EU-n belül kiemelkedően nőttek Mo-n a lakhatás költségei, az Orbán kormány válasza pedig az volt, hogy akkor a szegényebbek fizessék a tehetősebbek lakhatását.
Ti ezt hogyan élitek meg? Egyszerű kivárás? Elfogadás? Drasztikus döntések? Szülői és/vagy párkapcsolatodra hatással van a helyzet?
Az is érdekel hogy a kormányváltás óta pozitívabban tekintesz-e a jövőbe ezen a téren.
Miközben Liverpool, Glasgow vagy Rotterdam jóval kedvezőbb ár/jövedelem arányt mutat, Budapest 14,6-os mutatóval olyan városok mellett szerepel, mint Ljubljana, Róma vagy Bécs.
Ami igazán durva: Prága, Pozsony és Kolozsvár is Budapest előtt van.
Szerintetek mi a fő ok?
túl alacsony bérek,
túl magas lakásárak,
befektetői kereslet,
Airbnb
szerintetek ma hány évnyi nettó fizetés kellene egy budapesti 50–60 m²-es lakáshoz önerő nélkül?
Természetesen Miskolc
Szerintem ezek voltak a legfontosabb következtetések:
1. Budapesten már látszik a korrekció
2. Országosan még nem beszélhetünk összeomlásról
3. A kereslet átköltözött a perifériákra
Kiemelten említett térségek:
A fő ok: ipari beruházások, gyárak, beszállítói ökoszisztéma + alacsonyabb bázisárak.
4. Nő a kínálat
A beszélgetés szerint már 146 ezer feletti eladó lakóingatlan volt a piacon, és a kereslet nem tudja olyan gyorsan felszívni a kínálatot, mint korábban.
Ez nagyon más helyzet, mint a „mindent elvisznek 2 hét alatt” időszak.
5. Az eladók legnagyobb hibája: a túl magas kezdőár
„A piac elmegy lefelé, az eladó pedig fut utána.”
Tipikus forgatókönyv:
6. Az ingatlan hozama már nem tűnik verhetetlennek
Ez sok befektetőt elgondolkodtathat.
7. Üres lakások megadóztatása komoly téma lett
Nem jogszabály, csak szakpolitikai javaslat, de a logika ez:
Ez jelentősen növelhetné a bérleti és eladói kínálatot.
8. A luxuspiac is lassul
Az V. kerület és a Várnegyed kapcsán elhangzott, hogy:
Ugyanakkor felújítandó belvárosi lakást továbbra is nehéz találni, mert abból kevés van.
9. A tehetősek egyre inkább az agglomerációt választják
A minta:
100 milliós budapesti lakás → 140–180 milliós agglomerációs családi ház
A lánc vége pedig sokszor:
agglomeráció → Spanyolország / Costa Blanca
Ez már nem elszigetelt jelenségként került elő.
10. Víz- és energiakockázat = új értékbefolyásoló tényező
A Velencei-tó és a Duna alacsony vízállása kapcsán felmerült, hogy hosszabb távon felértékelődhet:
A nyaraló és a lakhatási célú ingatlan között egyre nagyobb lehet a különbség.
2022 környékén kiadtuk a lakásunkat, azt hittük sikerült találni egy kedves párt hozzánk, úgy hozta az élet hogy szükségünk lett a lakásra ezt júniusban közöltük velük, meglepően jól fogadták ezt. Azt hittük könnyed búcsút veszünk egymástól, majd át vettük a lakást, mi csak azt nem értjük hogy tudnak az emberek így élni, szimplán remélem csak kicseszni akartak velünk és nem így laktak, más is kapott így vissza lakást?
Aki nem akarja végignézni:
Ezeket lehet mostanában a Tisza lakáspolitikájáról hallani:
Ami szerintem igazán érdekes:
1990 körül még kb. 700 ezer önkormányzati/állami bérlakás volt, ma alig több mint 100 ezer. Ez a teljes lakásállomány kb. 2%-a, vagyis gyakorlatilag nincs olyan köztulajdonú bérlakásszektor, ami érdemben hatni tudna a piaci bérleti díjakra.
A nagy kérdés viszont nem az, hogy jól hangzik-e a program, hanem hogy lesz-e rá pénz és egységes lesz e a végrehajtás. Közben ott van a 3%-os hitel is, amiről még az sem világos, hogy megtartják, átalakítják vagy részben kivezetik.
És a végére a felmérés:
Ti melyiket tartjátok fontosabbnak hosszú távon? (kommentben jöhet a visszajelzés)
Szerintetek ez végre érdemi változást hozna a lakáskínálatban?
Persze azért ne tegyünk úgy, mintha a 260-290 ezres budapesti albérletárak “megnyugtatóak” lennének csak azért, mert egy hét alatt nem emelkedtek tovább. Inkább arról van szó, hogy ennyiért már egyszerűen elfogyott a fizetőképes kereslet. Szerintetek tényleg csökkent a kereslet, vagy csak egyre kevesebben engedhetik meg maguknak az albérletet?
RemindMe! 2037-01-01
Ez azért elég jól mutatja, hogy Budapesten a 100 millió már lassan nem a luxus kategória, hanem egy normálisabb méretű lakás ára. Ugyanebből az összegből az agglomerációban még kapsz kertet, garázst és kétszer akkora életteret – nem csoda, hogy aki családban gondolkodik, inkább kifelé nézelődik.
A kérdés csak az, hogy a nagyobb ház és kert megér-e napi több óra elvesztegetett időt az ingázással.
Nyárra az OSP már a lakáshitelpiac közel 70%-át uralja. A példák alapján ugyanarra az 50 millió forintos hitelre akár 1–1,2 millió forint különbség is lehet a teljes visszafizetendő összegben.
Érdekelne, hogy aki mostanában vett fel lakáshitelt, melyik bankot választotta és mekkora lett a havi törlesztőrészlet?
A Portfolio friss összeállítása szerint egy átlagos saját lakás megszerzése sok helyen már évtizedes jövedelmet jelenthet.
Kíváncsi vagyok az Ingatlan sub valóságra is, mert a hivatalos átlagok gyakran teljesen más képet mutatnak, mint amit a fiatalok ténylegesen megélnek.
Szavazzatok, nálatok mennyi idő kellene egy saját lakáshoz (20% önerő + hitel mellett)?
Utána kommentben jöhet:
- város / megye
- nettó jövedelem (egyedül vagy párként)
- mennyi önerőtök van most
- milyen lakást néztek (garzon, 2 szoba, családi ház stb.)
Szerintetek ma Magyarországon egy 26–35 éves átlagos dolgozó számára reális cél még a saját lakás, vagy ez egyre inkább csak családi segítséggel érhető el?
Az egész cikkből ordít, hogy megint a PR megy, nem a valóság. Papíron persze „akár 90%-os rezsicsökkenés”, de egy teljes Kádár-kocka felújítás ma simán 20-30 millió forint, amit a legtöbb tulajdonos soha nem fog tudni kifizetni.
Különösen vicces a „minimális önerő + kamattámogatott hitel” rész, mintha egy vidéki nyugdíjasnak a hiteltörlesztő lenne a legkisebb problémája.
A Kádár-kockák valóban felújíthatók, ezt senki nem vitatja, csak közben sok helyen maga a ház nem ér annyit, mint amennyibe a korszerűsítés kerülne.
A magyar lakáspiac 2026 nyarán nem összeomlik, hanem normalizálódik: a korábbi erős áremelkedést egy lassabb, szelektívebb piac váltja fel, ahol az ingatlan minősége és ára sokkal fontosabb lett.
A hét legfontosabb ingatlanpiaci eseménye a KSH lakáspiaci adatfrissítése volt július 29-én. A hivatal új adatokat közölt többek között:
A friss adatok megerősítik azt a trendet, hogy a korábbi erős drágulási dinamika mérséklődik:
A héten tovább erősödött az a piaci narratíva, hogy Budapest lakáspiaca lassuló szakaszba került.
Az ingatlan.com korábbi elemzése szerint Budapesten már több hónapja érzékelhető az árak korrekciója, miközben országosan még mindig pozitív éves változás látható.
A tendencia:
🟢 Erősebb kereslet:
🟠 Gyengébb kereslet:
A piac üzenete:
A "bármilyen lakást megvesznek" korszak véget ért.
A KSH friss építési adatai szerint a lakásépítési aktivitás élénkülő pályán van:
Ez hosszabb távon azt jelentheti, hogy:
Rövid távon azonban az új kínálat még nem jelent tömeges árnyomást, mert az építési ciklus hosszú.
A KSH–ingatlan.com lakbérindex szerint:
Éves összevetésben:
Ez azt mutatja, hogy miközben az adásvételi piac lassul, a bérleti piac továbbra is stabil.
A jelzáloghitelezés továbbra is az ingatlanpiac egyik fő hajtóereje. A Portfolio MNB-adatok alapján készült összefoglalója szerint a lakáshitelezés aktivitása jelentősen erősödött, miközben az új építésű lakások aránya a lakáshitel-folyósításokon belül 2024 eleje óta nem látott szintre emelkedett.
A hitelpiacot több tényező támogatja:
A Portfolio július eleji elemzése szerint a bankok megkezdték a piaci lakáshitel-kamatok csökkentését: az OTP például július 1-jétől úgy módosította ajánlatait, hogy a legkedvezőbb elérhető kamatszint 6,19% körülire csökkent
A héten nem jelent meg új nagy befektetői adat, de a friss piaci számok alapján továbbra is látszik:
A piac egyre kevésbé "ingatlan = biztos nyereség" szemléletű.
High levels of home ownership heavily dominate Central and Eastern Europe, whereas renting is far more prevalent in Western European nations. The most notable numbers highlight these extreme ends of the spectrum. Switzerland has the lowest rate of home ownership at just 42.0%, closely followed by Germany at 47.2%, making them the only countries on the map where less than half of the population owns their residence.
On the opposite end, Eastern European nations boast extraordinarily high ownership figures, led by Albania at 97.8%, North Macedonia also at 97.8%, Albania's neighbor Kosovo at 96.3%, Moldova at 96%, and Ukraine at 95%. Other prominent examples include Romania at 94.3% and Poland at 87.1%, emphasizing how deeply ingrained property ownership is across the eastern half of the continent.
⋯⋯⋯⋯⋯⋯⋯⋯⋯⋯⋯⋯
Author: u/maven.mapping
Partner: u/the.world.in.maps
⋯⋯⋯⋯⋯⋯⋯⋯⋯⋯⋯⋯
MAVEN MAPPING © 2026
És a legfontosabb:
Új kormány van, nem lesz újabb keresletélénkítés, nem lesz Otthon START PLUSZ PROMAX!
Újépítésű, energiahatékony ingatlantulajoknak mondjuk ezután sem kell tartani az eladhatatlanságtól sztm.
75 milliós Kőbánya Kispest panel? HÁÁÁÁT....
