Mi volt a legkínosabb félreértés, ami évekig végigkísért egy emberi kapcsolatot?
Évekkel ezelőtt egy új kollégámnak köszöntem úgy, hogy "Szia, Gábor!", mert valaki rosszul mutatta be. Ő nem javított ki. 8-9 hónapig hívtam Gábornak, együtt jártunk ebédelni, mesélt a családjáról, míg egy céges karácsonyon a HR-es meg nem kérdezte, miért hívom Márkot Gábornak. Kiderült, hogy az első héten túl szégyenlős volt szólni, aztán meg már "késő volt". Nálatok volt hasonló, teljesen szürreális félreértés, ami túl sokáig húzódott?