


Bangó Sándor szerint az ügyészség lezárta a Juhász Péter Pállal kapcsolatos ügyét
Forrás: 1



Forrás: 1
Dr. Kiss László Óbuda-Békásmegyer polgármestere osztotta meg sokszor milyen állapotban kerülnek vissza hozzájuk az önkormányzati lakások.
Sokan azt gondoljak, hogy kiváló lakásokat
"kapunk vissza". Hát itt megnézhetitek.
Volt olyan lakásunk, amelyet kb. vegyvédelmi
alakulatoknak kellett megtisztitani.
Forrás*:* 1
A videón egy kerékpáros érkezik a falusi/kertvárosi kereszteződéshez, a stoptábla alatt álló rendőr pedig a következőket mondja:
„Ez a jelzőtábla mindenkire vonatkozik, autósokra, kerékpárosokra egyaránt. Figyeljünk oda, és hajtsuk végre az átkelést biztonságosan, hogy ne történjen közlekedési baleset!”
A biztonságos átkelést pedig azzal demonstrálják, hogy a kerékpáros a táblánál megáll, leszáll a bicikliről, majd balra-jobbra-balra tekintve áttolja a kereszteződésen.
A poszt alatt megjelent a Magyar Kerékpárosklub is egy „Elképesztő. Ez a videó paródia? Vagy ezt most komolyan gondolja a magyar rendőrség?”
A magyar szürke szarvasmarha igazi hungarikum.
Nem mindig szürke, színe életkortól függően változik. A borjak pirók színűen jönnek világra, ez narancssárgás színt jelent. Csak hónapokkal később, körülbelül 4-6 hónapos korukra szürkül be a szőrük.
A bikáknak és a teheneknek is van szarvuk, bár a teheneké sokkal vékonyabb és rövidebb. A tehenek szarvtövénél a fejnél hosszabb szőr homlokkoszorút alkot, a bikák fején göndör homlokszőrként mutatkozik.
A bőrük jól pigmentált, palaszürke színű. A bikák testének különböző részein a kor haladtával fekete foltok jelenhetnek meg. A tehénnél ritkán fordul elő nehézellés, könnyen ellik. Rendkívül intelligens, bár igénytelen állatok, betegségeknek ellenállóak, ami a ridegtartásnak is – vagyis annak, hogy télen-nyáron a szabad ég alatt vannak – köszönhető.
Erős izomzatú, hatalmas állatok, a kifejlett bikák tömege 700-1000 kg, a teheneké 550-700 kg. Mivel rendkívül nagytestű, erős állatokról van szó, ne menj túl közel hozzájuk, nem túl barátságosak!
A szürke marha borja körülbelül 25-35 kg testsúllyal születik.
Az M2-es metró helyett baleset miatt a Deák Ferenc tér és a Déli pályaudvar között pótlóbusz közlekedik, amely a Batthyány tér állomást nem érinti, közölte a BKK Info.
Úgy tudjuk, hogy 11 óra előtt egy vaddisznó a Kossuth Lajos téren leszaladt az állomás területére.
Információink szerint a vaddisznót nem gázolta el a metró, de az életmentő árokban feküdt le.
A pótlásra 30 autóbuszt csoportosított át a BKK.
A Szeretlek Magyarország szerkesztőségéhez egy videó is eljutott az eltévedt állatról:
Src: https://24.hu/belfold/2026/08/08/kossuth-ter-m2-es-metro-vaddiszno/
Miért kilenclyukú híd a Hortobágyi híd?
A) Rózsa Sándor mikor a pandúrok elől menekült akkor mivel nem volt a folyó felett híd, így a kilenc szeretője saját testéből hídat alakított.
B) Hortobágy is kilenc betűs azért
C) Az akkori építési technikával téglából csupán 10 métert tudtak átívelni, a folyó medrének két ellenfala közötti távolság 92 méter. Így tíz pillérre volt szükség, ami pedig kilenc boltív.
A helyes válasz nyilván a C, a kőhíd idén 193 éves. Korábban egy fahíd vezetett át a Hortobágy folyón, hogy Debrecent összekösse Budapesttel. Fontos átkelési pont volt ez, ugyanis erre vezetett a sóút amely az erdélyi sóbányakat kapcsolta össze a Felső-Tisza vidékkel. Továbbá a debreceni marhakereskedők is itt hajtották a csordáikat nyugat felé egészen akár Bécsig.
A fa építmény azonban nem bizonyult elég ellenállónak, így 1827-ben Debrecen városa felkért 3 azaz három építőmestert, hogy tervezzenek kőhídat.
Végül Povolnyi Ferencet bízták meg, így 1833ban megépült a kőhíd.
Érdekesség, hogy a híd nem előzmény nélküli: a Karcag melletti Zádor-éren 1809-ben épült híd eredetileg szintén kilenclyukú volt, és szintén a Pest és Debrecen közti országút forgalmát biztosította a mocsaras vidéken.
A hídpilléreket azonban 1830-ban elmosta egy áradás, és 1834-es újjáépítésekor már csak öt lyuk maradt. A Tisza szabályozását követően ma szárazon állva lehet megcsodálni a vízügyi műemléket.
A híd a középkor óta fontos szerepet töltött be a környéken, 1346-ból már iratokban is említik, mint átkelő- és vámszedőhelyet. Később itt adták-vették az állatokat, 1699-ben pedig a híd lábánál épült fel az Alföld másik ikonikus épülete, a Nagycsárda (csak jóval később, a 20. században alakult ki maga Hortobágy település).
Hamarosan a puszta legfontosabb eseménye lett a vásár, ahol már nem csak az állatok cseréltek gazdát, de a környékbeli kézművesek is ide jártak portékáikkal. 1892-től már engedélyezett, „hivatalos” vásárt tartottak, és ez a hagyomány a mai napig tovább él az augusztus 20-i hétvégéken megrendezetett Hídivásárban.
1999 óta a Kilenclyukú híd a Hortobágyi Nemzeti Park részeként az UNESCO Világörökséghez tartozik.
Balázs nem érzi visszásnak, hogy miközben rengeteg Fidesz közeli dolgozó elveszíti az állását ő boldogan válogathat a jobbnál-jobb fizus állások között.
Src: https://m.youtube.com/watch?v=1befoSIlSU8 (30 percnél)
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője azt mondta: elfogadhatatlannak, felháborítónak és képmutatónak tartja pártja, hogy háromszorosára emeljék az országgyűlési képviselők fizetését.
Mint mondta, a reálbérek hat százalékkal csökkennek, egyre elviselhetetlenebb terhek nyomják az emberek és a családok vállát, az országban szociális válság van.
Ahhoz, hogy a költségtérítést átláthatóbbá tegyék, nem kell háromszorosára emelni a fizetéseket. Szijjártó Péter szerint a javaslat nem szól másról, minthogy a képviselők fizetése emelkedjen.
A Fidesznek egy más irányú javaslata van: azt kezdeményezték, hogy a képviselők fizetését fagyasszák be az euró bevezetéséig, azaz addig, amíg a magyar gazdaság már olyan állapotban lesz, hogy az élet könnyebb lesz az állampolgároknak.
Kommentek alapján az eset Debrecenben történt.
Src: tiktok.com/@dzseni2005
De gyorsan megkérdezte a ChatGPT-t!
Utoljára hidegállapotból több, mint 40 évvel ezelőtt indult el, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort. A kazánparkot viszont már nagyon rég lebontották.
A 11 darabos FLIRT InterCity-motorvonatok 2027-től fokozatosan állnak majd forgalomba. A flotta várhatóan 2028 nyarára teljes egészében forgalomba áll.
Az ötrészes, kétáramnemű, 160 km/órás sebességre képes motorvonatok a jövőben a Sopron–Budapest és a Szombathely–Budapest vonalakon erősítik a GYSEV InterCity szolgáltatását, valamint Ausztriában is közlekednek majd.
A korszerű motorvonatok első- és másodosztályú kialakítással, légkondicionált, alacsonypadlós utastérrel és modern utastájékoztató rendszerrel készülnek. A hosszabb utazások kényelmét étkezőzóna szolgálja majd, amelyben étel- és italautomaták is helyet kapnak. A rugalmas belső kialakítás lehetővé teszi a szezonális igényekhez való alkalmazkodást: nyáron akár 18 kerékpár szállítása is biztosított. Az utasok kényelmét USB-C töltők, Wi-Fi hálózat, valamint tablet- és okostelefon-tartók növelik.
A projekt következő szakaszában a járművek átfogó tesztelése következik. A próbák Romániában, Csehországban és Magyarországon zajlanak majd.
Src: https://www2.gysev.hu/hirek/uj-sztenderd-a-magyar-vasuti-kozlekedesben-elkeszult-az-elso-gysev-flirt-intercity-motorvonat
Magyar Péter miniszterelnök, a TISZA Párt elnöke az M1 Híradó leendő főszerkesztőjével kapcsolatos bejelentésre Facebookon a Telex Facebook-oldalán egy szűkszavú kommentben reagált:
„Nem hinném…”
src: https://media1.hu/2026/08/03/meszaros-lorincet-szolgalta-az-m1-hirado-leendo-foszerkesztoje/
Napjainkban a világ országainak 66%-ában jobb oldali, 34%-ában bal oldali közlekedés van érvényben – ez utóbbi szerint közlekednek a britek, a japánok és az ausztrálok is.
Magyarországon is évszázadokon keresztül a balkéz-szabály volt érvényben, csak 1941. július 6-án tértek át a jobb oldali közlekedésre. Egészen pontosan hajnali 3 órakor állt át az ország – Budapest és környékének kivételével – a jobb oldali közlekedésre.
A főváros november 9-éig kapott haladékot az átszervezésre.
A lakosságot hirdetésekkel, plakátokkal és hangosbemondó kocsikkal is figyelmeztették, valamint a taxik, a villamosok és a buszok elejére hatalmas piros táblákat is felszereltek, és az adott napon 1600 rendőr is szolgálatban volt.
A jobb oldali közlekedés első napja vasárnapra esett. E napon taxik és buszok nem közlekedtek, a villamosok lassabban, óvatosabban jártak, a Beszkárt vezetése inkább bevállalta a késéseket, mint a baleseteket.
A nagyobb kereszteződésekben rendőrök és hangosbemondós rendőrségi járművek álltak, mégis történtek balesetek, az első a Vígszínház előtt, egy 70 éves ügyvédet ütött el a villamos.
Míg vasárnap azaz november 9-e nagyobb zavarok nélkül telt el, hétfőn, 10-én viszont már voltak gondok, ahogy a lapok jellemezték a helyzetet: mindenki legalább negyedórával korábban indult munkába, mégis mindenki elkésett.
A kontinensen utolsónak Svédországban vezették be a jobb oldali közlekedést 1967-ben. Az előkészületek során a svédek Magyarország tapasztalatait is kikérték, hiszen nálunk volt a legutolsó ilyen átállás.
A kötött pályás közlekedésben pedig még hosszú évekig fennmaradt a bal oldali forgalmi rend. Az Örs vezér tere és Gödöllő között közlekedő H8-as HÉV kuriózumnak számít azóta is, mivel ezen a vonalon a mai napig megmaradt bal oldali forgalmi rend.
Főként az átépítéshez szükséges pénz hiánya gátolta meg a jobb oldali közlekedésre való áttérést. A gödöllői HÉV ezen sajátossága miatt fontos, hogy a gyalogosok a síneken történő átkelés előtt először jobbra nézzenek.