u/Sea_Pie_4346

Sziasztok! Adott egy 19 éves súlyos szellemi fogyatékos személy, nem kommunikál, nem szobatiszta, viszont nagyon mozgékony, sokat sétál, érdeklődő. Esetleg tudnátok segíteni abban, hogy milyen bentlakásos otthonok vannak ahová meg lehetne próbálni az elhelyezését, kelet-észak Magyarország érdekelne elsősorban de minden segítséget szívesen veszek. Akár magán is. Nyugodtan írjatok kérlek bármilyen tippet, elérhetőséget.
Előre is köszönöm!

Sziasztok! Adott egy 19 éves súlyos szellemi fogyatékos személy, nem kommunikál, nem szobatiszta, viszont nagyon mozgékony, sokat sétál, érdeklődő. Esetleg tudnátok segíteni abban, hogy milyen bentlakásos otthonok vannak ahová meg lehetne próbálni az elhelyezését, kelet-észak Magyarország érdekelne elsősorban de minden segítséget szívesen veszek. Akár magán is. Nyugodtan írjatok kérlek bármilyen tippet, elérhetőséget.
Előre is köszönöm!

Sziasztok! Tudtok ajánlani nekem megbízható orvost aki autoimmun betegségekben jártas? Kivizsgálásra szeretnék menni. Nagyon fontos lenne, előre is köszönöm!

Sok használati módot láttam már, nektek mi vált be? Nektek nem száraz tőle a hajatok?

Sziasztok! Mostanában egyre gyakrabban jön fel akár online platformokon is, de ismerősi körökben is ez a kérdés, és különböző válaszokat hallok szakmabelitől, és nem szakmabelitől. Elindult a baráti körben(orvostanhallgatók) egy vita erről, hogy vajon miért alakul a társadalmi kép az orvosokról úgy, ahogy. Rendszerint megkapom, hogy mindenképp végezzem el az egyetemet, mert mennyit fogok vele keresni. A nagy ismerősi körömnek is kb ez a véleménye-és idegen embereknek is az online térben-amikor ez szóba kerül. Azonban érdekes, hogy paradox módon a szakmabeliek teljesen mást gondolnak erről, mást tapasztalnak. Több leendő orvostól hallom, hogyha pénzt szeretne keresni inkább szakmát választana… Ugyanez a paradox helyzet áll fent a munkaerőpiac kérdéséről is, a nem szakmabeli úgy gondolja hogy ekkora orvoshiányban lehetetlen nem találni munkát, de a szakmabeliek úgy vannak vele hogy halmozni kell a tdk eredményeket, phdt, nyelvvizsgát hogy el tudj helyezkedni, és még ezekkel együtt sincs biztos helyed valahol. Nektek mi a véleményetek, vagy tapasztalatotok? Vajon mi okozhatja ezt a mérhetetlen ellentmondást?

Sziasztok! Alapvetően világosabb barna a hajam viszont van egy vöröses/rezes beütése természetesen. Szeretnék egy kicsit szőkébb lenni, de inkább az a természetes kicsit napszívta szőke, “karamellszőke”. Szerintetek milyen stílussal próbálkozzak? Voltam már anno fodrásznál ezzel, ott babylights-ot használt de már a harmadik alkalom után nagyon -nagyon szőke voltam, teljesen természetellenes volt, illetve ez a rezes hajszín konkrétan 2 hajmosás után előjött és nagyon csúnya színe volt a hajam tövének. Bármilyen ötletet nagyon szívesen fogadok, előre is köszönöm nektek!

Sziasztok! Már lassacskán a 3. x felé közeledem. Jelenleg másodéves az orvosi egyetemen Debrecenben. Váltani szeretnék, mert azt érzékelem itt Debrecenben elakadtam. A pécsi rendszer nagyon tetszik, az ügyintézők végtelenül kedvesek, segítőkészek, összességében jó tapasztalatom van velük. Mindent át tudnék vinni csúszás nélkül, és a motivációs levelembe is kerülnének extra dolgok ( TDK-t is kezdtem és preparátor is voltam). A kreditekkel sincs probléma, aktív féléven vagyok. A kérdés az, hogy vágjak-e bele. Idősnek tartom magam. Sebész,neuro irányban szeretnék elmozdulni, és mire odakerülnék kb40 éves lennék. A kötelező ügyeletekkel, törtetéssel ki kellene hajtanom magamból a lelket ennél a szakmánál hogy minél többet lássak, tanuljak, azonban a szervezetem azt érzem kezdi feladni a szolgálatot már most(épp autoimmun kivizsgálásokra járok). Kérdés hogy Pécsen jobb lesz-e a közérzetem annyira, hogy újra visszatérjen belém az élet? Ilyen lehetséges vajon ezen az egyetemen egyáltalán vagy ne is várjak erre? Mindemellett félek attól hogy Pécsen is ugyanolyan rossz lesz mint itt Debrecenben és csak egyikből a másikba esek. Nem tudok bízni a döntésemben, tartok attól hogy megint megszívatom magam. Akinek van esetleg építő véleménye, vagy jobban átlátja a helyzetet mint én, esetleg volt már hasonlóban, kérlek írjatok nyugodtan. Mindenre nyitott vagyok. Pécsiek is nyugodtan írhatnak, nem-szakmabeli véleményére is kíváncsi vagyok. Előre is köszönöm nektek!

Sziasztok! 28 éves vagyok, hosszú évek óta egyedül élek. A kérdésem a hasonló helyzetben lévő nőkhöz szól: nektek mik a rövid és hosszútávú céljaitok? Bizakodóak vagytok egy kapcsolat kialakulásában, hogy a megfelelő férfi(vagy nő) belecsöppen az életetekbe, vagy inkább karrierfókuszúak vagytok és egyedül terveztek tovább? Ezt is lehet árnyalni olyan tekintetben, hogy inkább beletörődés, vagy abszolút siker és munkaközpontúság áll a háttérben? Én évek óta nem ismerkedem, régebben próbáltam nyitni de azt érzékelem a férfiak abszolút nem nyitottak irányomban. Emellett járok egyetemre is a munka mellett, viszont 20-22 évesekkel tudok beszélgetni ott ahol ez nem téma még, így keresném a korosztályom véleményét ebben. Emellett érdekel, hogy egyedülélő személyként hogy tervezitek a családalapítást? Vállalnátok egyedül gyermeket, vagy ragaszkodnátok a párhoz ebben a kérdésben? (Úgy érzem ha én szeretnék fiatalon kisbabát, azt egyedül kellene vállalnom lombikkal) Nagyon köszönöm előre is a válaszokat.

Sziasztok! 28 éves vagyok, hosszú évek óta egyedül élek. A kérdésem a hasonló helyzetben lévő nőkhöz szól: nektek mik a rövid és hosszútávú céljaitok? Bizakodóak vagytok egy kapcsolat kialakulásában, hogy a megfelelő férfi(vagy nő) belecsöppen az életetekbe, vagy inkább karrierfókuszúak vagytok és egyedül terveztek tovább? Ezt is lehet árnyalni olyan tekintetben, hogy inkább beletörődés, vagy abszolút siker és munkaközpontúság áll a háttérben? Én évek óta nem ismerkedem, régebben próbáltam nyitni de azt érzékelem a férfiak abszolút nem nyitottak irányomban. Emellett járok egyetemre is a munka mellett, viszont 20-22 évesekkel tudok beszélgetni ott ahol ez nem téma még, így keresném a korosztályom véleményét ebben. Emellett érdekel, hogy egyedülélő személyként hogy tervezitek a családalapítást? Vállalnátok egyedül gyermeket, vagy ragaszkodnátok a párhoz ebben a kérdésben? (Úgy érzem ha én szeretnék fiatalon kisbabát, azt egyedül kellene vállalnom lombikkal) Nagyon köszönöm előre is a válaszokat.

Sziasztok! 28 éves vagyok. Jelenleg másodéves az orvosi egyetemen Debrecenben. Váltani szeretnék, mert azt érzékelem itt Debrecenben elakadtam. A pécsi rendszer nagyon tetszik, az ügyintézők végtelenül kedvesek, segítőkészek, összességében jó tapasztalatom van velük. Mindent át tudnék vinni csúszás nélkül, és a motivációs levelembe is kerülnének extra dolgok ( TDK-t is kezdtem és preparátor is voltam). A kreditekkel sincs probléma, aktív féléven vagyok. A kérdés az, hogy vágjak-e bele. Idősnek tartom magam. Sebész irányban szeretnék elmozdulni, és mire odakerülnék kb40 éves lennék. A kötelező ügyeletekkel, törtetéssel ki kellene hajtanom magamból a lelket ennél a szakmánál hogy minél többet lássak, tanuljak, azonban a szervezetem azt érzem kezdi feladni a szolgálatot már most(épp autoimmun kivizsgálásokra járok). Kérdés hogy Pécsen jobb lesz-e a közérzetem annyira, hogy újra visszatérjen belém az élet? Ilyen lehetséges vajon ezen az egyetemen egyáltalán vagy ne is várjak erre? Mindemellett félek attól hogy Pécsen is ugyanolyan rossz lesz mint itt Debrecenben és csak egyikből a másikba esek. Nem tudok bízni a döntésemben, tartok attól hogy megint megszívatom magam. Akinek van esetleg építő véleménye, vagy jobban átlátja a helyzetet mint én, esetleg volt már hasonlóban, kérlek írjatok nyugodtan. Mindenre nyitott vagyok. Előre is köszönöm nektek!

Kedves Pécsiek! Vannak esetleg itt a csoportban orvostanhallgatók? A rendszerről szeretnék kérdezni, mert egyetemet tervezek váltani. Hogy érzitek magatokat, milyen az egyetem? Pécs van az első helyen. Mindenre nyitott vagyok, kérlek segítsetek! Köszönöm!

Sziasztok! A célom szép egészséges hosszabb haj elérése, dúsítása. Eddig teljesen sikertelen minden próbalkozásom. Hajporozitás tesztet is végeztem, de nem nagyon váltak be a porozitásomnak megfelelő termékek sem. A budget már mindegy, csak ne törjön, legyen fénye a hajamnak. Színtelen, volumen nélküli töredező vékonyszálú hajam van. Eddig ezeket használtam(akit érdekel a tapasztalataimat is leírom): -Kerastase: Gloss Absolu Glaze drops -Kerastase: elixir ultime -Kevin murphy:restore -Loreal paris hyaluron plump sampon és balzsam -aussie:work that curl jojoba olaj -loreal growth booster -gisou honey gloss ceramide hair mask -moroccanoil light treatment -gisou honey infused olaj -olaplex bonding olaj -k18 leave in hair mask -the ordinary peptid szerum (talán az egyetlen aminek van értelme, de továbbra sem ápol..) -kerastase: 8H magic szerum -kerastase:Genesis Illetve egy barátom saját teljesen természetes összetevőkből készített sheás pakolásait, samponjait is próbáltam. Szoktam minden mosás előtt deep olajozni, ezek változóak hogy mit, van biotinos, argános, rozmaringolajas, ricinusos. Ahogy megmosom ugyanolyan fakó színtelen( kb 5-6 órát szoktam rajtahagyni). Fodrászokkal nem nagyon volt eddig jó tapasztalatom. Aki tudna segíteni előre is köszönöm.

Sziasztok! Februárban költöztem az új albérletembe, viszont azt érzem hogy a lakás tulajdonosa nagyon be akar törni a személyes terembe. Szeretnélek megkérdezni titeket hogy esetleg ti tudtok-e valamilyen íratlan szabályról a tulaj-bérlő között ezzel kapcaolatosan? Véleményeket és tapasztalatokat is szívesen fogadok a Debreceni tulajokról, lakásokról. Nálam ott a gond hogy alapvetően is túl szűk határokon belül mozgok, ebből kifolyólag nem biztos hogy relevánsan tudom megítélni a helyzetet vele kapcsolatban. Lényegében a problémám alapja az, hogy azt érzem, hogy méreget, mintha valamit meg akarna tudni rólam, mindig találkozni akar. Írt, hogy szeretne “bekukkantani” a lakásba. Ha nem vagyok otthon, mikor leszek. Mikor jön, kérés nélkül lépne be a lakásba. Egyszerűen nekem ez túl sok, egyedül lakom, egyetemista vagyok és a 30as éveimben járok. Oké hogy az ő lakása, de ha csak egy rövid időre is, de a személyes terem az a lakás és nem esik jól hogy egy idegen mindig odajön. Nektek mi a véleményetek, túltolom vagy tényleg átlép egy határt?

Sziasztok! pécsi, szegedi, és sotés orvostanhallgatókat szeretnék megkérdezni arról, hogy milyen a rendszeretek, általánosságban mennyire hallgatóközpontú az oktatás, milyen a dékáni elbírálás, az egyetemi élet? Hogy érzitek általánosságban magatokat az egyetemeteken? Előre is nagyon köszönöm a segítőkészségeteket!

Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni. Ha csak egy minimális információval tudtok szolgálni, azt is örömmel fogadom. Elsősorban a pécsi és szegedi orvosi egyetem hallgatói a célközönség, de a sote hallgatói is nyugodtan leírhatják a tapasztalataikat. Debrecenben vagyok másodéven jelenleg. Rengeteget tanulok, szorgalomból és elszántságból nincs hiányom, a problémám a rendszerrel, a dékánnal és a különböző intézetek nehezítési körülményeivel van. Az anatómia szigorlatom sikerült így volt pár harmadéves tárgyam, ahol zökkenőmentesen mentek az ügyintézések, s mindenben tudtak segíteni, az én nézőpontom is figyelembe volt véve. Azonban az élettan(és biokémia) intézet egyszerűen minősíthetetlen, ahogy a hallgatókkal beszélnek, amilyen véleménnyel vannak, minden pillanatban azon vannak hogy valahogy ellehetetlenítsenek. Jelenleg 3 évet csúszok csak az élettannal.(nem vizsga és bukás okból, hanem szimplán különböző okokra hagyatkozva nem kapok tantárgy aláírást pl idén). Szeretnék átjelentkezni egy másik egyetemre, ahol nem azt várom, hogy segítenek, vagy könnyebb lesz, csak azt, hogy ennél kicsit talán hallgatóbbközpontú az oktatás. Ez számomra egy nagy lépés, mert nagyon messze lakom, így kérlek titeket őszintén a segítségnyújtásra, mert a júliusi mérlegelésemben ez is fog számítani. A kérdés nem az, hogy megyek-e, mert egyértelműen igen, csak az a kérdésem, hogy hová. Sokszor azt tapasztalom a debreceni egyetemről nincs egy konzekvens vélemény, pedig ha tudnák a felvételizők hogy mi megy itt, fele ennyi hallgatójuk sem lenne. Még akik a sotéról jöttek át hozzánk is pozitívabb véleménnyel vannak az előző egyetemükről, mint erről.