u/sadtoast2

Nem nagyon tudom most hol a felem, és muszáj kiírni magamból, mielőtt teljesen bekattanok. Tegnap szakított velem a barátnőm (hosszabb kapcsolat volt, nem is részletezem, mert még fáj), és most hirtelen borzalmasan üres lett minden.

Albérletben/egyedül vagyok most a gondolataimmal, a haveroknak meg, mire összehoznék egy találkát vagy érdemi beszélgetést, eltelik egy örökkévalóság. Csak jó lenne egy kicsit kikapcsolni az agyam, dumálni bármiről videójátékok, filmek, zenék, vagy akár teljesen random hülyeségek is jöhetnek, csak ne kelljen most egyedül bámulnom a plafont.

Ha van itt valaki, aki szintén ráér, vagy csak lenne kedve kicsit chatelni, írjatok nyugodtan privátban vagy kommentben.

Köszi, hogy leírhattam. 20 éves fiú

20 éves vagyok, Budapesten élek, és most jött el a pont, hogy szeretném kicsit felpörgetni az itteni társaságot/életet. Nem fogok itt regényt írni arról, hogy mik a kedvenc színeim meg milyen zenét hallgatok, mert úgyis a személyes kémia meg a dumálás számít.

A lényeg ennyi:

* Mindenevő vagyok programok terén: jöhet egy spontán kávé, séta, edzés, dumcsi, gaming, vagy bármi, ami nem a szobám falának bámulásáról szól.

* Teljesen mindegy, hogy csaj vagy srác vagy, ha van benned élet, tudsz kommunikálni, és nem csak annyit bírsz válaszolni, hogy „ügyes”, akkor itt a helyed.

* Nem vagyok beképzelt, nem harapok, és nem akarom túlkomplikálni a dolgot.

Ha van kedved beszélgetni, ismerkedni, vagy csak elmenni valahová Pesten, dobj egy üzenetet (akár csak egy random "Szia"-val), aztán meglátjuk, mi sül ki belőle!

Írjatok bátran! 👇

Sziasztok szeretnék tanácsot kérni 20 éves vagyok vége lett egy közel 2 éves első kapcsolatomnak valaki privátban meghalgatna és esetleg elmondaná a véleményét

Sziasztok!

Pont az a fura hangulat van, amikor az ember már túl fáradt a produktivitáshoz, de még éber a sporthoz vagy az alváshoz. Úgyhogy gondoltam, kihasználom az internet adta névtelen varázst, és bedobok egy laza, tét nélküli esti dumát.

Nincsenek szabályok, nincsenek elvárások, nem kell sablonosnak lenni.

Írj le kommentben vagy üzenetben bármit:

Egy titkot, amit most senki másnak nem mernél elmondani.

Egy random gondolatot, ami egész nap a fejedben járt.

Vagy csak dobd be a legelborultabb témát, amiről beszélgetnél.

Ha van kedved egy kötetlen, kényszermentes beszélgetéshez – akár csak mára, akár hosszabb távra, üsd le a billentyűzetet. Lássuk, ki ébren még! 👇

20 évesen, iskola után: Hová tűnt mindenki, és hol lehet így barátokat találni?

Sziasztok!

Gondoltam, kiírom magamból, ami bennem van, mert az utóbbi időben elég nehezen élem meg ezt az időszakot. Nagyjából 2 hónapja fejeztem be a technikumot, megvolt az utolsó szakmai vizsgám is, és most hatalmas űr van a napjaimban.

Biztosan ismerős az a nyári érzés, amikor az ember azt hiszi, hogy majd jön a szeptember, és minden folytatódik a régiben, találkozik a haverokkal... de most nincs szeptember. Vége a sulinak.

Sajnos az anyagi helyzetem miatt az egyetem most nem fért bele, úgyhogy jelenleg főállásban dolgozom Hétfőtől péntekig 9-től 5-ig, sőt, néha hétvégén is. A napjaim kimerülnek abban, hogy dolgozom és eszem gyakorlatilag egy vegetatív életmódot élek. Járok kondizni is, de ott mindenki bedugja a fülét, a régi osztálytársaimmal pedig megszakadt a kapcsolat (próbáltam tartani, de mindenki 0-24-ben dolgozik).

Rettenetesen hiányoznak azok az idők, amikor 15-18 évesen még kötetlenül bandáztunk. Azt veszem észre, hogy egyre jobban magamba fordulok. De egyszerűen nem tudom, hol lehetne így, felnőtt fejjel, egyedül közösséget találni. Lássuk be, elég fura lenne csak úgy odasétálni valakihez az utcán vagy egy közösségbe, hogy "Szia, barátkozzunk?".

Van itt valaki hasonló cipőben, aki szintén ezt éli át a suli utáni első években? Ha van kedvetek, beszélgessünk, vagy akár össze is lehetne hozni egy találkozót/dumát valahol!

Sziasztok!

Gondoltam, kiírom magamból, ami bennem van, mert az utóbbi időben elég nehezen élem meg ezt az időszakot. Nagyjából 2 hónapja fejeztem be a technikumot, megvolt az utolsó szakmai vizsgám is, és most hatalmas űr van a napjaimban.

Biztosan ismerős az a nyári érzés, amikor az ember azt hiszi, hogy majd jön a szeptember, és minden folytatódik a régiben, találkozik a haverokkal... de most nincs szeptember. Vége a sulinak.

Sajnos az anyagi helyzetem miatt az egyetem most nem fért bele, úgyhogy jelenleg főállásban dolgozom Hétfőtől péntekig 9-től 5-ig, sőt, néha hétvégén is. A napjaim kimerülnek abban, hogy dolgozom és eszem gyakorlatilag egy vegetatív életmódot élek. Járok kondizni is, de ott mindenki bedugja a fülét, a régi osztálytársaimmal pedig megszakadt a kapcsolat (próbáltam tartani, de mindenki 0-24-ben dolgozik).

Rettenetesen hiányoznak azok az idők, amikor 15-18 évesen még kötetlenül bandáztunk. Azt veszem észre, hogy egyre jobban magamba fordulok. De egyszerűen nem tudom, hol lehetne így, felnőtt fejjel, egyedül közösséget találni. Lássuk be, elég fura lenne csak úgy odasétálni valakihez az utcán vagy egy közösségbe, hogy "Szia, barátkozzunk?".

Van itt valaki hasonló cipőben, aki szintén ezt éli át a suli utáni első években? Ha van kedvetek, beszélgessünk, vagy akár össze is lehetne hozni egy találkozót/dumát valahol!

Azt vettem észre, hogy 20 évesen mindenki tolja ezt a „legyen fix életcélod meg ötéves terved” szöveget. A család, a környezet, meg a belső hangok is azt súgják, hogy most kell megváltani a világot. Aztán ránézek a világra, ami nagyjából hetente változik, és arra gondolok: mégis hogyan lehetne erre bármilyen épkézláb tervet írni?

Kezdem azt hinni, hogy a nagy céljaink fele csak egy random checklist, amit a társadalom nyomott a kezünkbe, nem pedig az, amit tényleg mi akarunk. Ti hogy élitek ezt meg?

Egyébként meg, ha már itt tartunk: iszonyatosan jó lenne összeismerkedni pár hasonló korú arccal (Budapesten / környékén), akivel nemcsak a neten lehet hülyeségekről meg komolyabb dolgokról dumálni, hanem össze is lehet járni kávézni, bandázni, beülni valahova vagy csinálni valami programot.

Ha eleged van abból, hogy egyedül agyalsz ezeken, vagy csak jó lenne új arcokat ismerni, dobj egy kommentet vagy egy üzenetet!

Sziasztok! 20 évesen az ember gyakran érzi úgy, hogy „kellene” már lennie egy határozott tervnek. A környezet, a társadalom, de még a saját fejünkben lévő hangok is azt súgják, hogy most kellene megalapozni a jövőt, kiválasztani az utat, és elindulni rajta. De vajon mennyire reális elvárás ez egy olyan korban, ahol a világ hetente változik körülöttünk?

Néha azon kapom magam, hogy elgondolkozom: vajon a céljaink tényleg a sajátjaink, vagy csak a megszokott „checklist”-et követjük, amit a világ elénk rakott? Érdekelne, ti hogy vagytok ezzel a korosztályban.

Sziasztok! 20 éves srác vagyok, és mivel a vasárnap este általában a "mindjárt hétfő van" para jegyében telik, gondoltam, inkább ismerkednék egy kicsit.

Nem keresek semmi komolyat vagy konkrétat, csak szimplán jó lenne valakivel beszélgetni, legyen az bármi:

Mik a kedvenc zenéid/sorozataid mostanában?

Mi volt a hét legjobb/legrosszabb pillanata?

Vagy csak küldj egy random fun factet, amit tuti nem tudok.

Ha van kedved egy kis kötetlen csevejhez, írj rám nyugodtan, biztos nem fogok harapni (legfeljebb csak a vasárnapi vacsorámba). :)

Sziasztok!

Rájöttem, hogy mostanában túl sok időt töltök a saját kis buborékomban, és szívesen megismernék új embereket. Nem keresek semmi extrát, csak jó lenne egy kis kötetlen beszélgetés legyen szó zenéről, filmekről, utazásról, vagy csak arról, kinek hogyan telt a hete.

Ha szívesen dumálnál egy jót egy idegennel, írj rám nyugodtan! Kor, nem teljesen irreleváns, csak legyen meg a közös hang. :)

Sziasztok!

20 éves vagyok, épp "felnőtt" lettem (befejeztem a sulit), és rájöttem, hogy nem ártana kicsit bővíteni a kört. Keresek sporttársakat Budapesten: ha röplabdáznál, vagy lejönnél kondizni, esetleg csak felfedeznétek a várost, írj rám.

Kor/nem nem annyira mérvadó (18-50), a vibe a fontos. Semmi hátsó szándék, csak szimplán társaságot keresek, mert egyedül uncsi az élet. :)

20 éves fiu

Sziasztok!

Most végeztem a középsulival (egyetemre most nem jelentkeztem), és két hét elteltével elkapott az a tipikus "úristen, mit kezdek magammal?" érzés. Még aktívan keresem a munkát, de a hétköznapjaim így is elég üresek.

Próbálkozom mindennel: írogatok közösségi oldalakon, próbálok programokat szervezni, de a legtöbb haverom vagy 0-24-ben dolgozik, vagy épp Abu-Dzabiban nyaral. Néha kijárok a Margitszigetre, vagy beülök valahova egyedül, ami egy darabig oké, de azért na... ez így kevés.

Valaki hasonló cipőben?

Ha szintén ráérsz, vagy csak szívesen megismernél valaki újat, szívesen benne vagyok bármiben: séta, kávé, sör, városnézés, vagy akár valami random program. Nyitott vagyok mindenre, csak ne kelljen a falat néznem egész nap.

Írjatok,ha van kedvetek valamihez!

20 éves fiú Bp

Sziasztok!

Most végeztem a középsulival (egyetemre most nem jelentkeztem), és két hét elteltével elkapott az a tipikus "úristen, mit kezdek magammal?" érzés. Még aktívan keresem a munkát, de a hétköznapjaim így is elég üresek.

Próbálkozom mindennel: írogatok közösségi oldalakon, próbálok programokat szervezni, de a legtöbb haverom vagy 0-24-ben dolgozik, vagy épp Abu-Dzabiban nyaral. Néha kijárok a Margitszigetre, vagy beülök valahova egyedül, ami egy darabig oké, de azért na... ez így kevés.

Valaki hasonló cipőben?

Ha szintén ráérsz, vagy csak szívesen megismernél valaki újat, szívesen benne vagyok bármiben: séta, kávé, sör, városnézés, vagy akár valami random program. Nyitott vagyok mindenre, csak ne kelljen a falat néznem egész nap.

Írjatok,ha van kedvetek valamihez!

20 éves fiú Bp

Sziasztok! 20 éves fiú vagyok, szokás szerint random bejelentkeztem. Van kedved beszélgetni? Írj nyugodtan, eddig csak pozitív tapasztalataim vannak

Sziasztok!

​Egy kis dilemmán töröm a fejem, és kíváncsi lennék a ti véleményetekre. A mostani gazdasági helyzetben, az egekben lévő albérletárak mellett szerintetek mi a jobb stratégia?

​Én most állok döntés előtt: vagy egy kisebb garzonba költözöm egyedül, ahol minden drágább, vagy keresek egy szimpatikus lakótársat, amivel sokat spórolhatnék de őszintén szólva tartok a lehetséges konfliktusoktól.

​Nektek mi a tapasztalatotok?

​A közös bérlés: Spórolás, társaság, de kompromisszumok (közös konyha, eltérő életritmus).

​Az egyedüllét: Teljes nyugalom, saját szabályok, de lényegesen magasabb havi kiadások.

​Szerintetek a jelenlegi árak mellett reális elvárás az egyedüllét, vagy az már „luxusnak” számít? Ti jelenleg hogyan oldjátok meg? Sikerült találni olyan lakótársat, akivel gördülékenyen megy a közös élet, vagy ti is inkább a drágább, de szabadabb utat választottátok?

​Jöhetnek a jó és rossz sztorik is, nagyon kíváncsi vagyok, ti hogyan látjátok ezt most!

Edit: 20as éveiben járó fiú vagyok kb netto 380k keresett

Sziasztok! Rólam röviden: pár hete végeztem a középiskolában kereskedőként. Történt, hogy múlt héten jelentkeztem az OTP-hez, ahol eljutottam a második telefonos interjúig, utána viszont „ghostoltak” (eltűntek). Ma szintén hívtak egy OTP-s állással kapcsolatban, ami valamilyen értékesítési pozíció volt. Mondtam a hölgynek, hogy már múlt héten voltam interjún, nagyjából tudom a menetét. Erre azt mondta, megkérdezi a főnökét. Végül közölte, hogy így sajnos tárgytalan a dolog. Kérdeztem, miért, vagy tudna-e mondani valamit, de semmit sem árult el. Szerintetek miért lehet ez?

Sziasztok! Nem kapcsolatra vadászom, valakinek lenne kedve esetleg beszélgetni? Csak random, anonim módon. 20 éves férfi vagyok, kondizom, most végeztem a sulival, és most kezdem a nagybetűs életet

Sziasztok! Körülbelül két hete végeztem a középiskolában. Van egy érettségim, valamint egy kereskedő és webáruházi technikus végzettségem. Jelentkeztem több bankhoz és egyéb, hasonló kereskedelmi és pénzügyi területre, de mindenhol tapasztalatot kérnek, amit sajnos sehol sem tudok megszerezni.

Legnagyobb elkeseredettségemben a Fornetihez vettek fel eladónak

úgy gondoltam, ez még mindig jobb, mint egész nap otthon ülni. Arra gondoltam, leteszek egy MNB-vizsgát, hogy nagyobb eséllyel vegyenek fel egy stabilabb munkahelyre. Egyetemre egyelőre egy évig nem szeretnék menni, mert előtte szeretnék félretenni némi pénzt.

Szerintetek mihez kezdjek? Hogyan képezhetném magam hatékonyabban, hogy minél értékesebb legyek a munkaerőpiacon? Szerintetek megéri az MNB-vizsga? Az angol és egyéb nyelvvizsgák már tervben vannak.

Köszönöm előre is a válaszokat!

Sziasztok! 20 éves fiú vagyok Budapestről. Nem baszni akkarok, csak random beszélgetnék bármiről, mert szétunom magam suli után. Van kedvetek beszélgetni? Írjatok DM-et!

Hallo guten tag ich bin Bálint von Budapest ich bin ungarian schüler ich möchte meine deutsch Übungen meine deutsch level is B1