ENSZ különböző szakosított szerveiben és más szakmai szervezetekben végzett munkájával nemzetközi rangot kivívott szervezet – volt.

Utódja és folytatója volt annak a kutató és dokumentációs munkának, amely sok évszázada folyik hazánkban a víz és a vízviszonyok törvényszerűségeinek megismerésére, hiszen a vízzel való gazdálkodás, benne például az árvízvédekezés nem katasztrófavédelem, hanem a Kárpát-medence mindennapos üzemeltetési feladata.

1886-ban az Országos Vízépítészeti Igazgatóságon megalakult a Péch József által vezetett Vízrajzi Osztály. Kezdetben a szűk értelemben vett vízrajzi feladatokat látta el (szervezte az észlelést, begyűjtötte és rendszerezte, közreadta az adatokat). Az idők során a munkája egyre jobban kiterjedt az alap és alkalmazott kutatásra és különböző tudományos szolgáltatásokra (pl. különböző mérő- és egyéb berendezések hitelesítése, állami projektekkel kapcsolatos hidraulikai és egyéb vizsgálatok). A fejlődés új szakaszát jelentette, hogy 1952-ben önálló szervezetté alakították és létrejött a VITUKI.

A VITUKI több mint 240 főt foglalkoztató kutatóintézet végzett rendszeres méréseket, modellezte és archiválta a kutatómunkák eredményeit. Kezelték az országos vízállási adatokat, amelyek segítségével előrejelzéseket készítettek és az árvízi védekezésre való felkészülést is megtervezhették.

A VITUKI volt az az intézet, ahol szisztematikusan kutatták a vízkészletek mennyiségét, minőségét, s ezekre a pontos mérésekre hivatkozva tudták pl. leállíttatni a bauxitbányászatot és stabilizálni, megvédeni a Hévízi-tó forráshozamát.

És mi történt ezzel a nemzetközi hírű intézettel?

2012-ben a Vidékfejlesztési Minisztérium, az Illés Zoltán vezette államtitkárság végelszámolást rendelt el és bezáratta az intézetet.

A dolgozók tömeges elbocsátása és a kutatói irodák kiürítése még azon a nyáron lezajlott.

Hogy miért?

Sajnos túl jó helyen volt a székházuk.

A soroksári Duna-parton a rendkívül értékes telken volt a toronyházuk, ami a 2012-es bezárás után szellemépületként állt, majd 2020-ben robbantották fel.

Ma az Atlétikai Stadion áll ott.

#elmúlttizenhatév

https://www.facebook.com/share/1N7pLeNNFX/

:D Biztos a meleg az oka... Vagy nem.

Szegeden kezdte meg ma országjárását az Orbán Viktort támogató patrióta Dobbanjon Mozgalom. 11 órakor kezdődött a demonstráció szerű valami a Széchenyi téren.

Az esemény egyik főszervezője egy Elizabeth nevű propagandista influenszer, aki atomszakértőként Paks kapcsán is zseniális gondolatokat oszt meg a Facebookon; közben Magyar Pétert hibáztatja, mert szerinte nincs gáz, víz, áram és ez persze MP hibája. :D

Elizabeth korábban arról beszélt a demonstráció kapcsán, hogy : “egy hónappal ezelőtt megtartottuk a második tüntetésünket, és felemelő volt látni, hogy ismét ennyien kiálltatok velünk közös értékeink mellett!! Akkor egy világos üzenetet küldtem nektek: Mi, patrióták itt vagyunk, és ki fogunk tartani Magyarország és a magyar emberek érdekei mellett!! Ez az üzenet bennem ma is ugyanúgy él. Hiszek abban, hogy összefogással tudunk valódi közösséget építeni, és együtt hallathatjuk a hangunkat. Ezért arra kérek minden hazaszerető honfitársamat: gyertek el Szegedre, és mutassuk meg együtt, hogy az összetartásnak ereje van! Mert egységben az erő.”

Na eljöttek Szegedre, nagyjából 100an, ha felfelé kerekítünk :D Szerintem ennyit erről. Mindenesetre remélem jól szórakoznak a demonstráción, én biztos jól szórakozom rajta itthonról :D Az abszolút kedvencem a térre, tökéletes időzítéssel, beguruló kukásautó volt :D

UI: Aki még rám fogná, hogy akkor csináltam a képeket, amikor még el se kezdődött a rendezvény nyenyenye, azok nézzék meg a kommenteknél betett videót ;) Az esemény 11:00-re volt meghirdetve, a videón pedig látszik, hogy 11:22-kor készült :D

Na további kellemes szombatot mindenkinek, vigyázzatok magatokra ebben a melegben :\*

https://www.facebook.com/share/18CZ4kTccC/

NE ESZKÖZT KERESSÜNK, HANEM MEGOLDÁST (a sok "vízlépcsőt mindenhová, de most rögtön" bejegyzés kapcsán… ;tldr)

(fárasztó ám naponta sok helyre beírni, hogy a vízlépcső-építés nem okvetlen megoldás se a vízhiányra, se Paksra, se a folyók bevágódására úgy általában. Inkább leírom itt egyben, aztán maximum osztom)

Kevés a víz a Dunában? Hát miazhogy nagyonis. Amióta mérjük, soha nem volt ilyen kevés. Mérni persze a vízállást lehet, hogy a valamikor valaki által odatett nullához képest hol áll a vízszint. Ez a Duna középső szakaszán egy valami 1830-as évekbeli kisvíz szintjéhez volt belőve, plusz Pestnél még ezt lejjebb vitték egy méterrel 1943-ban. Ennek ahhoz persze nincs köze, hogy milyen mély a víz. "30 centi" mondja a pesti vízmérce, de azért nem bokáig ér. Ami sokat mondó lenne, az a vízhozam: hány köbméter másodpercenként. Apró probléma, hogy ez nem mérhető ilyen egyszerűen (bonyolultan se mindig), és persze köze van a leolvasott vízálláshoz, de finoman szólva sem lineáris a kapcsolat. Ha valakit nagyon érdekel, keressen rá a "Q-h görbe" kifejezésre, ha meg csak a szám érdekli, a vízügy honlapján levő térképen (kommentbe teszem) az egeret mozgatva látni lehet. Nem minden vízmércén: mondom, ez csak becsülhető és nem becsülik mindig.

A Dunán a VÍZHOZAM sokévi átlaga 1800 m3/sec. Mármint ennyi VOLT, szerintem ha erre az évre nézzük, jó ha 1200 kijön. Csökken, erősen csökken. NEMCSAK NÁLUNK KEVESEBB AZ ESŐ, de Bajorországban, Ausztriában, Morvaországban is. Schade.

De nem azért, mert a sógorok telerakták a Dunát duzzasztókkal, meg ott van Bős is. A duzzasztók nem gyártanak több vizet, hanem pár órányi (!) vizet ott tartanak, és aztán elengednek ugyanannyit, mint ha ott se lennének. Miért csinálják? Alapvetően azért, mert ezzel energiát lehet termelni. És miért nem csináljuk mi is? Hát azért, mert sógoréknál a Duna kilométerenként fél-egy métert esik, tehát kilométerenként van benne jópár megawatt. Még Bősnél is 25 centi az esés kilométerenként. Aztán a Duna eléri a medence alját és Bős alatt (az erőmű helyszínválasztása nem véletlen) már csak 5-7 centi a kilométerenkénti esés. 1 megawatt kilométerenként, legalábbi ennyi volt, amíg 1800 m3 jött másodpercenként. Pillanatnyilag ennek a bő harmada. Kevesebb esőből kisebb folyó lesz.

A duzzasztóknak van egy kellemetlen tulajdonságuk: a vizet továbbengedik, de a hordalékot nem (a "kivett megawattokat" nagyrészt ettől vesszük el). Emiatt 2-3 évtized alatt hajlamos a duzzasztó feletti mederrész telemenni kaviccsal, homokkal meg amit még hoz a folyó. Ha kiszedem, jó építőanyag, de ha nem szedem ki mind, akkor idővel fogy a tárolókapacitás. ÉS HÁT EZ A CUCC HIÁNYZIK A DUZZASZTÓ ALATT. Mit csinál a folyó OTT? Úgy helyzet, új viszonyok, alkalmazkodás, fizika: BEVÁGÓDIK. Nem a végtelenségig persze: térben és időben a duzzasztástól távolodva a hatás lecseng (vájtfülűeknek: exponenciális lecsengés). De azért ha most hirtelen megépítenénk a nagymarosi duzzasztót (Isten őrizz!), akkor Pestnél szinte azonnal lenne egy 1-1,5 méter bevágódás. Az Ínség-szikla többet lenne kint, mint víz alatt, és lehetne valami új forrás után nézni a pesti csapok vize számára, mert a csápos kutakat végig a Pest feletti dunai partokon elfelejthetnénk. És persze lehetne több ilyet is, olvasom naaaagyon hozzáértő kommentekben, hogy autofire-rel kéne építeni, Adonynál, meg Fajsznál, meg akkor már Mohácsnál is.

Darabonként 2,5-3 milliárd euróért a hülyének is megéri, nem?

Nem.

A kérdés ugyanis nem az, hogy „de jó lett volna, ha megépítettük volna, miért ne építsük meg most”, hanem az hogy „mi a cél, amit el akarunk érni”, és nézzük meg, azt hogy a legcélszerűbb.

Ami kapcsán előjön a vízlépcsőtdeazonnal, az négy típusú kommentben jön elő:

1. Tartsuk vissza a vizet

2. Legyen Paksnak hűtése

3. Emeljük a vízszintet, hogy „megtámassza” a talajvizet, és

4. Öntözzünk.

Mielőtt ezekbe belemennénk, tisztázzunk valamit. A hazai vízkészletek (Duna és hazai mellékfolyói plusz Dráva) kb. 75%-a a Homokhátságon, a Gödöllői-dombságon és a Cserháton végigfutó Duna-Tisza vízválasztó nyugati oldalán, tehát a dunai vízrendszerben van. A többi egynegyed jut a Tiszára és mellékfolyóira. Ugyanakkor többletvízigény nagyobb része a Tisza vízrendszerében és a kapcsolódó tájakon jelenik meg. Emiatt majd más válaszok is lesznek a fenti négy pontra „nyugaton” és „keleten”.

1. Tartsuk vissza a vizet: IGEN IGEN IGEN, helyes, ezt kell csinálni. SOKAT. A legjobb lenne csak a Tiszán és térségében évi egy Balatonnyit, de erre egyelőre nincs kapacitásunk, szóval elsőre megelégednék a harmadával is. Na, ekkora tározót a folyó mentén nincs hol csinálni. A Tisza-tó is alig több a Balaton (térfogatának) 15%-ánál, persze ennek egy része már foglalt a hordalék által (ugye, emlékeztek, mi történik a hordalékkal a duzzasztók felett, márpedig Kisköre is egy duzzasztó). Hol tartsuk vissza: ahol tudjuk és ahonnan csak akkor párolog, amikor az a leghasznosabb (legjobb esetben a növényeken keresztül): A TALAJBA. Az elmúlt 10-20 évben másfél-két méterrel (a Homokhátságon ez inkább 8-10 m) lejjebb szállt talajvíz üres helyére. Ha ehhez, hogy a talajhoz hatékonyan odavigyük a vizet (nem most: télen, amikor valamivel azért több szokott lenni), duzzasztómű kell: hajrá. Egyébként vannak: Tiszalök, Kisköre, plusz a Körösökön. A Dunán: minek? (Talán némi érdeklődésre az az adat is számot tarthat, hogy a Tisza most nagyságrendileg másodpercenként 60 köbméteréből a Tisza-tavon másodpercenként kb. 10 köbméter párolog. Ismétlem: másodpercenként. FYI: ez Debrecen vízigényének kb. a tízszerese.

2. Paks hűtése, na ez az állatorvosi ló. Paks hűtését az 1970-es években átfolyó vizes hűtésre tervezték, úgy is épült meg. Ki gondolt volna az akkori éghajlati körülmények közt 800 m3/sec dunai vízhozamra? És sok vizet kér ám, teljes terhelésnél 105 köbméter másodpercenként (a Vízügy holnapja ebben a pillanatban 767 köbmétert mond másodpercenként a Dunára Paksnál, szóval a teljes Duna 13%-át át kéne hajtani az erőművön, hogy a hőterhelést stabilan tartsa és aztán mintegy 10 fokkal melegebben visszaérkezzen a folyóba. Mondtam már, hogy Paks felett most 27 fokosnak mondja a vízügyi honlap a Dunát? Ha beleférne, akkor az a száz köbméter 37 fokosan jönne vissza. Ez önmagában is baj lenne, de nagyobb baj, hogy a jelenlegi szivattyúrendszer az ennyire leapadt Duna vízét nem tudja az erőműhöz emelni. Na, hát akkor duzzasszunk? – Ácsi. MI A MEGOLDANDÓ FELADAT? Paks hűtése. EZ A LEGJOBB MEGOLDÁS? Szerintem nem. A duzzasztó árának harmadából kijön egy hűtőtornyos megoldás (ez teljesen függetlenítené az erőmű hűtését a Dunától), és hát nem is feltétlenül kell teljesen ebbe az irányba elmenni, hiszen az év nagy részében egyelőre jó és gazdaságos az átfolyóvizes hűtés. A szivattyúrendszer alját kell „lejjebb vinni” (hátizé… ez nemcsak hosszabb csövet jelent, de gőznyomásokba és kavitációba most nem fogok belemenni… de nem kerül közel se annyiba, mint egy duzzasztó). És még valami. Állítsuk meg a Dunát egy duzzasztóval Fajsznál és csodálkozzunk, ha az így „hűtőtóvá állított” folyó túlmelegszik. Ja, inkább ne.

3. A talajvíz megtámasztása: ez tényleg komoly dolog, vízmegtartási szempontból különösen. Főleg a Tisza Kisköre alatti szakaszán okoz ez gondot. Itt azt mondanám (és a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék nemcsak mondja, de csinálja is, Baranya Sándor tanszékvezető irányításával), hogy nézzünk meg minden lehetséges folyószabályozási eszközt, különösen azokat, amelyek emelik a vízszintet, de azért a hordalékáramlást sem blokkolják, és válasszunk ezek közül. És ismétlem: itt, de szinte csak itt, a vízlépcsőt sem feltétlenül tartom ördögtől valónak, főleg, ha az a táji vízvisszatartást is segíti.

4. Öntözés: barátom, mit akarsz öntözni és mivel? Először is a Duna mentén tényleg mit, amit most nem lehet? A tiszai problémán meg se Nagymaros, de Fajsz nem fog segíteni, a tiszai vízrendszerben pedig kb. annyi víz sincs, most, amiből a jelenlegi öntöző kapacitást működtetni lehetne. Ha rajtam áll, biztos, hogy a vízkészletek hozzáférési prioritásaiban az ivóvíz mellett az ökológiai célú használat is meg fogja előzni az öntözést. És rugalmasságot kérek a gazdálkodóktól is: ha látszik (most már azért látszik), hogy ez a kukorica-koncepció az Alföldön nem jön be (amikor ötből négyszer nem aratsz, az „nem jön be”), akkor mást kéne csinálni. A fő bajom az vele, hogy ha öntözöd június-júliusban a kukoricát, hogy az augusztusi 40 fok hősége megölje, akkor az addig erre adott víz is visszamenőleg kuka. Kár érte. Mondanám, hogy terménypaletta-váltás és talajmegújító/regeneratív mezőgazdaság, de az majd egy másik poszt lesz.

Néhány dologra nem is akarok túl sok szót vesztegetni. Se a „hajózás” nevű fétisre (hát ha nincs víz, akkor nincs víz… és a szokásos dumám, hogy nem a folyót kéne a hajóhoz méretezni, hanem fordítva. A másik ilyen toposz a „Duna-Tisza csatorna”, amely „biztos milyen jó megoldja a fent említett 75-25-os problémát, Duna-vizet folyatva a Tisza felé, „mint a szerbeknél”. Nézz a térképre, és vedd észre: Magyarországon a legalacsonyabb „hágó” is 15 méter a Duna szintje felett a Homokhátságon, ami azért bosszantóan sok (erről ugye most Pakson tudnának mesélni). A Duna-Tisza csatorna mindig is hajózási műtárgyként jelent meg bármilyen műszaki koncepcióban: öntézésre, vízpótlásra nem jó. A szerbeknél meg a Ferenc-csatorna pont ott van, ahol vége a hátságnak és onnan délre simán "átcsorgatható" a Duna vize a Tiszáig.

Igen, tudom: idegesítő, hogy nincs elég víz, idegesítő, ha emiatt le kell állítani egy atomerőművet, de kérem, higgyük el: nincs azonnal is mindenre jó csodaszer, a vízlépcsőzés sem az. Megvan a maga helye és szerepe, ha kell, elővesszük – de ne azért tegyük, mert „már majdnem megcsináltuk 90-ben, de jó lett volna”. Szerintem pl. nem lett volna jó.

https://www.facebook.com/share/p/1DLhb7Ccxi/

DÖNTÖTTÜNK.

A jelenlegi energiahelyzetre való tekintettel a Parlament díszkivilágítását lekapcsoljuk.

Mi is kivesszük a részünket az energiatakarékosságból, és működésünk során fokozott figyelmet fordítunk a tudatos, takarékos energiahasználatra.

Hiszünk abban, hogy a közös odafigyelésnek minden helyzetben jelentősége van.

Most pedig különösen.

https://www.facebook.com/share/p/189Lcw5cjv/

A lengyel Stadler-gyárból hazafelé tettünk egy kitérőt Varsó egyik legújabb, épp most elkészülő megfizethető bérlakás-fejlesztéséhez.

Tanulságos példa: 205 korszerű bérlakás állami támogatással, önkormányzati beruházásban. Jó bizonyítéka annak, hogy a megfizethető bérlakás nem csak a város szélén, homogén lakótelepeken valósulhat meg. Ez a projekt egy belső városi környezetben épült, kiváló villamos-, busz- és vasúti kapcsolatok mellett, földszinti üzletekkel, a meglévő városszövetbe illeszkedve.

A lakások kifejezetten a pályakezdő fiatalokat, közepes jövedelmű családokat célozzák, akik a piaci árak mellett nehezen jutnának megfelelő otthonhoz. A jelentkezőknek igazolniuk kell, hogy képesek fizetni a lakbért, ugyanakkor nem haladhatják meg a törvényben meghatározott felső jövedelmi határt (kb. 840e Ft/hó), nem rendelkezhetnek varsói lakással, és helyi adófizetőnek kell lenniük.

Egy 50 négyzetméteres lakás támogatott bérleti díja nagyjából 125-140 ezer forint havonta, ami jóval a piaci ár alatt van.

A finanszírozási modell is figyelemre méltó: a telket az önkormányzat biztosította, kedvezményes hitelt adott a lengyel fejlesztési bank, a beruházás költségének több mint 35%-a pedig vissza nem térítendő állami támogatás, a fennmaradó részt pedig az önkormányzati lakáscég finanszírozta.

Urbanisztikai szempontból is van tanulság: a 205 lakáshoz kevesebb mint 100 parkolóhely tartozik, vagyis átlagosan fél parkoló jut egy lakásra. Jó tömegközlekedés mellett ez tudatos döntés: csökkenti az építési költségeket, így olcsóbbak a lakások. A mai magyar szabályok mellett ezt nem lehet megvalósítani, megfizethető lakások esetén is minden lakáshoz mélygarázs kell, ami 10-15 millióval drágítja a lakást.

Varsóban sem épül elég ilyen lakás – de jelenleg több mint 4000 bérlakás van előkészítés vagy kivitelezés alatt. Ez is sokkal több annál, mint amit ma egész Magyarországon látunk. Nálunk a szabályozás sokszor inkább drágítja vagy ellehetetleníti a megfizethető bérlakások építését.

Ezért fontos, hogy a hazahozott uniós forrásokból új megfizethető lakásépítési programot indítunk, és teljesen felülvizsgáljuk a hazai szabályozást.

Ez lesz a Wekerle Lakásépítési Terv.

https://www.facebook.com/share/p/19EZ7W852C/

Ma a GYSEV vezetőivel a Stadler lengyelországi gyárában jártunk, ahol testközelből nézhettük meg az első új InterCity motorvonatokat. Ezek a szerelvények jövő nyártól a Budapest–Győr–Szombathely és a Budapest–Győr–Sopron vonalakon állnak forgalomba, 2028 nyarára pedig mind a 11 új motorvonat szolgálatba áll.

Az új InterCity motorvonatok klimatizáltak, teljes hosszban alacsonypadlósak, akadálymentesek, korszerű utastájékoztatással, fedélzeti kamerarendszerrel, valamint kényelmes első- és másodosztályú utastérrel készülnek. Minden ülésnél van USB-C és hálózati töltő, az ülések háttámláján tablet- és telefontartó.

A kocsiszekrények Szolnokon készültek, a végső összeszerelés pedig itt, Lengyelországban történik – egy olyan nemzetközi együttműködés eredményeként, amelyből végső soron a magyar utasok profitálnak.

A GYSEV ezeket az új vonatokat az előző kormány politikája ellenére tudta beszerezni. Lázár János ugyanis az együttműködés helyett inkább „levert labancokról” beszélt, és mindenáron ki akarta szorítani az osztrák államot a vállalatból, miközben a GYSEV által felvett hitel önrészét Ausztria beruházásai adják. Szerencsére nem járt sikerrel, előbb buktak meg, minthogy a GYSEV szétverése sikerülhetett volna.

Mostanra bátran kijelenthetjük, hogy ezek az új vonatok egy átfogó járműbeszerzési program nyitányát jelentik: a hazahozott uniós források felhasználásával még idén ki tudjuk írni azt a közbeszerzést, amelynek eredményeként új InterCity járművek érkezhetnek a Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Szeged, Pécs és Veszprém felé közlekedő távolsági vonalakra is.

https://www.facebook.com/share/14mY9zWM8D7/

Nagy megtiszteltetés, hogy Bogotában, Kolumbiában a magyar független újságírók közösségének nevében átvehettem a 2026-os Világ Sajtószabadság Hőse (World Press Freedom Hero) díjat, melyet a Nemzetközi Sajtóintézet (International Press Institutel, IPI) és a Nemzetközi Médiatámogatás (IMS (International Media Support)) ítélt oda. Ez a díj Magyarország független újságíróinak és médiumainak a sajtószabadság és a magyar demokrácia védelmében végzett kiemelkedő munkáját testületileg ismeri el.

A díjátadóra a Gabo Fesztiválon (Festival Gabo) került sor, amely a latin-amerikai térség egyik legfontosabb, újságírással, kultúrával és állampolgári részvétellel foglalkozó találkozója. A fesztivált az a Fundación Gabo szervezi, amelyet Gabriel García Márquez Nobel-díjas író és újságíró alapított 1995-ben az etikus, igényes és innovatív újságírás, valamint történetmesélés támogatására.

A magyar független újságírók rendkívül megtisztelő társaságban részesültek az elismerésből. További díjazottak a Fülöp-szigeteki Patricia Evangelista, aki Rodrigo Duterte „drogellenes háborújának” áldozatait, emberi történeteit dokumentálta, valamint a chilei Mónica González, a CIPER tényfeltáró portál alapítója, Latin-Amerika egyik legelismertebb oknyomozó újságírója, aki a Pinochet-rezsim rémtetteinek feltárása miatt egykor még emigrációba is kényszerült.

A beszélgetésen megkérdezték tőlem, hogyan tudott fennmaradni a független magyar újságírás. Azt válaszoltam: a legfontosabb az volt, hogy a magyar független újságírás intézményeket épített, és ezek körül támogató közösségeket hozott létre még egy egyre ellenségesebb környezetben is.

A politikai nyomás például arra kényszerítette az újságírókat, hogy saját független szerkesztőségeket, hírportálokat és tényfeltáró műhelyeket alapítsanak. Miközben Orbán Viktor kormánya saját hatalmi érdekei szerint alakította át a hirdetési piacot, közpénzt és kormányközeli tőkét használt fel korábban független médiumok felvásárlására és propagandává alakítására, majd a külföldi támogatások elvágásával próbálta megfojtani a független szerkesztőségeket, az újságírók egyre inkább az olvasók támogatására, előfizetéseire és adományaira támaszkodtak.

Ez az átalakulás hosszú éveket vett igénybe. Egy történelmileg atomizált, konformista és együttműködésre kevéssé hajlamos társadalomban sajnos idő kellett ahhoz, hogy a nyilvánosság kellően nagy része megértse: a független újságírás nem egyszerűen ingyenesen előállítható tartalom. Olyan közintézmény, amelyet az állampolgároknak aktívan fenn kell tartaniuk.

Ez a díj ezért nemcsak az újságíróké, szerkesztőké, fotósoké, jogászoké és a szerkesztőségek munkatársaié. Azoké az olvasóké és támogatóké is, akik életben tartották ezeket a szerkesztőségeket akkor, amikor a hatalom megpróbálta meggyengíteni vagy eltüntetni őket.

Mivel a díj testületileg a magyar független újságíróké, ezért hazautazásom után átadom azt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ), hogy ők őrizzék.

A követőimet pedig arra kérném, hogy továbbra is támogassátok a független szerkesztőségek munkáját! És persze nagy köszönet nektek az eddigiekért.🫶

Fotók: Rolando Mendez – NUKAK / Festival Gabo

https://www.facebook.com/share/1Bay6vcrK5/

Add fel, öreg.

Ha nyár, akkor Tusványos; ha Tusványos, akkor Orbán Viktor megfejti a világot. Most először ez már nem nagyon érdekel senkit. Ugyanis kiderült, hogy a megfejtései szarok.

Éveken át stabilan menetelt a szélsőjobb felé. Volt itt minden: illiberális állam, kevert fajok, Soros, Brüsszel, félázsiai fajta, és persze ájtatosság öklendésig. Mindezek együtt vezették a falnak a Fideszt. Amit ez az ember gondol a világról, az lejárt, közönség nélküli, avítt baromság. Ispánkodás. És évről évre döglöttebb, ahogy pusztul a közönsége.

Ki fognak röhögni, öreg, ha ebből a vert helyzetből előadod, hogy te látod a világ fogaskerekeit. A saját jövődet nem látod két hónapra előre. És annak a lényege nem az, hogy mi van Máriával meg Eurázsiával, hanem hogy szabadlábon maradsz-e. Vagyis lesz-e, aki elviszi a balhét. Mert balhé, az van. Jut minden napra.

Itt egyet lehet tenni, ami még a történelemkönyvek figyelmére méltó lehet. Kimondani egyenesen, bele a kamerákba, nyílt színen: elkúrtam. Hülyébbnek néztem a népemet, mint amilyen. Elhittem, hogy az évről évre felnövő százezrek majd elviselik a bogaras vénember türhőségét, mert belátják, hogy sosem lehet jobb. Reméltem, hogy a nacionalizmus és a vallás monopolizálása örök országbérlet. Úgy tudtam, hogy amit csinálunk, az elég jó ahhoz, hogy megbocsássanak minden bűnt. Tolvajjá tettem az egész családomat, és bíztam benne, hogy a nép szerint megérdemlik, amit lopnak. Kiválogattam minden szakma legtehetségtelenebb, legnyomorultabb tányérnyalóit, és aztán hittem nekik. Volt saját sajtóm, közvéleményem, zenészeim és egyházaim, vállalkozóim és filozófusaim, és én azt hittem, hogy ez maga a világ, és ebben a világban mindenki elégedett.

Az önimádat büszke heverőjén fekszem, s jőnek a szőke, roppant barbárhadak.

Ennek még lenne nyoma. Gesztusértéke. Lehetnél a faszkalapos király, aki a végén belátta bűneit, és visszavonta tanait.

A többi néma csend és büntetőügy.

https://www.facebook.com/share/1EYzmFWd57/