Im working in a big company with thousands of employees, where python as a language and a general tool starting to become more and more popular among both developers, but also non-technical people.

Recently there were some changes in the security, and on our windows machines wa can no longer run executables not having a digital signature. Python related exes like this are:
- default pip.exe (and its variants like pip3.exe...)
- python packages cli-scripts installed according to their entry_points
- pyinstaller generated exe scripts (that includes the source, dependencies and python itself)
- any similar scripts under venvs

As I know these exe scripts (except pyinstaller generated) have a __main__.py zipped into them, which is importing and calling the entry point of the module. And the exe itself is calling python to run this code. But as the __main__.py's content different per script, these hash of these exe files are different aswell -> cannot whitelist them generally.

The whole thing these exe scripts are doing can be expressed in a .bat file aswell. Moreso I already wrote a synchronization code that genereates the entry points of the user installed packages to a folder, then adds it to the top of the PATH, but it has some problems:
- when to synchronize? - I patched pip, so it'll call the synch after each install and uninstall, and re-patch itself after a pip upgrade -> this is not clean and I dont want to distribute it
- handling multiple python version -> the program must determine the order of their Script folders on the path, then reflect that order when genreating the bat scripts folders
- venvs: my program is not venv compatible
- my program should have some kind of self-delete logic, so it could de-patch pip if it have missing sources
- other development tools like poetry are not compatible with it

What are my options to solve this problem? Can the cybersec somehow make a rule that can detect these safe python exe files?
Is there some kind of pip alternative using some kind of distlib alternative that let me configure the executable type to bat on windows?

Im working with avro schemas a lot, and I find it that avro's IDL schema definitions are much more intuitive, robust and also they are easier to generate.

I really like its flat, object oriented layout, its import features and its abstraction of logical types. However I feel like it was left behind, only supported by java, can only be parsed but not generated, and I also feels like its not really used by as much as avsc.

When I search on avro IDL and avdl both on reddit and stackoverflow, I mostly find my old questions. Supporting libraries in python are based on the java avro tools. Generally there isnt much community behind it.

Have you used it? Do you think its really unused or is it just not so popular in forums?

I might want to contribute to it, mostly in python, however the official python avro object model is not really suited for this representation.

I need some kind of panel I can manually add jira tickets, and start "working on them" and stop "working on them" for it to automatically log.

My problem with tempo is that its overcomplicated, too time consuming and not customizable.

1. it has trackers but:

- I have to manually open the ticket to use its tracker -> inefficient when jumping between tasks

2. It have a timesheet/mywork panel but:

- I add tickets manually

- If I include the closed tickets aswell, it'd be cluttered -> I cannot log on closed tickets

- it is not tracker based

FYI: más csoportban a (talán a formázás miatt) megvádoltak, hogy GPT-vel írtam a posztom. Ez nem igaz, a formázásra és a fogalmazásra több, mint egy órát szántam, nem szeretném, hogy épp emiatt tűnjön a poszt kevesebbnek.

A gondolatom önmagában sokat állít, ezért egyelőre csak hosszasan, nem feltétlen logikusan tudom leírni. Összegezve viszont valahogy így hangzik:
Fizikailag az időnek nincs iránya. A világ teljes állapotának egy pillanatából tökéletesen következik a múlt és a jövő is. Az időre viszont az is jellemző, hogy a világ rendezettségére hatással van, a múltba haladva a rendezettség nő, a jövőbe haladva pedig csökken. Mivel a rendezetlenség felé tartó folyamat azaz a káosz számítása bonyolultabb, mint ellenkezőleg, ezért a egy múltbéli állapot kikövetkeztetése egyszerűbb, mint egy jövőbelié. Az agy és tudat egy időpillanatban (vagy nagyon kicsi idő alatt) a bejövő ingerek alapján következtet a világ állapotára térben és időben. Ami térben hozzánk közelebb van, arról valósabb képet ad, mint ami messzebb. Az idő is hasonló: A jelenről van a legtöbb fogalma az agynak, ezután a múltat tudja leginkább kikövetkeztetni, majd végül a kaotikusabb jövőt. Egy agyi struktúa, mint információ feldolgozó hálózat - amikor azt érezzük, hogy a jelenben vagyunk, igazából a jelenből van a legtöbb valós információnk. Amikor azt érezzük, hogy a múltból származunk, akkor igazából csak az agyunknak könnyű elég sokáig visszamenően leszimulálni a múltat. Amikor a jövőre gondolunk, akkor az idő tengelyen a legkevesebb információval rendelkezünk, de rendelkezünk valamennyivel, kiszámoljuk, hogy mi fog történni. Én úgy érzem, hogy ezek a kiszámolások nem különböznek, csak az egyik irányba a világ milyensége miatt nehezebb. Persze mondhatjuk azt is, hogy az emlékekért más agyi működés felel, mint a jóslásért, az emlékek íródnak az agyba, amelyek a jövőben is valamilyen szinten lenyomatot képeznek, de ez csak nézőpont kérdése. Van egy történés és a jövőben egy ennek megfelelő, de részben hibás lenyomatot látunk az agyban - ugyanez egy jóslatra is igaz: van egy történés és a múltban egy ennek megfelelő, de valamennyire hibás lenyomatot (jóslatot) látunk az agyban.

1. Fizikai alapok

Az idődimenzió
A fizikában az idő mint dimenzió van jelen, ezen dimenzión haladva a tér dimenziókban változnak az anyagi és energia állapotok.Szintén a fizika mondja ki, hogy az idő két iránya másképp hat az objektumokra. A jövő irányába kaotikusabbá, a múlt irányába rendezettebbé válnak általánosan a rendszerek.

A káosz
A kaotikusság nem kiszámíthatatlan, de bonyolultabb egy kaotizálódás lefolyását jósolni, mint a rendeződést. Ha egy rendszernek vesszük két állapotát 1 másodperc különbséggel, akkor a két pillanat közti változásból következtethetünk a múlbeli és jövőbeli állapotaira. Ha a rendszer a kaotikussága időben nő, akkor a múltat könyebb "jósolni", mint a jelent.

Káosz, idő és "előre"jelzés példa:
Vegyük egy robbanás két állapotát egy másodperc különbséggel. A robbanás egy nagyon kaotikus folyamat, gázok és por gomolyognak, repeszek szállnak és pattannak le, olvadékok cseppjei egyesülnek szilárdulnak meg, vad, turbulens áramlatok rángatjág az anyagot. A robbanás első időpillanatában egy szűk térben nagy hőt, plazmát, repeszdarabokat látunk. Egy másodperccel később a repeszek már hatalmas távokra repültek, a hő nagy része elsugárzott, füstök és por gomolyog, az egész rendszer hatalmasabb teret fog be. Ha ki akarnánk találni, hogy az első pillanatkép előtt egy másodperccel hogy nézett ki ez a rendszer, könnyű dolgunk lenne, a repeszek összébb tartanak, a hő koncentrálódik, valamilyen kémiai folyamat elindult, vagy még el sem indult, de úgy nagyjából meghatározhatnánk hogy egy kézigránát robbant fel, viszonylag pontosan tudnánk, hogy ez hol helyezkedett el, mi volt a burkolata, milyen robbanóanyag volt benne és hogy ez mikor robbant fel. Ha a jövőbe akarunk tekinteni egy másodpercet, már nehezebb a dolgunk. Hol lesznek a repeszek? Hogy hat rájuk az aerodinamika? Hogy fog kinézni a füstgomoly, milyen lesz az alakja? Mely ponton hány C° lesz? Nehezebb a számítás a kaotikusság azaz a jövő irányába.

2. Az emberi agy és a tudat.

A tudat azt érzékeli, hogy az idő halad, mégpedig a jövő felé, pedig a fizikai világ nem mondja ki, hogy az idő tengelyén van egy "kötelező haladási irány", csak annyit, hogy a világ az idő jövő-irányában kaotikusabbá válik. Akkor miért érezzük, hogy telik?

A tudat
Ha materialistán közelítem meg a dolgot, a tudat nem más, mint az agyi szerkezet információ feldolgozása. Az, hogy ez a rendszer hogyan dolgozza fel az információt, függ az őt körülvevő rendszerből származó információktól és a struktúrájától. A struktúrája pedig magában hordoz olyan kapcsolatokat amelyekkel gondolkozunk. Ilyen gondolkodás a jóslás, azaz, azt meghatározni, hogy amit most tapasztalok, az alapján mi fog történni a jövőben. De ilyen gondolkodás az emlékezés is, azaz a jelenlegi agyi struktúrám kiszámolja, hogy mi történt a múltban. Azaz mind az emlékezés, mind a jóslás/előrejelzés az agy egy pillanatnyi állapotából következő számítási képesség.
A tudatnak viszont van egy folytonosság-érzete. Szerintem a tudathoz kellenek az erős emlékek. Az agyi struktúra az időben változik, emlékek íródnak és vesznek el, közöttük más-más számítások teremtik meg a folytonosság illúzióját, de maga a tudat pillanatról-pillanatra meghal. Két évvel ezelőtt valószínűleg valami unalmas dolgot csináltam, nincs róla emlékem, az a tudat aki akkor "voltam", már halott. A legélőbb "tudataim" a bevésődött core-emlékeim tudatpillanatai, amelyeket még így is kiszínez az agyam. Összegzésképp a tudat szerintem pillanatszerű.

A jóslás
Az agy nem csak a múltba tud következtetni, de a jövőbe is. Ha egy labda repül felénk, a megfelelő helyre tesszük a kezünket, hogy elkaphassuk, kiszámítjuk a rendszer egy részének jövőbeli viselkedését. A rendszer kaotikussága miatt viszont ez jóval bonyolultabb folyamat, mint a múltat kitalálni, azaz felidézni. De ha nem a tapasztalás szemszögéből vizsgáljuk a két folyamatot, mindkettő ugyanaz. Persze erre mondhatnánk, hogy az agy azért emlékszik jobban, mint jósol, mert az emlékek azaz a múlt alakítja a jelenbeli agyi struktúrát ám ez sem igaz, hiszen ez is csak a tapasztalás illúziójára, azaz az odő telésének illúziójára épít. Az agy múltbeli állapotából kiszámolható a jelenlegi állapota, de ugyanígy a jövőbeli állapotából is visszafejthető a jelenlegi állapot, még könyebben is. Tehát objektíve az ok-okazat is csak egy illúzió.

A tapasztalás időbeliségének illúziója
Akkor miért érezzük, hogy a jövő felé tartunk? Mivel a jelenből könyebben következtethető a múlt, mint a jövő. Mivel a múlt fizikailag a rendezettség felé tart, mint a jövő, a múlttal könyebb számolni. Mivel a múlttal könyebb számolni, az agynak sokkal több információja van róla, mint a jövőről. De a legtöbb információja a jelenről van, ezért érezzük magunkat a jelenben, aztán vesszük a következő legbiztosabb dolgot, a közelmúltat, majd a múltat, majd a közeljövőt. Az idő telésének érzete nem feltétlen valós, csak absztrakt - ami az agyunkban jár azok vagyunk mi, a múltból több tud az agyunkban járni, mint a jövőből, ezért a közelmúlt élénkebbnek hat, mint a közeljövő.

Amikor megáll az idő
Vannak élethelyzetek amikor ez a folytonosság megszűnik. Egy unalmas pillanatban egy robbanás, esti sétán rád ront egy kutya, hirtelen neked esnek. Ezekben a pillanatokban rövid időre az agy nem érzékeli az idő telését, nem látod, hogy mi volt egy másodperccel ezelőtt, hanem azt látod, hogy mi fog történni mindjárt. Aztán egy tizedmásodperc múlva az agyad elkezd következtetni, felhasználva a múltat és visszazuhansz az időbe. Mielőtt megütnek, egy tizedmásodperccel azt képzeled el, mint ami történni fog, a jövő látszólag sokkal inkább meghatározza a jelent, mint a múlt.

3. A mindent tudó elme

Képzeljünk el egy lényt aki végtelenül okos. Mindent tud a világról, az összes részecske helyzetét és minden paraméterét. Ez a lény pontosan ki tudja számolni, hogy mi volt egy másodperce és mi lesz egy másodperc múlva. Pontosan tudja a világ teljes állípotát az idő bármely pontján. Ha ennek az elmének veszed egy állapotát az idő bármely pontján, akkor őneki ugyanolyan pontos kép lesz a jelenről, mint a múltról és a jövőről. Tudja ez a lény, hogy ő pontosan milyen időpontban van? Mi különböztetné meg a jövőt, a jelent és a múltat, ha nem az, hogy mennyi információnk van róla? Ez a lény éppen ezért nem tudná, hogy ő mikor van, időtlen lenne és épp ezért neki az idő nem telne, nem haladna, csak lenne egészében.

4. Tér és idő kapcsolata

Akárcsak az időben a távolodás, úgy a térben való távolodás is egyre kiszámíthatatlanabb, a tér mégsem tűnik valamilyen irányúnak. Pedig ami egy kilóméterre van tőlem, arről kevesebb fogalmam van, mint ahol én vagyok. Ennek az az oka, hogy a tér egy irányába a világ nem válik szabályszerűen kaotikusabbá, így nem tűnik egyik pontja igazabbnak, mint a másik.

Sziasztok!

Adhd-val diagnosztizáltak, jelenleg a gyógyszerem beállítása zajlik. Ezt (livizux) tudtommal úgy állítják be, hogy egy bizonyos dózist ha két hónapig szedek, jól hat és nincsenek súlyos mellékhatások akkor megállapítják ezt a dózist és fel lehet rendszeresen fel lehet iratni.

Egy hónapig szedtem a 30mg-ot, most két hete 50-eset. Mivel még ez is gyengének tűnik így valószínűleg 70-es kell. Ez azt jelenti,hogy még két és fél hónapig tart a beállítás, havi egyszeri kontrollal.

A problémám az, hogy a kezelőorvosomnál alíg van kontrollra szabad időpont, ezért amennyiben lehet, válltanék egy kevésbé terhelt szakemberre.

A kérdésem az lenne, hogy míg ez a gyógyszerbeállítás tart, lehetséges válltani, vagy ezt még nála kell végig csinálnom? Ha lehetséges, akkor tudtok olyan szakembert akinél jellemzően van két hétre előre időpont?

Sziasztok!

Egy apró life-hack-et szeretnék megosztani.

Sokszor van szükségem gyors adatbevitelre telefonról. Lehet ez egy rendszeres vérnyomásmérés, egy kiadás trackelés, valamilyen gyógyszer bevétele, vagy akármi más, ahol a cél, hogy egy koppintással meg tudjam adni a megfelelő mezőkbe az adatokat, melyeket időponttal ellátva szeretnék egy táblába menteni.

Erre van egy nagyon egyszerű megoldás, ha létre hozol egy google forms-ot az adatbevitelre, ehhez lehet társítani egy google sheet-et, amelybe beküldés esetén a forms ír egy sort. (Kérdésenként egy oszloppal)

A forms linkjét felhasználva (androidon legalábbis) pedig egy a böngészőben az URL-t megnyitó parancsikont lehet a képernyőre kirakni.

Nekwm azért tetszik ez a megoldás, mert kb semmilyen extra fejlesztést nem igényel egy ilyen megvalósítás, bár widgetként még pofásabb lenne.

Sziasztok!

Az Alza rendelések azonosítóinál, pin kódjánál, hivatalos telefonszámoknál és sok olyan területen ahol az ügyfélnek meg kell jegyeznie,vagy be kell gépelnie egy 6-nál több jegyű számot, gyanúsan sokszor veszem észre, hogy nagyon megjegyezhető, mintázatos, vagy dallamos számot kapok.

A kérdésem az lenne, hogy valóban léteznek olyan algoritmusok, szabályok amelyek ilyeneket előállítanak?

Edit:

Köszi a sok hasznos ötletet. Ahogy sokan bizonyítottátok, valószínűleg az agy lát bele szabályokat, és ahogy belegondolok, valóban elég sokféle szabály alapján rendeződnek ezek a számok

• 2-es 3-as 4-es csoportok
• 5-tel osztható számok
• négyzetszámok -2 hatványai -párosával ismétlődő számok
• dupla számok
• sorrendi számok
• számpáros és annak duplája
• évszám szerű számnégуes
• numpad-on felvett alak
• prím számok

Igazából minél több szabály alapján tud valaki egy számot egyedinek látni, annál megjegyezhetőbb lesz egy tetszőleges hosszú számsorozat, hiszen azt az agy token-ekre tudja bontani.

Nekünk programozóknak, tech-eseknek valószeg több ilyen szabály él a fejünkben, hisz többünk dolgozott már különféle szám alapú adat szabályokkal, sokszor láttunk 2-es alapú hatványokat,valószeg átlagosan többet matekoztunk az átlag embernél, több féle szám szabály, művelet és mintázat van rutinszerűen a fejünkben, illetve az agyunk is jobban rááll a mintázatokra.

Többen írták az ADHD-t is, mint lehetséges ok és hát valóban, mint diagnosztizált, címzetes ADHD-s el tudom képzelni, hogy ez is hozzátehet, hisz ADHD esetén olyankor és olyan információkon is dolgozikaz agy amin nem szükséges