Sziasztok!
Egyre többször megfogalmazódik bennem az igény mostanában arra, hogy étkezést előtt megálljak, ráhangolódjak és áldást kérjek az ételre.
Nem vagyok vallásos, nem kapcsolódom istennel, szóval valamilyen "semleges" áldást keresek.
Létezik ilyen?
Sziasztok!
Nekem sokkal jobban bejön több szempontból is a körömlakk, mint a géllakk. Viszont az egyetlen hátránya a lassú száradás, amit nem tudok kivárni.
Mármint hiába várok mozdulatlanul hosszú perceken keresztül, ha fél óra múlva fekszem is le aludni, az ágynemű pl. totál megsérti.
Van olyan szer, zárolakk, spray stb., ami megkönnyíti a száradást, fixálást?
Az Essie márka a kedvencem most, de másra is nyitott vagyok.
Sziasztok!
Hogyan találjátok meg az egészséges egyensúlyt a táplálékkiegészítőkkel, vitaminokkal? Van egyáltalán ilyen? 🔭
❗️Hiszek abban, hogy egyes hiányok, állapotok, hormonális borulások nem véletlenül, tehát lelki okokkal összefüggően alakulnak ki. Ezért van egy olyan érzésem, hogy a táplálékkiegészítőkkel ezeket a valós gyökereket maszkoljuk el.
Viszont azt is érzem, hogy ameddig kisgyermek mellett nem tud tökéletes lenni az alvásmennyiség, pihenés, mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozásra a kelleténél kevesebb figyelem jut, a mentális igénybevétel és szabályozás több stb., plusz a környezetünk sem feltétlenül természetes és egészséges, addig miért ne lehetne szükség kiegészítőkre?
Viszont az egyensúly kérdés számomra.
Köszi sorstársak, ha megosztjátok, ti miket használtok, hogy vagytok ezzel! 😻
Nekem jelenleg alacsony a peak+7. napi progeszteron- és ösztrogén szintem. 30 éves vagyok és 4,5 év szoptatás után 9 hónapja volt az elválasztás.
Amiket én használok:
naponta
- G. magnézium-biszglicinát,
- G. Omega-3.
Intenzív sport esetén elektrolitok.
Időnként D-vitamin.
Most tervezek B-komplexet elkezdeni és glicint.
A luteális általában elég nehéz érzelmileg és nagyon fáradt is tudok lenni (bármikor🌝).
Sziasztok!
Igyekszem barátságot ápolni a testemmel, dolgozom rajta testi-lelki szinten.
Nem akarom takargatni, viszont örülnék, ha új ruhák beszerzése során előnyösen tudnék válogatni.
Van még itt olyan lány, akinek kb. 44-es a ruhamérete és hasonló alkata van?
Ti hogyan öltözködtök előnyösen úgy, hogy az úszógumi nem kerül reflektorfénybe?
Sziasztok!
Szeretnék nagyobb hangsúlyt fektetni a kiegyensúlyozott étkezésre és életmódra, a "hormonbarát" táplálkozásra.
Egyre többször látom a növényi fehérjék beépítésének a fontosságát.
Kérdésem, hogy melyek a kedvenc, gyorsan (gyermek mellett is könnyen) elkészíthető ételeitek, amik babban/lencsében/csicseriben gazdagok?
És érdekel minden, ami kis- és nagyétkezésre való étel és a fenti szempontoknak megfelel?
Szívesen veszek IG oldal ajánlásokat is!
Köszönöm! 🥰
Időnként (főleg szorongós időszakban) nem találom a nyelvem helyét a számban. Nagyon furcsa érzés ez. Tapasztalt már ilyet valaki? Ilyenkor nehezebb a légzés, nehezebb a nyelés is.
Sziasztok!
Tudtok ajánlani olyan Spotify csatornát, ahol magyar nyelven elérhető vezetett meditáció?
Látok többet is, de fogalmam sincs kezdőként, hogy melyik az, ami igazán jónak számít.
Sziasztok!
Milyen tapasztalataitok vannak kranioszakrális terápiával kapcsolatban? Főleg a mentális egészséggel, szorongással kapcsolatban érdekelne, mint kiegészítő terápia.
Mik azok az ételek, amiket vadkempingezésen szívesen készítetek, fogyasztotok? Hűtő nincsen, mobil főző igen.
Nálunk a vegán rántotta (csicseris por alapú, itthon készítem), magvajas müzli vagy zabkása, tészta különböző szószokkal váltak be eddig.
Reggelei-ebéd-vacsi-kisétkezések egyaránt érdekelnek, felnőttnek és gyereknek is.
Köszi a tippeket! 🤩
Van valaki, akinek az éveken át tartó szorongása egyszer csak elmúlt/élhetővé vált? Igazából azt már elengedtem, hogy ne legyen a szorongás az életem része, mostmár csak azt kívánom, hogy ne az határozzon meg teljesen, csupán az életem egy kis szeletévé váljon.
Nem leszek rövid, cserébe igyekszem mindent kiírni magamból.
Mióta eszemet tudom, a szorongásban valahogy érintett voltam. Gyerekként is.
Ez mostanra kiegészült pánik tünetekkel is.
Néhány évvel ezelőtt kezdődött, hogy a testem különböző, nagyon változatos tünetekkel kezdett el bejelezni. Mellkasi szorítás, szédülés, nehezített nyelés, nyelvdagadás érzése, iszonyatos fáradság, rossz gondolatok.
Biztonságos és támogató kapcsolatban élek, 30 éves nő vagyok, van egy csodálatos 5 éves gyermekünk, stabil anyagi hátterünk. Papíron minden okés, de én úgy érzem, hogy próbálom túlélni az életet. A szorongás beárnyékolja a mindennapokat hónapok, évek óta. Minden gondolatom ekörül forog. Nem tudom élvezni a családi együttléteket sem, az egyedül töltött időt sem.
Kifejezetten nehéz érzés ketten lenni a gyermekünkkel napokon keresztül, mert folyton olyan instabilnak érzem magam.
Most vagyok túl egy endokrinológiai laboron, a progeszteron szintem alacsony (22), többi értékem jó.
Hetente 2-szer 30 percet edzek, ami nyilván lehetne több.
Szerintem kiegyensúlyozottan táplálkozom.
Napi szinten rengeteget vagyok a levegőn, természetben.
Havonta egyszer segítő szakemberhez járok.
Kinek mi hozott tartós változást a hosszú idő óta fennálló krónikus szorongásban, pánikos etapokban?
Annyira egyedül érzem magam ezzel és már egyre inkább kezdem elveszíteni a reményt, hogy valaha lehet könnyebb a lelkem. :(
Van valaki, akinek az éveken át tartó szorongása egyszer csak elmúlt/élhetővé vált? Igazából azt már elengedtem, hogy ne legyen a szorongás az életem része, mostmár csak azt kívánom, hogy ne az határozzon meg teljesen, csupán az életem egy kis szeletévé váljon.
Nem leszek rövid, cserébe igyekszem mindent kiírni magamból.
Mióta eszemet tudom, a szorongásban valahogy érintett voltam. Gyerekként is.
Ez mostanra kiegészült pánik tünetekkel is.
Néhány évvel ezelőtt kezdődött, hogy a testem különböző, nagyon változatos tünetekkel kezdett el bejelezni. Mellkasi szorítás, szédülés, nehezített nyelés, nyelvdagadás érzése, iszonyatos fáradság, rossz gondolatok.
Biztonságos és támogató kapcsolatban élek, 30 éves nő vagyok, van egy csodálatos 5 éves gyermekünk, stabil anyagi hátterünk. Papíron minden okés, de én úgy érzem, hogy próbálom túlélni az életet. A szorongás beárnyékolja a mindennapokat hónapok, évek óta. Minden gondolatom ekörül forog. Nem tudom élvezni a családi együttléteket sem, az egyedül töltött időt sem.
Kifejezetten nehéz érzés ketten lenni a gyermekünkkel napokon keresztül, mert folyton olyan instabilnak érzem magam.
Most vagyok túl egy endokrinológiai laboron, a progeszteron szintem alacsony (22), többi értékem jó.
Hetente 2-szer 30 percet edzek, ami nyilván lehetne több.
Szerintem kiegyensúlyozottan táplálkozom.
Napi szinten rengeteget vagyok a levegőn, természetben.
Havonta egyszer segítő szakemberhez járok.
Kinek mi hozott tartós változást a hosszú idő óta fennálló krónikus szorongásban, pánikos etapokban?
Annyira egyedül érzem magam ezzel és már egyre inkább kezdem elveszíteni a reményt, hogy valaha lehet könnyebb a lelkem. :(